Home Tudástár Tudástár - minden érdekesség Hogyan keletkezik, mi köze van hozzá, mit jelent, közvetlenül és közvetve, hatások...

Hogyan keletkezik, mi köze van hozzá, mit jelent, közvetlenül és közvetve, hatások és kölcsönhatások – ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat a természettudományokban! .. Ha ez érdekel téged, itt a helyed, minden nap!

0
Széchenyi István Egyetem

Mi köze a szélnek és a víznek a Naphoz?

A napenergia közvetlen hasznosítására irányuló törekvések több mint kettőezer éves múltra tekintenek vissza.

Eukleidész és Arkhimédész görög matematikusok, valamint az alexandriai Héron már abban a korban is tisztán látták azokat a törekvéseket, amelyek már akkor minden embert érdekeltek.

A társadalmi szükségletek, termelőerők és termelési viszonyok kezdetlegességén múlott, hogy a Nappal, Naprendszerrel és mai nevén társadalomtudományokkal kapcsolatos felismerések nem tudtak túlhaladni az első kísérleteknél.

Abban az időben a napenergiát csak közvetett formában tudták hasznosítani, mozgatóerő kifejtésére, úgy, mint a vitorlák dagasztására és vízi kerekek meghajtására,.

Különbséget kell tennünk tehát a napenergia közvetlen – és közvetett motorikus hasznosítása között! .. De mi köze van a szélerőnek, a Nap közvetlen hőenergiájához? .. A Nap hozza létre a szelek járását azzal, hogy a légkört különbözőféleképpen melegíti fel a Föld különböző földrajzi területein és
különböző napszakokban, és emiatt a hőkiegyenlítődés törvénye alapján, a különböző hőmérsékletű légtömegek, állandó mozgásban vannak. (Ugye milyen egyszerű és ésszerű magyarázat ez?)

De mi is az a hőkiegyenlítődés? Tudjuk, hogy ahol a hideg és a meleg anyagok érintkeznek egymással, ott a hideg anyag felmelegszik, a meleg anyag pedig lehűl – ez a hőkiegyenlítődés.

Most nézzük meg azt, hogy mi köze van a vízerőnek a Naphoz? .. Ez már egy sokkal érdekesebb téma, ugye?!

A Nap párologtatja el hűsugaraival az óceánok-, tengerek-, tavak-, folyók-, patakok vízét, és mindennemű cseppet (pl. harmatcsepp), amely a Földön megtalálható. A párologtatás következtében a vízpára, a korábban írt légörvényekkel a Föld magasabb szférájába kerül, ott aztán a hideg és a meleg találkozása folytán kicsapódnak, és csapadék (eső, hó) formájában hullnak
vissza.

Attól függ, hogy eső lesz vagy hó, hogy a Föld közelébe érve az a hőmérséklet, amely meghatározza mindennapjainkat, milyen. A lehullott csapadék, rohanó hegyi patakokká, folyókká duzzad, így tesznek szert mozgási energiára, amely alkalmassá válik bármilyen tevékenységre. A víznek ez a körforgása szüntelenül tart.

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás