Az Apátistvánfalvai Harding Szent István templom a mai napig használt barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely a vas megyei Apátistvánfalva (Števanovci) községben, a Vendvidéken. Teljes nevét ritkán használják, inkább egyszerűen Apátistvánfalvai templom néven szerepel. A területen egyedülálló műemléktemplom a legszebb látványosság. Az apátistvánfalvi egyházközség központja, amelyhez jelenleg a két szomszéd falu Kétvölgy (Verica-Ritkarovci) és Orfalu (Andovci) is tartozik.
A lakosság nemzetiségét tekintve 90%-ban szlovén (vend) és színkatolikus vallású. A templomban gyakran vannak vend nyelvjárásban imádságok és énekek.
A kegyhely és a község védőszentje, egyben névadója Harding Szent István, ciszterci apát. A templom falán levő 18. századi freskók ismeretlen művész alkotásai.
templom helyén korábban egy kápolna állt, erről azonban alig tudni valamit. Az viszont ismert a dokumentumokból, hogy minden év július 16-án, 1683 óta búcsújárást tartanak az istvánfalvai lakosok, mely Harding Szent István napja. Amikor július 16. hétköznapra esik, az azt követő vasárnap kerül sor a búcsúra. A település 1784-ig a ma Szentgotthárd részét képző Rábakethely templomához tartozott egyházilag, a legtöbb községgel egyetemben. Felsőszölnökön már régóta volt templom, amit többször átalakítottak. Istvánfalutól néhány kilométerre a szlovéniai Dolányban (Dolenci) 1757-ben épült már templom, annak a körzetéhez tartozott Ritkarócz (ma Kétvölgy része).
A Hegyi Beszéd története a középhajó freskójánA Szombathelyi Püspökség első püspöke, Szily János kezdeményezte a templomépítést a faluban. A munkálatokat Marits János (pléb. 1785-90), a község első papja szervezte meg, s az épület csakhamar elkészült. Állítólag az istvánfalvi templom tervrajzát összecserélték a bélapátfalvai temploméval. A két kegyhely rendkívül nagy hasonlóságot mutat, ezért ennek valószínűsége igen nagy. Marits Vízlendván (ma Sveti Jurij, Szlovénia) Muraszombat közelében. A falu papja Murai Ferenc az Apátistvánfalvával szomszédos Permisén született és nyilván ő volt az aki elindította őt a papi pályán, így különös véletlen, hogy pont ide került.
Anyakönyvezést 1786 óta vezetnek. A templomba eleinte számos más falu lakosai jártak istentiszteletre. Istvánfalván kívül Permise (ma Kétvölgy), Börgölin (ma Újbalázsfalva, Apátistvánfalva része), Orfalu és Markócz (ma Márokrét/Markovci, Szlovénia). Utóbbi korábban a felsőszölnöki fília része volt, majd később újra visszakerült oda, mígnem saját temploma lett.
A főoltár festménye Harding Szent István legendáját meséli el.A templom falai 2 méter vastagok, a torony 37 méter magas, hat ablaka van. Egy téglalap alakú üvegezett ablak van az orgonakarzat bejáratánál, egy fazsalugáteres ovális alakú a harangtoronyban (a harang alatti helyiségben), és négy szintén fazsalugáteres négyzetes ablak van a torony négy oldalán.
A monumentális épület 2000 ember befogadására alkalmas.
A bejáraton belépve baloldalt, egy kis teremben van az első oltár, melynek tetején a halott fiát sirató Szűz Mária van, kezében Jézussal, az oltár aljában a sírba tett Megváltó fekvő szobra látható. A következő állomás az előcsarnok, mely az orgonakarzat alatt helyezkedik el. Itt néhány egyszerű pad áll, baloldalt a gyóntatószék van. Az orgonát még a 20. század elején kapta a templom, Fodor Károly (pléb. 1894-1908) idejében. A plébános sekrestyével toldotta meg a templomot és 1895 májusára új oltárt is készített. Halála előtt még beszerezte az orgonát, melybe 85 fasíp, 59 horgany és 434 ónsíp van beépítve. Előtte egy kisebb orgonával játsszottak a miséken, mely ma is megtalálható a parókián. A falu első kántora Slezák Mátyás Csajtáról (ma Schachendorf, Ausztria) származó iskolamester volt, aki ezen játsszott a miséken.
Az előhajóban álló karzat fölött a kupoladob mennyezetén a freskó Mózes és az égő csipkebokor történetét mutatja be. A karzat ablaka mellett egy másik helyiség is található, ezt azonban csak régi tárgyak tárolására használják.
Az orgonaA középhajó belső falain tempera képek láthatók, 1913-ból. Két oldalt két mellékoltár áll. A baloldalin az olajfestmény oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, karján a gyermek Jézussal. Két oldalt Szent Joachim és Szent Anna szobra. Az oltárkép alatt, középen egy használaton kívüli áldozati kehely tárolására szolgáló szekrény van. Mellette a keresztéleshez való szenteltvízt tároló műkőhenger. A jobboldali oltáron Szent Márton püspök legendáját örökíti meg a festmény, mellette pedig a Feltámadt Jézus-szobor van.
A középhajó kupoladobjának mennyezetén szintén Bibliai-jelenet, a Hegyi beszéd látható, alatta 1913-ból való latin nyelvű felirat „Gloria in Excelsis Deo”.
Két oldalt a 14. stáció olajfestményei láthatók, melyek az előhajóból indulnak. A képek 1887-ben készültek Grazban, feliratuk szlovén (vend) nyelvű. Ezek az egyetlen szlovén feliratú kegytárgyak a templomban. A stációk közül kettőt el kellett távolítani, mivel a nedvesség miatt teljesen tönkrementek. Eredetileg Ljubljanából szerettek volna stációkat rendelni a templomba. A börgölini Bedics Ferenc bíró megkért egy Anton Trstenjak nevű utazót – aki a ljubljanai egyetemtől jött és a magyarországi szlovén falvakat járta –, hogy a rendelésüket továbbítsa. Trstenjak ellenben nem talált Ljubljanában sehol olyan festőt, aki Magyarországra hajlandó lett volna rendelést teljesíteni.
A falon található az énekszámokat mutató tábla. A magyar nyelvű énekeket fekete, míg a szlovént kék színű számok jelzik. Mellette a falon a prédikációs szék van, ahol már évtizedek óta nem folyik prédikáció, helyette a jobb szélen levő szószékről misézik a pap. A régi széken elől egy fafaragású Jézus-dombormű látható. A Megváltót magvetőként ábrázolja, utalva ezzel a Magvetőről szóló jézusi példabeszédre.
Szűz Mária mennybemenetele a baloldali mellékoltáron
Szent Márton legendáját ábrázoló festmény a jobboldali mellékoltáronA főhajóban található a főoltár. Abból a részből egy ajtó nyílik a sekrestye felé. A prédikációs és a szószék között áll az az asztal, ahol a szentáldozást tartják.
A főoltár képén Harding Szent István apát legendája látható, amint Szűz Mária átadja neki a rendi vállruhát. A kép mellett baloldalt Szent Imre herceg, Szent István korán meghalt fiának szobra áll. Lábai előtt a Szent Korona, mely egyben kifejezi azt, hogy sose lehetett király.
Az oltárkép alatt középen levő kis szekrényben tárolják az áldozati kelyhet, az oltáriszentség kelyhét és egyéb szentáldozáshoz szükséges kegytárgyakat. Jobboldalán egy kis domborművön szintén Bibliából vett történetet ábrázolnak, amint az angyal elkapja Ábrahám kezét, mikor Izsákot készül feláldozni.
A kupoladob mennyezetén a Szentháromságot szimbolizáló freskó látható, rajta Szűz Mária, Jézus Krisztus és Isten. A kép négy sarkában a négy evangélista képei, mögöttük az őket szimbolizáló állatok.
A főhajó színes mozaikból álló üvegablaka „Jézus születésének hírüladása” bibliai történetet örökíti meg. A fő oltár mellett a keresztelési eszközök tárolására szolgáló szekrény áll. Ezt 1910-ben kapta a templom, rajta egy kis fémtáblán olvasható az adományozó, Zétek Ferenc helyi lakos neve.
A templom tornyában, a haranghoz facsigalépcső, majd létrák vezetnek. Jelenleg két harang van fenn. Az első világháború alatt a harangok egy részét kihajították az ablakon, hogy ágyúlövedéket öntsenek belőle. Állítólag az esés következtében akkora hangjuk volt, hogy a környék házainak falai jól láthatóan megremegtek. 1923-ban egy 6,5 mázsa súlyú harangot szenteltek fel, ezt a második világháború során, az újbóli lőszerhiány miatt ismét elvitték. A mostani, csaknem 10 mázsás harangot 1934-ben öntötték és 1935 februárjában áldották meg. Mellette a kisebb harang az egyetlen, amely a régiek közül megmaradt, rajta olvasható az egyházközség negyedik papjának a szlovén Küzmics Györgynek (Georgio Kuzmits pléb. 1795-1810) a neve.
Az égő csipkebokor freskója az előhajóban
A Szentháromság freskója a főhajóbanA templom mellett közvetlenül áll a temető, ahol Doncsecz Károly neves fazekasmester síremléke is található. A templom mellett van még továbbá a apátistvánfalvi kéttannyelvű általános iskola, mely csaknem egyidős a templommal (1787 óta létezik). Szemben egy mészkőből faragott kis emlékmű, egy korinthoszi oszlopon álló Szűz Mária szobor, karján a kis Jézussal. A szobrot 1899-ben állíttatta Sömenek Józsefné, szül. Kovács Anna.
Úgyszintén a templom mellett áll a kétszintű parókia, egyelőre üresen.
A falunak 2001 óta nincs állandó plébánosa. A legutóbbi pap, Tóth István (pléb. 1981-2001) tragikus halála után a szentgotthárdi plébánia káplánjai látják el a lelkipásztori teendőket. 2007 augusztusától a felsőszölnöki plébániához kötötte dr. Veress András püspök Apátistvánfalvát, annak papja, a szlovén nemzetiségű Merkli Ferenc látja el mostantól a teendőket.
2005-ben a maribori püspök Jožef Smej jelenlétében az előhajó bal falán emléktáblát szenteltek fel, mely az 1785-2001 között itt szolgált papok és káplánok névsorát tartalmazza.
A faluban élt papok és káplánok közt sok volt a más nemzetiségű (szlovénok, magyarok, németek, horvátok). A nem szlovén nemzetiségűek közül sokan megtanultak vendül és tartottak ilyen nyelvű istentiszteletet. Még a jelenlegi plébánosok, káplánok közt is voltak, akik a főbb imádságokat (Miatyánk, Üdvözlégy Mária) megtanulták a lakosság nyelvén és elmondták a miséken.
Az orgona 2007-ben volt százéves, s pont ekkor került sor felújítására is. 2007-ben a falu idős kántora a kétvölgyi születésű Oreovecz János kitüntetést kapott, aki ötven éven át játsszott a miséken, elsősorban vendül. Oreovecz azóta nyugdíjba vonult.
Forrás: Wikipédia
Cím: Apátistvánfalva Fő utca 116
Tel: +36 (94) 436 008
E-mail:
Web: http://www.apatistvanfalva.hu
