Hidasnémeti bemutatása

2014-09-16

Hidasnémeti a közel 1200 lakosú község Borsod – Abaúj – Zemplén Megye északi részén, a magyar – szlovák államhatár mellett a Hernád folyó partján fekszik. Gyönyörű természeti vidék, mely a folyó közelségének és a szomszédos domboknak, hegyeknek köszönhető.Rendezett, barátságos kisközség. Az ide látogatóknak remek kiinduló hely lehet Abaúj más vidékeire és Szlovákiába is, hiszen a közlekedési adottságok kiválóak: átszeli (2003. nyarától elmegy mellette) a községet az E 71-es számú nemzetközi közút. A településen működik a magyar – szlovák vasúti határátkelőhely, s ennek köszönhetően a nemzetközi vonatok is megállnak. Zemplén is jól megközelíthető a településről.Infrastrukturális szempontból jó helyzetben van, a közművesítésből egyedül a szennyvízhálózat kiépítése hiányzik. A település intézményhálózata szerteágazó.Kereskedelmi ellátottsága kielégítő.Hétköznapi életében a vasút és a határátkelőhely jelenléte a meghatározó. Főleg a közlekedési csomópont és a határátkelőhely nyújt munkahelyi lehetőséget, de jelentős részt vállal az Önkormányzat is a munkaerő foglalkoztatásában. Többen a hagyományos családi gazdálkodásban dolgoznak megélhetésként vagy kiegészítő keresetként.Hidasnémeti lakossága aktív közélet részese. A civil szervezetek folyamatosan erősödnek, jelentős a sport- és kulturális élet.

A Községi Önkormányzathoz számos intézmény tartozik:

1. Polgármesteri Hivatal
2. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
3. Művelődési Ház és Könyvtár
4. Orvosi Rendelő
5. Védőnői szolgálat
6. Gondozási Központ
7. Teleház
8. eMagyarország pont
9.Szenvedélybetegek Nappali Ellátásának Térségi Intézménye

A település története

Azt a területet, ahol Abaúj vármegye létrejött, a magyarok a régészeti leletek és a törzsi helynevek tanúsága szerint a 10. században szállták meg.
A királyik megyék létesítésekor, a 11. század elején a Mátraalja és a Hernád völgye is az Aba nemzetségé volt. Az első központ Újvár volt, amely a 10. század végén már létezhetett, e köré telepítették a fegyveres kíséret tagjait, a benépesedés fokozatosan történt meg az Árpád – korban, a vármegye megszervezése után.
Hidasnémeti valószínűleg a 12. szádban jött létre. Egyike azon 10 falunak, amelyek királynéi birtokokon német telepesek tervszerű befogadásával születtek meg.
A Hernád mentén fekvő három Németi település történelmi útja egészen a 17. századik összefonódik, s mindegyiknek a maitól eltérő neve volt. A három helység: Felnémeti (ma Migléc), Középnémeti (ma Tornyosnémeti), Alnémeti (ma Hidasnémeti).
Hidasnémeti, Alnémeti első okleveles említését a 1219/20 – ból ismerjük, a névalak Olnemet (1219), és Olugnemet (1220).
1431 – től jelentős vám – és harmincad – szedő hely, amit a Hernádon átvezető fontos hídnak köszönhetett. Hidasnémeti helyzeténél fogva a magyar történelem szinte minden jelentős eseményében (törökdúlás, Rákóczi – szabadságharc, 1848/49-es szabadságharc, II. világháború) tevékeny szerepet játszott.A 16. század derekától a hídról kapva a nevét egyre inkább Hidasnémetiként említik.

Látnivalók

Református templom
A XIII-XIV. században épült a gótikus stílusú, bástyás erődfallal körülvett templom. Az egyszerű, fa huszártornyos, műemléki védelem alatt álló épület a református gyülekezet temploma.

Római katolikus templom (Szent Kereszt)
A római katolikus templom eredetileg temetőkápolnának épült a XVIII. század második felében. A hívek számának növekedésével többször is bővítették.