A Hévízi-tó különleges klímája egyedülálló módon teszi lehetővé, hogy olyan trópusi halak éljenek meg benne, amelyek egyébként a hidegebb magyarországi vizekben elpusztulnának – írja a Femina.hu
Ezt a jelenséget nemrégiben egy magyar búvár is dokumentálta: a Hévízi-tó kifolyójánál készült felvételeken számos színes, egzotikus halfajta látható, melyek a termálforrás által biztosított kellemes, meleg környezetben jól érzik magukat.
A Hévízi-csatorna halai
A búvár egy nyugodtabb hétköznapi időpontot választott a felvétel elkészítésére, hogy a tó vize tiszta és átlátható legyen. Elmondása szerint a trópusi halak kíváncsiak és színesek, kisebb-nagyobb rajokban úszkálnak, és mintha megszokták volna az emberi jelenlétet is.
Bár ezek az egzotikus lények látványosak, jelenlétük súlyos ökológiai problémát jelenthet. A Hévízi-tó kifolyócsatornájának meleg vize ugyanis lehetővé teszi, hogy a trópusi fajok itt biztonságban szaporodjanak, ám ezek az idegenhonos halak akár tovább is terjedhetnek.
A szakértők szerint a Zala folyón keresztül a Balatonba is eljuthatnak, ami komoly veszélyt jelentene a magyarországi élővilágra. Egyes források szerint már akadtak is jaguársügér-példányok a Zala folyóban, ami arra utal, hogy ezek az invazív fajok már megjelentek a régióban.
Az idegenhonos halak megjelenése a helyi élővilágot közvetlenül fenyegeti. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói régóta tanulmányozzák az ilyen inváziós fajok hatásait, és tapasztalataik szerint ezek a jövevények komoly károkat okozhatnak: versenytársai vagy ragadozói lehetnek az őshonos fajoknak, betegségeket és parazitákat hurcolhatnak be, valamint megzavarhatják az évszázadok alatt kialakult ökológiai egyensúlyt. Gomba módra terjed a Balatonban ez az invazív faj – katt ide a továbbiakért!
Az inváziós fajok kérdése olyan komoly probléma, hogy a BLKI Drexler Szilárd rendező-operatőrrel és Takács Péter halbiológussal együtt dokumentumfilmet is forgatott a témában. A film különböző vizes élőhelyeken – köztük a Balatonnál is – mutatja be a természetátalakító emberi tevékenység és a klímaváltozás nyomán bekövetkezett változásokat.
A kutatók célja, hogy a közönség is megértse, milyen jelentős veszélyt jelentenek ezek a tájidegen fajok, amelyek gyorsan terjedhetnek a vízrendszerben és hosszú távú károkat okozhatnak az élőhelyeken.
