Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól. A gótikus székesegyházban a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak.
A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett. Egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.
Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól – közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője. A tűzoltóság közölte: egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere közölte: a környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Hidalgo a tűzoltóságra hivatkozva azt is közölte, hogy
van remény a két harangtorony megmentésére.
Előzőleg a tűzoltóság szóvivője világhírű katedrálisban pusztító lángokról kijelentette, hogy az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e gátat szabni a Notre-Dame-ban pusztító tűznek.
Három órával a tűz kitörése után a belügyminiszter-helyettes kijelentette: „A tűzoltók 18 vízsugárral oltják a lángokat, kívülről, majd belülről is, hogy megpróbálják megmenteni az épületet, ami jelenleg még nem biztosított”.
A heves tűz, amelynek az oka továbbra sem ismert, este ütött ki a székesegyházban, amelynek a huszártornya leomlott.
„A tűz elérte a tető felületének kétharmadát, amely beomlott, akárcsak a huszártorony. Jelen pillanatban a székesegyház hátsó részének megmentésén dolgoznak, ahol a legértékesebb műkincsek vannak, amelyeket megpróbálunk kimenekíteni” – mondta korábban Jean-Claude Gallet tábornok, a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka.
A következő művelet az északi harangtorony megmentésére irányult. Megvolt a veszélye, hogy összeomlanak a harangok. „Ha a harangok összeomlanak, az a torony ledőlését jelenti” – tette hozzá. Egyes jelentések szerint az északi harangtoronyban akkor már felcsaptak a lángok.
A főkapun át a homályba borult hajóban a padozatra hullott vörös parázsdarabokat lehetett látni. A tűzoltók drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot.
Nehéz volt az oltás
Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban
rendkívül nehéz a tűzoltás, nagyrészt a rengeteg régi faszerkezet miatt, és a tűzoltók jobban teszik, ha az adott épület egy részét feladják, és megpróbálják megóvni a többit.
Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak a műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a tűzzel kapcsolatban, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.
A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet.
Egy egész nemzet gyászol
Emmanuel Macron, francia államfő Twitter közösségi portálon fejezte ki együttérzését „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette,
mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo, Párizs polgármestere egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.
„Egy egész nemzet gyászol” – írta a Twitter közösségi oldalon a francia államfő. Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja, ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
A katasztrófa miatt törölték az elnök estére tervezett televíziós beszédét, és a politikus az Elysée-palota tájékoztatása szerint a helyszínre ment, csakúgy, mint Edouard Philippe. A francia kormányfő a Twitter közösségi portálon azt írta, szomorúságuk leírhatatlan.
Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott a Twitter közösségi oldalon, hogy szörnyű látvány a lángokban álló katedrális. A világ több vezetőjével együtt szolidaritásáról biztosította a franciákat.
Erdő Péter bíboros is szolidaritását fejezte ki a párizsi érseknek.
180 évig épült
A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok sötétek, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott.
A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre-Dame megírásával 1831-ben.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát. Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.
