A falu földrajza, éghajlata és megközelíthetősége.
Helyünk a nagy világban
Harsány község, Közép-Kelet Európában, észak-kelet Magyarországon, Borsod-Abaúj- Zemplén megye déli részén található, a 20.44″ hosszúsági és a 47.58″ szélességi körök metszéspontjának közvetlen közelében.
Délen az alföld északi széléhez illeszkedik, északon a Bükk-hegység déli lábához ékelődik. Körülötte Kisgyőr, Bükkaranyos, Emőd, Vatta, Borsodgeszt községek fekszenek. Felszíne északra és nyugatra erősen dombos, keleti és déli része lankás. A falu, egy hosszanti katlanszerű völgy két oldalán települt, követve a domborzati viszonyokat. Ezt a völgyet a Csincse-patak alakította ki, több ezer év alatt. A patak a Bükkben ered Új-Hutánál, és Mezőkeresztesnél torkollik a Sály-patakba. Még talán nem is éltek emberek ezen a vidéken amikor a patak vize sokkal bővízübb, és gyorsabb folyású volt mint most. Főleg tavasszal óriási erővel zúdult le a hegyekből, nagy mennyiségű kavicsot, hordalékot görgetve, amely lassan mélyítette annak medrét, létrehozva ezt a völgyet. Az első emberek megtelepedésének idején már nem végzett pusztító munkát, könnyen mederbe lehetett szorítani. A patak a falu talajszerkezetét is nagyban befolyásolta. A domboldalakon agyagos míg a régi árterületeken öntéstalaj található. Idős emberek elbeszéléséből tudjuk, hogy amíg nem tisztították rendszeresen a patak medrét a tavaszi hó olvadásakor, összefüggő árterületté alakultak a mélyebben fekvő részek, amin csak csónakkal lehetett átkelni. A Malom utca elnevezése is őrzi a régen itt működő vízimalom helyét, ahová három falu hordta őrölni valóját. A hosszanti völgy természetes szélcsatornát képez, ezért a területen állandó a légmozgás. Az uralkodó szélirány északi.
(Forrás: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola helytörténeti tablója)
A falu megközelíthető az M3-as autópályán, ( Budapesttől ~ 150 km ) az emődi leágazástól, vagy Miskolcról ( 18 km ) a Harsány felé vezető úton. Elérhető a Borsod Volán autóbuszaival is, amelyek Miskolcon a Búza-térről indulnak. A menetrend az előbbi linken elérhető és letölthető.
A falu múltja és pár mondat a jelenéről
Nagyítás
” Isten hozta Harsányba „
Két gondolatot szeretnék itt bevezetésként idézni:
Az első Lehoczky Alfrédé, aki a „Bükk-alja és Dél-Borsod a honfoglalás idején és a középkorban” című munkájának előszavában a következőket írta:
„…A van változtatható, – a lesz tervezhető, számolható, – de a volt, az a befejezett múlt, amit lehet – és szoktak is – eltérő módon értelmezni, úgy is, így is magyarázni, ilyen és olyan célokra felhasználni; nekünk viszont az a kötelességünk, hogy megőrizzük, s a maga törvényszerűségében éltessük…”
A második, Tamási Áron örökérvényű idézete, amelyre Takács László – Kovács Zsolt, „Harsány története” című könyvének előszavában bukkantam:
” Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”
” Otthon pedig az, ahonnan elindul az ember.”
A falu néveredete
Nagy valószínűséggel, 11.század végén, 12.század elején, a magyar „hárs, hársfa” főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel. E szerint a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka.
A címerről.
Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta V alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.
Forrás: Takács László – Kovács Zsolt Harsány története
Harsány címere
A falu története a régmúlttól 1945-ig.
A falu régi település. Már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. A Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. A kereszténység felvétele és az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település : oppidium (mezőváros). A térség egyik központja. Az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. 1517-ben Luther Márton elindította a német-római birodalomban a reformációt. A reformáció tanításai eljutottak vidékünkre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban. Mint ahogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből tudjuk, az egri vár védői 1552-ben hősiesen megvédték a várat a törökkel szemben. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy 1596-ban Eger-vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel, Mezőkeresztes határában vívták. A három napos ütközetben, a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után, majd száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török hódoltsági terület, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a „harácsot”.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket.
1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követ üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt.
1831-ben és 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait.
1914 az I. világháború kitörése. Július 13.-án este érkezik el Harsányba, az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor, számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az ő emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19.-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken.
A II. világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc orosz megszállása után az orosz csapatok átvonulási területe. A falut 1944.november 14-én adták fel a német csapatok. A falu környéki harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük a volt Szovjetunió területén halt hősi halált. 1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.
Forrás a Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója.
Fontosabb események 1945-től napjainkig
A villamosítással kapcsolatos munkák, már a ’30-as évek végén elkezdődtek, s így nagyon sok módosabb portán elkészült a házak belső szerelése, de közbeszólt a második világháború. A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptembere készült el. A vezetékes ivóvíz hálózat csak az 1980-as évek végére épült ki mindenhol.
1980-as évek végén Miskolc város közelsége miatt, az agglomeráció részeként jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Két új közművesített telkekkel ellátott utcát nyitnak az akkori Farkas-Nyárs-kertek helyén. Itt 61 házhely kerül kialakításra. Szükségessé válik egy új iskola és óvoda építése is, mivel az akkor meglévő, három illetve két tantermes – a régi katolikus és és református iskola felújításával létrejött – iskola a megnövekedtet tanulói létszámhoz már kevésnek bizonyul. Ezt a Bolla-kertek alján kezdik el építeni. Az iskola feletti részen 40 házhely kerül kialakításra.
Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adják át. A szabvány kézilabda pálya méretű küzdőtérrel ellátott tornaterem, a 150 férőhelyes lelátóval 1989-ban készül el. A bitumenes kézilabda pálya pedig 2001-ben.2004 május 14.-től működik a Teleház.
A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat.
2006. július 10-én került sor a Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőségének javítására irányuló beruházás szerződésének aláírására. A 293 millió forintos támogatással megvalósuló fejlesztés során az ország egyik legjobb minőségű ivóvizét tudhatja magáénak a három község. A beruházás 2007 márciusára készül el.
A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat működik.
1994. július 29.-én testvér települési kapcsolatok létesültek a németországi Aldersbach városával.
A civil szerveződésekről, egyesületekről, alapítványokról, a Civil szervezetek -nél található bővebb információ.
Amennyiben többet szeretne megtudni falunk múltjáról és jelenéről, ajánlom figyelmébe, Takács László és Kovács Zsolt – Harsány története című munkáját, valamint az ugyancsak általuk készített, Harsány helytörténete cd-romot. Ezekről a Polgármesteri Hivatalban vagy a Teleházban kaphat bővebb információt.
Látnivalók
Hősők kertje
Ebben a fákkal övezett emlékparkban három emlékmű és egy díszkút található.
A nagy köobeliszk márványtáblájára
a világháborúkban hősi halált halt
harsányi katonák neveit vésték fel.
A fekete márványlap a II.világháború-
ban hősi halált halt magyar és német
katonáknak állít emléket.
A kopjafa az 1956-os forradalom
emlékhelye.
A Kossuth-kút a március 15. megemlé-
kezések helyszine.
A harsányi római katolikus műemlék templom
Értékes barokk templomot emeltet 1736-ban, a Bükk-alján Harsányban, a kegyuraságot gyakorló egri papi szeminárium. Az 1746. évi egyházlátogatáskor elismerően írják, hogy az újonnan épült templom tágas, hajója, szentélye és sekrestyéje elegáns, boltozata fedett, szószéke szobrász által választékosan kidolgozott. Az akkori fatorony helyett 1769-ben már tetszetős magas bádogfedelű torony emelkedett a főhomlokzat fölé, amelyet utóbb még magasítottak. Állt már főoltára is, amelynek pompás bíbordrapériát utánzó hátfala a miskolci Mindszenti templom főoltáráéval mutatott rokonságot.
Forrás a Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója
Katolikus templom és plébánia hivatal
A plébánia címe: 3555.Harsány, Béke u. 20.
Telefon: 46 / 392 – 396
A harsányi református templom
A falu 1556-ban elpusztult, de 1576-ban újranépesült református lakókkal, akik önálló egyházat alkottak. Az 1595.évi összeírás szerint református templomuk volt. 1719-ben lelkésze katolizált, és a templomot is elvették a reformátusoktól. 1720-ban a Gönci származású Héczey Dániel református lelkésznek és Újhelyi János iskolarektornak a közreműködésével igyekeztek a nyilvános református vallásgyakorlatot helyreállítani. 1744 körül a reformátusok Makay János prédikátor gazda házában tartották istentiszteleteiket, de elűzték őket, így azok más falubeli családokkal együtt Tiszaigar-pusztára költöztek. 1746-ban 311 református és 280 katolikus lélek lakott a faluban. A reformátusok csak 1800-ban tudtak új templomot építeni maguknak, ez azonban 90 év alatt annyira megromlott, hogy életveszélyessége miatt 1890-ben le kellett bontani. A jelenlegi templomot Wind István építész tervezte, s a nyugati homlokzat előtti 23 méter magas tornyával együtt készült el 1890-ben. A templom 9×18 méteres belsejében 450 ülőhely van, mennyezete sík vakolt. Az orgonát Angster József építette 1912-ben. A templomot 1987-ben szépen megújították.
Az 500 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1921-ben Budapesten, a 153 kg-osat pedig Burger Lőrinc 1833-ban Dobsinán.
(Várady József – Tiszáninnen református templomai)
Templombelső az orgonával
Református templom és parókia
Címe: 3555.Harsány, Arany János u. 4.
Telefon: 46 / 392 – 493
Cím: HarsányKossuth u. 67
Tel: +36 (46) 392 410
E-mail: harsanypmh@t-online.hu
Web: http://www.harsany.hu/
