A Duna-Ipoly Nemzeti Park bekamerázott fészkében kikelt rétisas fióka sorsának alakulása a születése óta nyomon követhető.
Ottó március 12-i kikelését követően egy ideig minden rendben zajlott a fészekben, ám a fióka végül magára maradt, miután rétisaspár hím tagjának váratlanul nyoma veszett, a tojó pedig egy idegen hím zavarása miatt nem tudott tovább gondoskodni a fiókájáról. A szakemberek ezért a fészekből történő kimentés mellett döntöttek. Ezt követően a fiókát majdnem 3 hétig nevelték a Fővárosi Állat- és Növénykert Mentőközpontjában.
Április 12-én végül sikerült egy megfelelő „pótcsaládot” találni Ottónak, aki ettől fogva két mostohatestvérével közösen nevelkedett. A hosszas kutatást követően kiválasztott helyszín a Velencei-tó térségében egy mezőgazdasági területen található néhány hektáros erdőfolt lett. A kihelyezés óta izgalommal figyelték a szakemberek a sas család életét.
Ottó, és két mostohatestvére jelenleg az anyjukkal megegyező méretűek, a fészket már képesek rövidebb időre elhagyni. A szülők továbbra is folyamatosan hordják nekik a Dinnyési-Fertőről a főként halakból és vízimadarakból álló táplálékot. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek megfigyelése szerint 1-2 héten belül elhagyhatják a szülői fészket és elkezdhetik önálló életüket.
A rétisas (Haliaeetus albicilla) a legnagyobb sasfajunk. Magyarországi állománya 70-es évekbeli drasztikusan lecsökkent, ám a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően mára már több mint 300 pár él hazánkban. Zavarásra nagyon érzékeny, a költési időben teljes háborítatlanságot igényel.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A rétisas egy életre választ párt magának, a párok a költő- és táplálkozóterületüket (revír) tartják. A fészküket már ősz végétől tatarozzák, a költést olykor már decemberben elkezdik, a fiókák pedig hosszú fejlődés után nyáron hagyják el a fészket. A fiatalok évekig, a párválasztásig kóborolnak. Zavarásra érzékeny faj, ezért a fészek több száz méteres körzete decembertől júliusig teljes háborítatlanságot igényel.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága
Képek: dr. Hegyi Zoltán
