A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa”
A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) egyházkerületi ünnepi közgyűlésén letette az esküt Zán Fábián Sándor újraválasztott püspök, valamint az egyházi tisztségekre a 2022 decemberében megválasztott tisztségviselők.
A beregszászi református templomban megtartott közgyűlés résztvevőit köszöntő Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy az országgyűlés épülete előtt 1956-ban leadott sortűz áldozataira emlékező bibliai felirat – „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk” – a szovjet csapatok kivonulásával és a kommunizmus bukásával nyerte el értelmét.
A magyar sors több mint egy évszázada nem azonos Magyarország sorsával. A 2011-ben elfogadott alaptörvény világossá tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért a mindenkori magyar államnak „az egységes magyar nemzet elvét szem előtt tartva kell cselekednie” – húzta alá a miniszter.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy már Zán Fábián Sándor 2015-ös püspöki eskütételén is kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar közösségekért. Napjainkban a baj még nagyobb, a helyzet súlyosabb, „a püspöki szolgálat még nehezebb keresztet jelent”. A kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a világmagyarságot alkotó közösségek közül.
Büszkék vagyunk a kárpátaljai magyar intézményekre, amelyek a háború kezdete óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a háborús térségből menekülőkről gondoskodjanak
– mondta Gulyás Gergely. Rámutatott: a magyar humanitárius segítségnyújtás értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot, a karitatív szervezetek pedig eddig 3500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába több mint nyolcmilliárd forint értékben.
Gulyás Gergely megköszönte a KRE közreműködését a segélyek célba juttatásában, valamint kiemelte a kiváló munkakapcsolatot a kárpátaljai megyei vezetéssel, ami – szavai szerint – a kivételek közé tartozik. Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, „de ma ezt szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik” – mutatott rá.
Miközben a szuverenitásának megsértését a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi Ukrajna, nem helyes „figyelmen kívül hagyni a területén élő nemzeti kisebbségeket illető alapvető jogokat és nemzetközi normákat” – mutatott rá a miniszter. Azok a magyar férfiak, akik ukrán zászló alatt harcolnak, „kiérdemelték, hogy ez az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira”.
Hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa
– fogalmazott. Hinnünk kell abban, hogy Kárpátalján is meg tudjuk menteni vagy helyre tudjuk állítani a magyar életnek keretet adó közösségeket, a családokat, „a templomot és az iskolát”. Isten óvja Kárpátalját és a kárpátaljai magyarságot! – zárta szavait Gulyás Gergely.
A kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit, majd megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját a háborúval kapcsolatban.
A megyevezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét és jóval a háború kitörése előtt népirtásként az 1930-as évek nagy éhínségét. Nem szabad engedni a provokációknak, és meg kell őrizni a békét Kárpátalján – húzta alá Csubirko, aki összefogásra szólította fel a különböző felekezetek híveit.
Zárszavában Zán Fábián Sándor püspök 2023-at a remény évének nevezte, és elmondta, hogy azért kell imádkozni Kárpátalján, hogy az elhalófélben lévő közösségek újraéledjenek. Mint mondta, minden háború véget ér, és eljön a béke. „Addig nekünk Isten ígéreteire hagyatkozva, a Szentlélekért könyörögve kell helytállnunk tanítványként, emberként, egymásért és senki ellen” – fogalmazott a KRE püspöke.
