Az UEFA féktelen profitmaximalizálása teljesen kizsigereli a játékosokat, akik akár a fizetéscsökkentésbe is belemennének a kevesebb meccsért cserébe.
A futballban mindig voltak, vannak és lesznek is sérültek, ám ami az utóbbi pár évben zajlik, az kezd tarthatatlanná válni. Lehet a csapatok háza táján kutakodni ez ügyben, miszerint megfelelő-e az orvosi stáb, jól dolgozik-e az erőnléti edző, de abban mindenki egyetért, hogy
a jelenség első számú oka a rettenetesen túlzsúfolt versenynaptár – erre pedig egyetlen magyarázat van: a pénz.
Halálra hajtják a legjobbakat
Egyre kevésbé tudják visszafogni magukat a futballisták nyilatkozataikban, amikor az újságírók a sérülésekről kérdezik őket. Egy héttel ezelőtt a Manchester City sztárja, Rodri már arról beszélt interjújában, hogy a játékosok annyira kimerültek, hogy nincs más választásuk, mint sztrájkba kezdeni. Mivel a globális futballipar legnagyobb nevei már évek óta próbálják jelezni az UEFA-nak, hogy nem bírják ezt a mennyiségű mérkőzést, nincs más eszközük problémájuk nyomatékosítására, mint a munkabeszüntetés. Hogy Rodrinál maradjunk, a 28 éves játékos az elmúlt szezonban 63 mérkőzést játszott klubjában, illetve válogatottjában, és úgy véli, hogy az élvonalbeli labdarúgókkal szemben támasztott követelmények tarthatatlanná váltak. Ennek meg is lett a következménye, ugyanis pont Rodri a hétvégi, Arsenal elleni meccsen szenvedett súlyos keresztszalag-szakadást a térdében, emiatt a komplett szezont kihagyni kényszerül.
S hogy milyen menetelésen vannak túl Európa legjobbjai? 2023 júliusában elkezdték a felkészülést, mindenki végigrobotolta országa bajnokságát, 2024 júniusában elkezdődött az Európa-bajnokság, néhány napos (!!!) szünet után visszatértek klubjaikba alapozni, majd ismét elkezdődött a bajnokság.
A szezon közben a bajnoki versenyfutás mellett részt vesznek hazai, illetve európai kuparsorozatokban, emellett már zajlik a Nemzetek Ligája is, majd amikor 2025 májusában vége a bajnokságnak, illetve a Bajnokok Ligájának, júniusban kezdődik a klubvilágbajnokság. Nem lehet nem belátni: joggal háborognak a csúcsjátékosok.
Profitnövelés bármi áron
Az egész őrület mögött az UEFA profitmaximalizált működése áll, az irányító testület ugyanis újabbnál újabb sorozatokba hajszolja bele a klubokat, válogatottakat, játékosokat.
A folyamat nem új keletű, de az európai szövetség padlógázzal rákapcsolt, miután brutálisan beesett a bevétel a Covid sújtotta 2020-as évben.
Nézzük, hogyan alakult az UEFA bevétele a 2016-os szezon óta:
A 2023/24-es szezont illetően a bevételeket a költségvetésben 6,7 milliárd eurósnak jelölték meg, ami 17 százalékkal magasabb, mint 2020/21-ben, amikor az előző Eb-t rendezték meg.
A Bajnokok Ligája mellett az EURO 2024 jelenti a legfőbb bevételi forrást 2023/24-ben, több mint 500 millió eurós növekedéssel a 2016-os Európa-bajnoksághoz képest. A nemzeti válogatottak versenyei 43 százalékát teszik ki a bevételi költségvetésnek, míg 55 százaléka a klubok versenyéből érkezik.
Az UEFA üzleti tevékenységére szinte minden évben jellemző, hogy
a közvetítési jogoké a legnagyobb szelet (76 százalék) a bevételt jelentő tortából, majd ez után jönnek a kereskedelmi jogok 17 százalékkal.
Saját jelentésében sem titkolózik az UEFA, ugyanis azt írták: „miközben a 2023/24-es költségvetést készítettük elő, a világot továbbra is geopolitikai, gazdasági és energetikai sokkok érik. Szervezetünk nem mentesül a magasabb inflációs rátáktól, az ellátási lánc kihívásaitól és a megnövekedett energiaköltségek alól. Valószínűleg mindegyik hatással lesz a a következő pénzügyi évben várható eredményeinkre, így a pénzügyi irányítás gondos felügyeletet igényel”.
A szervezet arról számolt be, hogy az alacsony, sőt negatív kamatlábakkal jellemezhető nagyon hosszú időszak után a vártnál gyorsabban következett be a fordulat. Az amerikai dollár és a brit font kontextusában a kamatlábak már 2022 elején emelkedtek, ezután az euró is csatlakozott hozzájuk. Mindkét fejlemény fellendítette az UEFA befektetéseinek teljesítményét, ennek megfelelően a vagyonkezelésből származó hozamok növekedésével számoltak a költségvetésben.
Bár az európai labdarúgás valamelyest még mindig a világjárvány pénzügyi következményeit nyögi, elmondható, hogy a mérleg pozitív, s ez leginkább a versenynaptár kibővítésének, ezzel az új bevételi források megteremtésének köszönhető.
Az UEFA azt várja, hogy a következő évek során a Bajnokok Ligájából és az Európa-bajnokságból a járvány előtti szintre tudja visszaépíteni pénzügyi tartalékát.
Kevesebb pénz is elég lenne a játékosoknak
Látható tehát, hogy az UEFA – üzleti szervezet lévén – maximálisan a bevételre koncentrál, gyakorlatilag bármi áron. Már az idei foci Eb-n is érezhető volt, hogy a torna színvonala mélyen a várt alatt volt, ennek oka pedig egész egyszerűen a játékosok túlhajtottságában rejlik.
Már olyan topmenedzserek is megkongatták a vészharangot a kimerültség miatt, mint Pep Guardiola (Manchester City), Mikel Arteta (Arsenal) és Jurgen Klopp (ex-Liverpool), a Real Madrid edzője, Carlo Ancelotti pedig azt mondta, hogy
a játékosok hajlandóak lennének belemenni a fizetéscsökkentésbe, ha ez kevesebb meccset jelentene.
Az idei, tehát a 2024/25-ös lesz a futballtörténelem leghosszabb idénye:
a kibővített Bajnokok Ligájában és a megújult klubvilágbajnokságban versenyző elitjátékosok akár 85 meccset is játszhatnak ebben a szezonban,
emiatt pedig rengeteg játékos és klubvezető panaszkodik.
A klubvilágbajnokság egyébként egy 63 mérkőzésből álló verseny, a nyitómeccs pedig június 15-én lesz – mindössze 15 nappal a 2025-ös Bajnokok Ligája döntője után. Közben sor kerül a döntő fontosságú világbajnoki selejtezőmérkőzésekre, valamint az UEFA Nemzetek Ligája döntőire, amelyeket június 4-10-ig játszanak szerte a világban.
„A futball világának erre reflektálnia kell, mert a cél az, hogy kevesebb legyen a sérülés, ehhez pedig egyértelműen kevesebb mérkőzést kell játszani” – közölte a Ancelotti a napokban. Hozzátette, hogy azért fontos reagálni, mert puszta panaszkodással nem fogják elérni, hogy az UEFA változtasson a futballnaptáron. A sztrájkkal való fenyegetőzés ugyancsak néma fülekre talál, konkrét cselekedetekre van szükség.
Az ügyben olyan globális futballsztárok szólaltak fel, mint Erling Haaland, Kylian Mbappé, Rodri, Jude Bellingham, Kevin de Brurnye vagy Thibaout Courtois.
Sztrájk vagy per?
A FIRPRO, a világszerte több mint 65 ezer labdarúgót képviselő globális szervezet, valamint az angol, francia és olasz játékosszövetségek júniusban jogi keresetet nyújtottak be a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) ellen, amiért bármiféle kommunikáció nélkül, egyoldalúan módosítja, illetve bővíti újra és újra a versenynaptárt.
A FIFPRO beadványában kijelentette, hogy „a játékosok és szakszervezeteik következetesen túlzsúfoltnak és teljesíthetetlennek találják a jelenlegi futballnaptárt”, hozzátéve, hogy „az új klubvilágbajnokságot a játékosok és a szakszervezetek fordulópontnak tekintik.”
Ezen kívül a játékosokat tömörítő érdekszervezet azt mondta, hogy
a futballisták szakszervezetei úgy vélik, a FIFA ilyen döntései sértik az EU Alapjogi Chartáját (CFREU), ráadásul minden komoly indoklás nélkül. Végül a játékosok szakszervezetei úgy gondolják, hogy „ennek az új versenynek a célja a gyors meggazdagodás, figyelmen kívül hagyva az érintett játékosokra vagy a professzionális labdarúgás más érdekelt feleire gyakorolt hatást.”
Maheta Molango, az Angol Hivatásos Labdarúgók Szövetségének (PFA) vezérigazgatója augusztusban azt mondta, a sztrájknak egyelőre kevés esélyét látja, a játékosok inkább a jogi ügyre koncentrálnak majd, és ahogy mi is láthatjuk, minden nemzetközi interjúban erről beszélnek, erre panaszkodnak, erre a problémára próbálják felhívni a figyelmet.
S hogy mit válaszolt a FIFA, miután megtudta, hogy a játékosok szakszervezete beperelte őket? Egyszerűen csak annyit, hogy a klubok és a játékosok képmutatók, akik saját kereskedelmi érdekeiket próbálják előtérbe helyezni.
