23.6 C
Budapest
2024. május. 19. vasárnap
HomeFőhírekBűnügy, bűnmegelőzés, balesetinfóGyereket, szülőt, férjet és szeretőt is öltek az asszonyok

Gyereket, szülőt, férjet és szeretőt is öltek az asszonyok

Egy névtelen levél érkezett 1929 nyarán a Szolnoki Királyi Ügyészségre. Az írója arról tájékoztatta az ügyészeket, hogy néhány asszony légypapírból kiáztatott arzénnel mérgezi a rokonait.

Az ügyészség nyilvánosságra is hozta a névtelen levelet, a csendőrség pedig megkezdte a nyomozást. A feltételezett mérgezők – az asszonyok – végül beismerték tettüket. A csendőrség nyomást gyakorolt rájuk, ugyanis felvilágosították a méregkeverő asszonyokat, hogy az arzén évekkel később is kimutatható a szervezetben. Ezután megkeresték az áldozatokat. Az exhumálások során 162 arzénnel meggyilkolt ember maradványaira bukkantak. A csendőrség itt már nem folytatta tovább a nyomozást, mert minél hamarabb le akarták zárni az ügyet. Egyes becslések szerint az arzénnel mérgezett áldozatok számra elérhette a háromszázat is. Az áldozatok csecsemők, beteg gyerekek, gondozásra szoruló nagyszülők vagy szeretők voltak. Huszonnyolc embert állítottak bíróság elé.

A megdöbbentő bűnügy felkavarta az egész országot.

A Szolnoki Királyi Ügyészségre egymás után érkeztek a névtelen levelek. Az első 1929 áprilisában, aztán nem sokkal később még kettőt  hozott a postás. Mindegyikben azt írták: TÖBB NAGYRÉVI ASSZONY MÉREGGEL GYILKOL.

A csendőrség nyomozni kezdett, meg is találták a levél íróját, aki nem tudta bizonyítani az állítását, és a csendőrök sem találtak semmilyen bizonyítékot.

Terjedni kezdett viszont a pletyka – és a helyi újságok is megírták -, hogy a környéken tömeges mérgezésekről beszélnek az emberek.

Nemcsak Nagyréven, hanem több, szomszédos faluban is erről beszéltek az emberek.

TISZAKÜRTÖN PÉLDÁUL KÉT ASSZONY IS AZT ÁLLÍTOTTA, HOGY EGY FALUBÉLI NŐ – SZABÓ LÁSZLÓNÉ – MEGMÉRGEZTE AZ APJÁT.

Megint csak nem találtak semmi bizonyítékot, sőt, becsületsértésért pert indított az a két asszony, akit megvádolt a névtelen levél írója.

Ekkor egy újabb levél érkezett immár a tiszakürti csendőrségre.

Abban azt állították, hogy NEMCSAK SZABÓNÉ GYILKOLT, HANEM MADARÁSZ JÓZSEF ÉS FELESÉGE IS MEGÖLTE A FÉRFI ÉDESAPJÁT, AKIT 1925-BEN TEMETTEK EL.

A csendőrség ezután a levél után is azonnal nyomozni kezdett: meg is találták a levél íróját, Bíró Mátyásnét, aki vallomásában azt állította, hogy saját fülével hallotta Madarásznétól, hogy a Szabó házaspár tanácsát követve ők is végeztek a ház urával, az apósával, mert folyton részeg volt, és zsarnokoskodott. Attól is tartottak, hogy azt a kevéske kis vagyonukat is elissza, ami volt.

A levél írója, Bíró Mátyásné azt is állította, hogy beszélgetett Szabóékkal is, akik elárulták neki, hogyA MÉRGET A TISZAKÜRTI BÁBÁTÓL VETTÉK, AKI A NAGYRÉVI BÁBÁTÓL, FAZEKAS GYULÁNÉTÓL SZEREZTE.

Még aznap letartóztatták mindkét házaspárt: Szabóékat és Madarászékat. Ők be is vallották, hogy mit tettek.

A cibakházi rendőrőrsre viszont újabb levél érkezett. A szolnoki királyi ügyészség is kapott egyet. Aztán kaptak még egyet. És megint egy újabbat. Mindkét hatóságra folyamatosan érkeztek a névtelen levelek, amelyek gyilkosokról és áldozatokról szóltak, úgyhogy ismét útra keltek a csendőrök, hogy kiderítsék, mi történik a Tisza és a Hármas-Körös közötti területen, amelyet a köznyelv Tiszazugnak nevez.

EKKORIBAN SZOMSZÉDOS VÁROS FOLYÓPARTJÁN KISODRÓDOTT EGY HOLTTEST, AMELYET MEGVIZSGÁLT EGY ORVOSTANHALLGATÓ: DÖBBENTEN KONSTATÁLTA A TEST MAGAS ARZÉNTARTALMÁT, ÍGY TOVÁBBI NYOMOZÁSOK KEZDŐDTEK.

A csendőrök megtalálták a tiszakürti és a nagyrévi bábát is, de az utóbbit, a nagyrévi Fakezas Gyulánét később hazaengedték, mert nem volt ellene bizonyíték.

Nagyrév, 1929 nyara: a letartóztatott tiszazugi arzénes asszonyok egy csoportja a nagyrévi ideiglenes fogda udvarán, csendőri őrizettel – 1981. július 6-án készült reprodukció egy korabeli újság fotójáról. FORRÁS: MTI

Így kezdődött

Fazekas Gyuláné 1861. május 20-án született Nagyréven. 1893-tól volt a település bábája. Kezdetben csak szülések mellett tevékenykedett, de 1900 körül már gyógyítással is foglalkozott. 1911-ben kiderült, hogy illegális abortuszokat végez – bár eljárás is indult ellene, az ügyvédje minden alkalommal elérte, hogy felmentsék az asszonyt a vádak alól.

A korabeli magyar társadalomban még szokás volt, hogy a fiatal lányok férjét a család választotta ki. A szülők a döntésüket a lányaikra erőltették, nekik pedig mindenképpen el kellett fogadniuk az így választott jövendőbelijüket. Válni sem lehetett, ugyanis a válás nem volt elfogadott abban az időben – kivéve, ha a férj erőszakos vagy alkoholista volt.  Az első világháború idején a férfiakat harcolni vitték. Nagyrévre viszont hadifoglyokat vittek, akik többé-kevésbé szabadon járhattak a faluban. A településen élő, egyedül maradt asszonyok közül többen szeretőt tarthattak, amíg férjük harcolt.
Aztán, amikor a férjek visszatértek, a nők élete ott folytatódott, ahol a háború előtt abbamaradt. Többnyire boldogtalanul.

EBBEN AZ IDŐBEN KEZDTE A BÁBA TITOKBAN MEGGYŐZNI A FALUBELI ASSZONYOKAT – AKIK SZABADULNI AKARTAK NEHÉZ HELYZETÜKBŐL –, HOGY MÉRGEZZÉK MEG FÉRJÜKET: EHHEZ HASZNÁLJANAK ARZÉNT, MELYET AZ AKKORIBAN MEGJELENT LÉGYFOGÓ-PAPÍROK KIÁZTATÁSÁVAL SZEREZTEK

.A bába különös módon jött rá, hogy hogyan tudja kivonni a mérget a  légypapírból.

Móricz Zsigmond a Nyugat hasábjain megjelenő „Tiszazugi méregkeverők” című cikkében így írja le az esetet:

„Történt egyszer, hogy a bába egy beteg ágya szélén ült. Mivel idegesítették a körülötte szálló legyek, légypapírt kért a beteg hozzátartozóitól, amit viszont nem talált elég hatásosnak, ezért vizet öntött rá. Mivel ez nem vált be, tejjel próbálkozott. Észrevette, hogy a házban lakó cica belefetyeli a legyekkel teli arzénes tejet. A bábának feltűnt a kis macska halála. Hazament, s a szobában a tányérról kiöntötte a legyeket a ház előtt. Egy kis csirke odajött, megette a legyeket. Megette a kis tarka csirke s nemsokára elkezdett szédelegni. Azután megdöglött. Ez már szeget ütött a bába fejébe. Leöntötte a tányérokról a légyvizet s beletöltötte a kis kutya szájába. A kutya is megdöglött tőle.

– Hisz ez nagyszerű – mondta a boszorkány – ez jó, ez kell. Csinált ilyen légyvizet, visszament a beteghez, beadta neki: az is megdöglött. A család megsiratta, meggyászolta s örültek, hogy a jóisten így segített rajtuk. Most már a bába egy zseniális találmány birtokában élet-halál urának érezte magát. Sok-sok évig, talán egész évtizedig őrizte a titkát, míg egyszer csak alkalma volt hasznát venni. Vége lett a háborúnak, hazajött egy vak katona. A felesége gyűlölettel fogadta, mert már mást szeretett. S megmaradt az ura házsártos rossz természete… Azt mondja a bába: Mit kínlódsz vele? Beadták borban az orvosságot, az ember gyomorbajt kapott. Orvost hívattak, az megvizsgálta, orvosságot rendelt. Megcsináltatták. Éjszakára a bába mézes pálinkát csinált, hogy jobban aludjon, belekeverték az arzént, reggelre a beteg kész volt” – olvasható a Nyugat 1930. évi 3. számában.

Tiszazug, arzénes asszonyok. FORRÁS: WIKIPÉDIA/BODÓ BÉLA

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work