forrás: hirado.hu

Persze a népi mondás többféle változata is ismert: ha csikorog a fagy, a tél nemsoká abbahagy. Bárhogy is van, a régiek szerint, ha február 6-án hideg van, nemsokára vége a télnek.

Felmenőink még gondosan megfigyelték az időjárással kapcsolatos összefüggéseket és az általános jelenségekre hagyatkoztak sokáig. A dátumokat főként fordulónapokhoz kötötték és az éppen aktuális időjárásból következtettek hosszabb vagy rövidebb távon az időjárás később alakulására. Ezeket gyűjtöttük most össze Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató segítségével:

Február 14. – Bálint napján – a néphit szerint – a tavasz közeledtét jelzi, hogy a verebek hangos csiviteléssel választanak párt maguknak.
Február 19. – A megszólaló pacsirták a tél végét jelzik, a hagyományok szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.
Február 24. – Jégtörő Mátyás-nak is szokás hívni, mivel az e napi enyhe idő fagyokat, a fagyos idő pedig közeli felmelegedést jelent. A pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy. „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál” – állították elődeink.

„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”
MTI Fotó: Varga György

Március 4. – Kázmér napi népi jóslat: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást 1 héttel el kell halasztani.
Március 10. – Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen.
Március 12. – „Megrázta még szakállát Gergely!”- mondták az öregek, ha ezen a napon még havazott.
Március 18. – 21. – Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget! A jóslat e három napra együttesen vonatkozik. De vannak külön az egyes napokra érvényes előrejelzések is, mint például: „amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.” Többek között azt is megfigyelték nagyanyáink, hogy ha március 21-én dörög az ég, száraz lesz a nyár. Benedek napja előremutat a nyári és az őszi időjárásra, ha kisüt a nap hosszú meleg nyár várható, ha nem süt ki, lucskos őszre lehet számítani.

Április 6. – Amennyiben ezen a napon esik az eső, akkor nagyon keserves, szűkös esztendő várható.
Április 24. – Szent György napja előtt megszólaló béka korai tavaszt és nyarat jósol. Úgyis mondták: a Szent György-havi eső kergeti a fagyot. E nap előtti menydörgés bő termés előjelzője. Akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik.

Május 12. – 14. – Pongrác, Szervác, Bonifác, a fagyosszentek után hirtelen lehűlés következhet be – hitték korábban.
Május 25. – Orbán napján az időjárás- és termésjóslás a szőlővel kapcsolatos, ha esik, jó lesz a termés.

Noha a Pünkösd mozgó ünnep, mégis kapcsolódtak hozzá időjárással, termésjóslással kapcsolatos hagyományok. Baranyában, pl. úgy vélték, ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. Az esőt nem tartották ilyenkor szerencsésnek.

Budapest, 2015. június 9.Jégeső és felhőszakadás Budapesten, az Andrássy úton 2015. június 9-én.MTI Fotó: Kallos BeaMTI Fotó: Kallos Bea

Június 8. – Talán a legismertebbek közé tartozik a Medárd napi jóslat: „Medárd napján, hogy ha esik, 40 napig mindig esik.” Ha viszont tiszta az idő, a népi jóslás szerint napsütéses nyárra számíthatunk.

Július 20. – Illés napján a viharokat figyelték meg: ha dörög, zörög Illés szekere…
Július 25. – Nyáron is érdemes az égre nézni, úgy tartották, ha Jakab napján sok a felhő, sok lesz a hó télen, ha viszont nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is a nap és esik is az eső, akkor enyhébb lesz a tél. Ez a jóslat főként Csongrád megyében jellemző.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napján a derült idő jó gyümölcs és szőlőtermés előjele.

Az őszi esőkből, általában esős őszre következtettek az elődeink (szeptember 1. és 8. vagy október 21. és 26.), vagy épp ellenkezőleg a napsütésből jó tavaszban reménykedtek a régiek (szeptember 5. és 14. vagy november 1.).

Szeptember 29. – „Szent Mihálykor keleti szél, igen komoly telet ígér”.

Karácsonyi időjárásra vonatkozó jóslatok:
November 11. – „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” A liba csontjából is a télre jövendöltek.
November 19. – Erzsébet viszont még rácáfolhatott, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. Erzsébet mást is tud: „megrázza a pöndölyét”, tehát ha napján esik a hó, lesz hó karácsonykor is.
November 25. – „Ha Katalin kopog, karácsony locsog, illetve ha Katalin locsog, karácsony kopog” – hirdették korábban.

November 30. – András napja egészen komplex jóslást nyújt: ezen a napon leszelt, besózott, és a 12 hónapról elnevezett hagymakarikákat használták az előrejelzéshez. Azok a hagyma-hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez az ún. hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készült.

napfény D vitamin_280-154

Az Újesztendő napfényes ideje általában mindenfelé jó esztendőt jelentett. Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő – jövendölték.

Január 6. – A Vízkereszt az enyhe idővel még a nagy hidegekre utalt, azaz „Ha vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd!”
Január 18. – „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”
Január 21. és 22. – Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.” Majd: „hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.”
Január 25. – “pálfordulón” az e napi derült idő hosszan tartó hideg előjele.

Február 2. – Gyertyaszentelő napján „ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Ha viszont „az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába”, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.