vasárnap, július 14, 2024
Home Főhírek Külföld Három energiaár-csökkentő lépést javasol az EU-nak Orbán Viktor

Három energiaár-csökkentő lépést javasol az EU-nak Orbán Viktor

64
0

Így csökkentenék Orbán Viktor Miniszterelnökünk javaslatai az európai rezsiköltségeket

A magyar miniszterelnök javaslatai három meghatározó területen jelentenének könnyebbséget a piaci szereplőknek és a vásárlóknak.

Az európai energiaárak csökkentését célzó javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak a magyar kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékozóján. Orbán Viktor elmondta: könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak, ha ideiglenesen felfüggesztenék a szén-dioxid-kvóta rendszerét, szétválasztanák a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát, illetve szüneteltetnék azt a kötelezettséget, amely szerint bioösszetevőt kell keverni az üzemanyagokba.

Ezek megvalósítására azért van szükség a kormányfő szerint, hogy alacsonyabbak, kezelhetőbbek legyenek a végfelhasználók számára már szinte elviselhetetlen áram-, gáz- és üzemanyagköltségek.

ETS szénhidrogén-kvóta-rendszer

Az ETS rendszer azokat a vállalatokat bünteti szén-dioxid-kvóták kötelező vásárlásával, amelyek működésekor üvegházhatású gáz, mindenekelőtt szén-dioxid kerül a környezetbe. A kvótavásárlás közvetlen célja az, hogy a vásárló vállalatok visszafogják a károsanyag-kibocsátásukat – így ugyanis kevesebbet kvótát kell venniük –, végső soron pedig váltsák környezetkímélőbbre a technológiát.

Nem véletlen, hogy uniós szinten terítéken van az ETS rendszer kiterjesztése, ráadásul úgy, hogy a kötelezettség elérne egészen a lakosságig. Ám miközben a fosszilisalapú energiatermelés és az ipari gyártás esetében az említett technológiaváltás idő- és költségigényes, a kvótavásárlás pluszkiadása azonnal jelentkezik és gyűrűzik tovább a végtermékek árába. Ez a teher ideiglenesen megszűnne Orbán Viktor javaslatának elfogadása esetén.

A jelenlegi árkörnyezetben ugyanis az áram árának 20-25  százaléka a karbonkvótaköltség. Évente ez Magyarországon nagyjából 800 milliárd forint karbonköltséget eredményez, amelyet az energiatermelők a fogyasztókra hárítanak át magasabb áramár formájában. A jelenleg hatályos ETS-szabályozás alapján 2030-ig a költségvetésnek a kvótabevételekből és kvótaalapú egyéb alapokból becsülten 1655 milliárd forint bevétele származik.A Fit for 55 csomag részletszabályai miatt a karbonköltség és a költségvetési bevétel is várhatóan emelkedni fog.

Villamos áram ára a földgáz árához kötött

Az Orbán Viktor által felvetett probléma lényege az, hogy a számos – főként geopolitikai – okból megdrágult földgáz magával rántotta az európai áramárakat is, hiszen az áramtermelés jelentős része gázüzemű erőművekben történik, így a jelenlegi villamosenergiapiac-modellben a földgázalapú technológiák a meghatározók az árképzés szempontjából.

A fentiek által a kialakuló piaci ár független attól, hogy földgáztüzelésű vagy nukleáris, netán megújuló termelői kapacitásból került az előállításra. 

Mivel a földgáz piaci ára különböző geopolitikai, piaci okok miatt magas, ez kihat a villamos energia piaci árára is. Ennek következtében a nukleáris, megújulóalapú termelők modellszerűen extraprofitot realizálnak, mivel az ő termelési költségük nem emelkedik meg a földgáz árának növekedése miatt, ugyanakkor a piaci villamosenergia-árak emelkedése miatt magasabb árszinten tudnak értékesíteni.

A drága előállítású földgázból származó áram ára ,,húzza” fel az olcsóbb előállítású áram árát is; annak ellenére, hogy európai szinten a gázból előállított villamos energia aránya csupán 20–30 százalék között van.

Viszont egy szabályozási eszközzel történő beavatkozás – lényegében uniós szintű nagykereskedelmi ársapka alkalmazása– tompíthatná az árakat.

Üzemanyag

Az egységes EU-szabályozás következtében üzemanyagokban egyre nagyobb arányban kell bekeverni bioüzemanyagot (a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt). Az EU tervei között szerepel – környezetvédelmi megfontolások alapján –, hogy tovább növelje a benzinben és a gázolajban lévő megújulóeredetű energiahordozók arányát.Ugyanakkor ez jelentősen emeli az üzemanyagárakat. 

Ma 1 liter benzin vagy gázolaj árából ez 20-30 forint jelenthet, miközben jelentősen nő a bioüzemanyag (bioetanol és biodízel) alapját képző kukorica és repce iránti kereslet. Lényegében a bioszabályozás növeli a gabonák iránti igényt és felveri az árukat, mivel üzemanyag formájában élelmiszert égetünk el.

A bioösszetevők nélkül olcsóbbá válhat a tankolás, de féket kapna a környezetvédelem és a fenntarthatóság is.

Három meghatározó területen jelentene könnyebbséget a piaci szereplőknek és a vásárlóknak azon javaslatok megvalósítása, amelyeket a magyar miniszterelnök tett szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján az uniós döntéshozóknak
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Megszakítás