Nyugat-Afrika édesvízszűkössége már most jelentős migrációs ösztönző a Földközi-tenger térségében – ez az elszabadult klímaváltozás korszaka. Káncz Csaba jegyzete.
Hőhullám és por Indiában. Június 11-én megdőlt a napi hőségrekord Új-Delhiben: több mint 48 fokot mértek, míg az ország más részein 50 fokot is meghaladta a hőmérséklet. Fotó: EPA / Rajat Gupta. |
Eljött a nyár és újra 50 Celsius fok körüli hőmérsékleteket mérnek Dél-Ázsiában. Tavaly ezeken a hasábokon már írtunk azokról a halálos áldozatokat követelő tiltakozásokról Dél-Irakban és Dél-Iránban, amelyek a rettenetes hőség és az akut ivóvízhiány miatt alakultak ki. Ezekben a napokban az 1,34 milliárd lakosú Indiában falvak százainak lakói hagyják hátra lakhelyüket és indulnak útnak ivóvizet keresni, hátrahagyva az öregeket és betegeket – miközben hétfőn Rádzsasztán tartományban 50,8 Celsius-fokra kúszott fel a hőmérő higanyszála.
További tudomány, tudástár, minden érdekesség, itt:
Leolvadó HimalájaValóban, az MIT tanulmánya szerint a túlnépesedett Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy főre jutó ivóvízzel rendelkezik. A 200 milliós Pakisztánban a vízügyi hatóság szerint már 2025-re kimerülhetnek az ország vízkészletei. Nem véletlen, hogy India és Pakisztán között az ivóvíz kérdése is rendszeresen konfliktus forrása.
A Himalája gleccserei az évszázad végéig az emelkedő hőmérséklet miatt legalább harmadát elvesztik jégkészletüknek. Ez a veszteség akár kétharmad is lehet, ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik. Márpedig a Himalájából eredő folyók táplálják az emberiség egynegyedét olyan országokban, mint például Kína, India, Pakisztán és Afganisztán.
Nyugat-Afrika édesvízszűkössége migrációs ösztönző
A nyugat-afrikai Maliban a hétvégén száz embert mészároltak le egy faluban, amint két törzs összecsapott a klímaváltozás miatt csökkenő vízkészleteken és kiszáradó földeken. Ezek a típusú konfliktusok nem rendellenesek a térségben, de míg korábban rendszeresen jött a három hónapos esős időszak, ez mostanra teljesen kiszámíthatatlanná vált, növelve a társadalmi feszültséget.
Nem véletlen, hogy az európai hatalmak az elmúlt időszakban folyamatosan erősítették katonai jelenlétüket az észak- és nyugat-afrikai térségben. Berlin katonai bázist építettNigerben és csapatai számos szubszaharai országban állomásoznak. Párizsnak nemcsak több katonai bázisa van Afrikában, hanem folyamatosan erősíti csapatait Maliban, Burkina Fasoban, Nigerben, Csádban és Mauritániában is. A térség édesvízszűkössége már most jelentős migrációs ösztönző a Földközi-tenger térségében.
A folyamatok felgyorsultak
2017-ben a víz hiánya már bizonyítottan 45 országbanvezetett konfliktushoz. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ össztermelésének 45 százaléka, míg a globális gabonatermesztés 40 százaléka kerül veszélybe a környezeti pusztulás és a vízkészletek szűkössége miatt.
Ráadásul sok 2014 után keletkezett adat arra utal, hogy a klímaváltozás jelenlegi szakaszában a nem-lineáris változások az igazán fenyegetők, azaz a folyamatok felgyorsultak és megjósolhatatlanná váltak. Ez az elszabadult klímaváltozás korszaka, amikor számos területen egyszerűen nem lehet az elmúlt évtizedek és évszázadok adatait figyelembe véve előrejelzéseket tenni.