Az utazó, aki a magyar-szlovák határnál a Karancs és a Medves hegység közti térségen barangol, abban a kellemes élményben részesülhet, hogy két egymástól nem messze lévő vár: Salgó és Somoskő várának látványában gyönyörködhet egyszerre.
A trianoni békeszerződés rendelkezéseinek értelmében a magyarországi Somoskő községtől északra egy alacsony vulkáni kúpon ülő vár ma Szlovákiához tartozik, a határ a várhegy déli oldalán húzódik. A korábbi gyakorlattól eltérően az erődítmény a község felől a határon keresztül is megközelíthető.
Somoskő építése minden bizonnyal a tatárjárás után az egész országra kiterjedő – az uralkodó által támogatott – általános várépítési folyamathoz köthető. Az erősséget létrehozó Kacsics nemzetség a XIII-XIV. század fordulóján a Felvidéket uraló Csák Máté előtt hódolt meg, miért is I. Károly király a Csákok hatalmának megtörése után – más birtokokkal együtt – Somoskőt is elvette tőlük. 1320 után így a király kedvelt híve, Szécsényi Tamás és utódai birtokolták a vidéket századokon át.
A harci cselekmények hosszú ideig elkerülték az ország belsejében épült kis várat. A XV. század közepén azután folyamatos csatározások helyévé vált a Giskra huszita vezér csapatai ellen hadakozó erősség. A Mátyás király uralmát jellemző belső béke évtizedei után a gyors török térhódítás ideje következett. Somoskő rövid időn belül végvárrá vált. Az oszmánok 1552-ben már közvetlenül fenyegették a nógrádi várak ellen vezetett sikeres hadjáratot követően, sőt Fülek és Salgó török megszállása után harapófogó vette körül a kitartó somoskői helyőrséget.
Bár a várat ágyúk hordozására is alkalmas védőművekkel erősítették meg – miáltal elnyerte ma ismert formáját – 1576-ban tapasztalatlan védői feladták Ali füleki bég ostromló serege előtt. A Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós által vezetett királyi csapatok 1593-ban szintén ellenállás nélkül foglalták vissza 1593-ban.
Somoskő ezután távolabb került a harcoktól, helyőrsége is minimálisra csökkent. Majd száz év múlva 1682-ben tatár portyázók ütöttek rajta, és felgyújtották. Helyreállítására ugyan tervek születtek, de ezek elmaradása miatt katonai szerepet többé már nem töltött be.
Az elhagyott erődítmény ezután pusztulásnak indult.
Az 1970-es években az akkori Csehszlovákia évtizedekig tartó munkálatokkal megállította az enyészet folyamatát. A munka befejezése előtt bekövetkezett politikai változások – Szlovákia önállóvá válása – félbeszakította a helyreállítási munkálatokat, ennek ellenére rendszeresen keresik fel a látogatók, akik az erősség tekintélyes maradványain kívül a vár alatti híres bazaltömlést és más geológiai érdekességeket is megcsodálnak.
Cím: Salgótarján (Somoskőújfalu)Fő tér 5.
Tel: +36 (32) 512 315
E-mail: salgotarjan@tourinform.hu
Web: http://eszakindex.hu/
