Erőteljes támogatást vár Kijev a távozó amerikai elnöktől, mielőtt elhagyja a Fehér Házat. „Teljes mértékben Washingtonon múlik, hogy a korlátozásokat feloldják-e. Az más kérdés, hogy ennek milyen következményei lehetnek és valóban sikert hoznának-e ukrán oldalon” – hangsúlyozta az Economxnak Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Miközben Volodimir Zelenszkij arra készül, hogy csütörtökön nyilvánosságra hozza „győzelmi tervét” Joe Biden előtt, Kijev erőteljes támogatást vár a hamarosan leköszönő amerikai elnöktől.
Az ukrán elnök, aki mindig is értett a PR-tevékenységhez, most igyekszik szembeszállni azokkal az amerikai kritikusokkal is, akik megkérdőjelezték, hogy bölcs dolog-e további pénzt ölni Ukrajna ügyébe
– számolt be a fejleményekről a BBC. A nemzetközi hírportál helyzetértékelése szerint
Zelenszkij szinte tábort vert az ENSZ-ben. Hétfőn hozzászólt egy vitához arról, hogyan kellene megreformálni az ENSZ-t. Kedden a Biztonsági Tanács előtt szólalt fel. Szerdán pedig a Közgyűlésen tart beszédet. Eközben a világ vezetőivel és amerikai politikusokkal találkozik. Meglátogatott egy lőszergyárat is Scrantonban, Joe Biden szülővárosában, Pennsylvaniában, ahol lövedékeket gyártanak ukrán tüzérségi ütegek számára.
Az ukrán elnököt láthatóan sürgeti az idő. A helyzet ugyanis jelentősen megváltozna, ha Donald Trump nyerné a választásokat.
Egy hétfői kampánygyűlésen a republikánus elnökjelölt „a történelem legnagyobb üzletkötőjeként” gúnyolta ki Zelenszkijt, mert „minden alkalommal, amikor bejön ebbe az országba, 60 milliárd dollárral távozik”.
Trump megismételte álláspontját, miszerint sürgetni fogja Oroszországot és Ukrajnát, hogy egyezzenek meg a háborút lezáró megállapodásban. Kijev attól tart, hogy ez területi veszteségek elfogadására kényszerítené, és nem nyújtana garanciát a további orosz agresszióval szemben. Sok múlik most Biden válaszán – adott hírt róla a BBC.
Zelenszkij amerikai útjáról és az orosz-ukrán háborúról kérdeztük Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.
Valóban, elképzelhető-e még bármilyen áttörés a békéhez vezető úton az amerikai elnökválasztás előtt?
Cs.V.T.: Ukrán oldalról nem látszik erre utaló jel, a kurszki betörésre felhasználták az utolsó „szabad”, kiképzett és jól felszerelt tartalékokat. Orosz oldalról azonban viszont minden bizonnyal fennmarad a nyomás Pokrovszknál, Vuhledárnál délkeleten és Kupjanszknál északkeleten, ahogy valamennyire orosz területen is. Az ukrán védelmi erők túlfeszítettsége miatt lehet esély akár hadműveleti mélységű áttörésre is, de ez az elmúlt hónapokban is fennállt, viszont nem történt meg. Fontos látni, hogy orosz oldalról nem a gyors siker a fontos, hanem a nyomás fenntartása – ebből a szempontból az amerikai elnökválasztás nem egy határidő, ami előtt mindenképpen eredményt kell elérni, hanem egy újabb lehetőség arra, hogy ha változik az amerikai politika, akkor gyorsan meggyengülhet az ukrán védelem. Akármi lesz is azonban a választási eredmény novemberben, az új elnöki ciklus csak januárban kezdődik, addig az ukránok számíthatnak az amerikai támogatásra.
Mit tartalmazhat Zelenszkij győzelmi terve, amelynél szavai szerint minden az amerikai félen múlik?
Cs.V.T.: Az a háború első évében nyilvánvalóvá vált, hogy ukrán katonai sikerekre akkor van esély, ha a Nyugat kellő mennyiségű és minőségű fegyverrel (is) támogatja őket. Ebben döntő szerepe van Washingtonnak,ahol az eszkalációs kontroll nevében tudatosan korlátozzák azt, hogy Kijev milyen eszközöket kap és azokat hogyan használhatja. Például a nagy hatótávolságú rakétatüzérséget és robotrepülőgépekhez csak korlátozott hatósugárral vethetik be orosz honi területen belül. Ugyanakkor a háború harmadik évére az is egyértelművé vált, hogy ez a korlátozott támogatás nem dönti el a háborút, így Ukrajna nem képes vereséget mérni az orosz erőkre, csak elhúzódik a harc. Sok kritika hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az ukránoknak miért nincs egy reális katonai stratégiája a győzelemre – és a Nyugat miért nem biztosítja ehhez a megfelelő eszközöket, hogy gyorsabban le lehessen zárni a háborút. Ezért Zelenszkij „győzelmi terve” minden bizonnyal erre a katonai stratégiára utal, és egy olyan listát is tartalmaz, hogy milyen további fegyverekre és azok korlátozásoktól mentes használatára épülhetne az ukrán győzelem a harctéren. Valóban, az teljes mértékben Washingtonon múlik, hogy a korlátozásokat feloldják-e. Az más kérdés, hogy ennek milyen következményei lehetnek és valóban sikert hoznának-e ukrán oldalon.
Mekkora esély van rá, hogy a NATO felvegye a tagjai közé a háborúban álló Ukrajnát?
Cs.V.T.: A jelenlegi állás szerint semmilyen. Egyrészt a háború lezárásáig ez nem is reális kérdésfelvetés, másrészt még utána is fennmaradna a kérdés, hogy mind a 32 NATO-tagállam támogatná, ratifikálná-e az ukrán csatlakozást. Erre sem látok jelenleg esélyt – láttuk, hogy a finn és svéd csatlakozás is milyen nehezen ment, pedig ott békében élő, stabilan működő és prosperáló, fejlett haderővel rendelkező országokról volt szó. A háborúban álló Ukrajnára ez most nem jellemző, csupán a nagy létszámú és harcedzett haderő.
Hogyan lehetne megállítani az orosz donbászi offenzívát?
Cs.V.T.: A katonai szakértők nagyjából egyetértenek abban, hogy az ukrán tüzérségi tűz növelése és a védelmi erők létszámának növelése javíthatná, akár stabilizálhatná a helyzetet. De összességében nyár eleje óta az oroszok döntő előnye az, hogy nincs olyan terepszakasz (folyó, magaslatok, nagyobb város), amire stabilan megtámaszkodhat az ukrán védelem. A mostanra feljavuló orosz taktikai harceljárás ki tudja billenteni helyi szinten az ukrán védelmet, miközben a tüzérségi fölény elpusztítja a kiépített védelmi állásokat. Így az ukránok racionális döntések mentén lassan, de biztosan hátrálnak, amikor fenntarthatatlanná válik egy terepszakasz védelme. Ezt nevezik egyébként halogató harcnak.
Történt-e bármilyen elmozdulás az erőviszonyokban az elmúlt három hónapban?
Cs.V.T.: Az általánosságban meglepő volt, hogy az ukránok előhúztak 4-5 dandárnyi felkészített és felszerelt erőt a kurszki offenzívához,ami területi sikert is hozott, de fontosabb, hogy a morál szempontjából nagyon hiányzott Ukrajnának, az ukrán haderőnek. Meglepték az oroszokat, végre újra ők kezdeményeztek, sikeres műveleteket hajtottak végre. Viszont ezeket a magas harcértékű erőket így lekötötték, és a donbászi vagy kupjanszki védelem nem kapott látható megerősítést. A tavaszi mozgósításkor az volt a becslés, hogy a friss erők ősszel érkezhetnek meg a frontokra, felváltani a fáradtakat, ennek itt lenne lassan az ideje – de ez a kiképzésük ütemétől függ.
Brutális orosz védelmi kiadások
Moszkva történelmi csúcsra, 13,2 billió rubelre (142 milliárd dollárra) kívánja emelni védelmi kiadásait 2025-ben a Bloomberg News által közölt hároméves költségvetési javaslat tervezete szerint.
Orosz oldalról fenntartották a magas intenzitású támadó műveleteket a front 5-6 pontján, miközben reagálniuk kellett a kurszki ukrán betörésre. Ennek az egyik stratégiai célja az volt, hogy orosz erőket vonjon el az 1000 kilométeres front más szakaszairól – ez kis mértékben történt meg, kicsit csökkent az orosz támadások intenzitása. Egyelőre nem látunk fennakadást az orosz toborzásban – egyre több pénzzel, zsolddal csábítják a férfiakat harcba, hogy a havi 30 ezer fősre becsült veszteségi rátát tudják pótolni.
Házhoz jött a háború: ki küld előbb felmentő sereget?
Attól még, hogy a front mögötti területre behatoló ukrán felderítő erők fotózkodnak egy helységnévtáblával, még nem tartják ellenőrzésük alatt a települést. De már ott támadnak, tevékenykednek, és ez pszichológiai nyomást fejt ki mind az orosz katonákra, mind a lakosságra – hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Összességében pedig nemrég arról jelentek meg nyugati becslések, hogy a háború áldozatainak száma elérhette az 1 millió főt (400 ezer ukrán, 600 ezer orosz halott és sebesült). Ez borzasztó vérveszteség mindkét félnek.
Egymásnak estek a nagyhatalmak a Biztonsági Tanácsban
Az amerikai és kínai külügyminiszter egymást is bírálta a Biztonsági Tanács Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden, míg az orosz ENSZ-nagykövet a nyugatiakat vádolta oroszellenes hangulat szításával. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett.A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”.Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban. Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni. A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének”. Az MTI tudósítása szerint Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát.
