Nem született döntés az Európai Unió csúcsvezetőinek személyéről az Európai Tanács kétnapos brüsszeli ülésén.
Hiába tanácskoztak hajnalig az állam- és kormányfők, nem tudtak megegyezni a bizottsági elnök személyéről. Ezzel egyre bizonytalanabbá válik az egész csúcsjelölti rendszer is. Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket – így reagált Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, mindkét vállalását teljesítette, hiszen sem bevándorlást támogató, sem pedig Magyarországot és a közép-európai országokat nem tisztelő vezetője nem lesz az uniónak.
A Financial Times és a Le Soir már a tanácskozás előtt arról írt, hogy a szociáldemokraták és a „macronistákkal” kiegészült liberálisok semmiképpen nem támogatják Manfred Weber bizottsági elnökségét. A csúcson részt vevő politikusok pedig Frans Timmermans esélyeivel kapcsolatban nyilatkoztak szkeptikusan.
Angela Merkel német kancellár úgy tűnik visszavonulót fújt, amikor arról beszélt, hogy nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni. Emmanuel Macron francia elnök pedig azt mondta, hogy mivel egy jelöltnek sincs többsége, találni kell egy olyan politikust, akinek a személye képes
konszenzust teremteni
a különböző politikai platformok között. Egy dologban ugyanakkor egyetértés mutatkozott meg, mégpedig, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer rossz, és a jelenlegi csúcsjelöltek alkalmatlanok a feladatra.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar szempontokat emelte ki, amikor egy interjúban jelentős lépésként értékelte, hogy azok buktak el, akik nem adták meg a kellő tiszteletet Magyarországnak, a közép-európai tagállamoknak és pártfogolják a bevándorlást.
Július elején ismét összeülnek
Július 2-án ül össze a megválasztott Európai Parlament, azonban a mostani két napos ülésre kitűzött cél nem valósult meg – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója az M1 Szemtől Szembe című műsorában. Mint mondta, azt gondolták, hogy július elején már úgy ülhetnek össze, hogy elindulhat a bizottság elnökének, valamint a többi intézmény vezetőinek megválasztása.
Úgy véli, az, hogy nem sikerült döntésre jutni Brüsszelben azt mutatja, hogy nincs meg az egyezség és hiányzik a konszenzus az állam- és kormányfők között. Szerinte
három konfliktus rajzolódott ki.
Az első az állam- és kormányfők között bontakozott ki, ezen belül pedig leginkább a német-francia konfliktust emelte ki az EU jövőjével kapcsolatban, de a franciák az olaszokkal is vívnak egy csatát, valamint a spanyolok is szeretnének bizonyos pozíciókat megszerezni. Hozzátette, a visegrádi négyek országai is egyenrangú játékosként jelennek meg, hiszen ezek az országok is szeretnének saját vezetőt látni.
A tanács és a parlament között is vita van
A második konfliktus Kiszelly szerint az Európai Tanács és az Európai Parlament között van, hiszen a listavezetői rendszer a parlament túlterjeszkedésének egy eszköze volt, amely legfőképp Martin Schulz, a német SPD egykori elnökének politikai ambícióját szolgálta öt évvel ezelőtt – magyarázta.
m1
