Zolcer János 20 éve jó baráti viszonyban van a Szovjetunió utolsó elnökével, Mihail Gorbacsovval. Beszélgetéseiket, közös élményeiket a tv producer most a “Gorbacsov titkai” könyvben jelentette meg. Az alábbi írás részlet a könyvből.

George H W Bush és Mihail Gorbacsov egy baseballmeccsen, College Station, 2001 / Forrás: Zolcer János archívuma

George H W Bush és Mihail Gorbacsov egy baseballmeccsen, College Station, 2001 / Forrás: Zolcer János archívuma

Bővebben: gorbititkai.hu

GORBACSOV ÉS BUSH – NEKED MENNYI A NYUGDÍJAD?

A texasi College Station diákváros egyik „shopping mall”-jának (bevásárlóközpont) mexikói éttermében üldögélünk: id. George Bush, Barbara Bush, Mihail Gorbacsov, egy tolmács, egy testőr és én. A félhomályos étteremben megittunk egy jó tequilát, majd helyi specialitásokat kóstolgattunk. Kellemes volt a hangulat, a nagyhatalmak egykori elnökei régi és új dolgokról beszélgettek.

2001-et írunk, George H. W. Bush fia, George W. Bush, az Egyesült Államok 43. elnöke, első hivatali évét tölti. Így az idősebb Bushnak duplán is kijár az elnöki védelem: egyrészt mint korábbi elnöknek, másrészt mint a jelenlegi elnök apjának.

Vacsora közben odajön Bushhoz az egyik testőre, kezébe ad egy telefont. Bush röviden beszél, majd visszaadja a készüléket.

– George, a testőreidet az állam fizeti, vagy te? – kérdezi Gorbacsov.

– Az állam. Nálunk van egy törvény, a Former Presidents Act, amely rendelkezik az amerikai elnökök hivatali idejük lejárta utáni juttatásairól – válaszolja Bush.

A törvényt 1958-ban fogadták el, és pontosan meghatározza, mire jogosult egy volt amerikai elnök. Többek között évi 207 800 dollár nyugdíjra; egy elnöki könyvtárra és múzeumra, amely bemutatja az elnök életét, munkásságát (ez Herbert Hoover elnök óta minden volt amerikai elnöknek jár); irodára, betegbiztosításra, személyi biztosításra a Secret Service részéről – a volt elnök élete végéig. Ezek a járandóságok megilletik az elnök feleségét és tizenhat év alatti gyermekeit is. A feleségnek akkor is jár élete végéig minden juttatás, ha időközben a férje elhalálozik.

Az Elnöki Könyvtár és Múzeum épületeit az elnökök általában a szülőhelyükön építtetik fel, és itt is vannak eltemetve. Ezekben helyezik el az elnök életét, munkásságát bemutató tárgyakat, dokumentumokat… Az Egyesült Államokban ezek a múzeumok az egyik leglátogatottabb nyilvános intézmények: mindegyik ingyenesen látogatható. A múzeumok minden költségét az állam viseli.

George H. W. Bush College Station városka külterületén, egy erdő mellett építtette fel elnöki könyvtárát, amelyhez a helyi A&M University egyik, Bush nevét viselő oktatási részlege és a család sírhelye is tartozik. Itt van eltemetve a Bush család hatéves korában elhunyt második gyermeke, Robin is. (Sőt, most már George H. W. Bush és Barbara Bush is.)

Barbara és George Bush, Walker’s Point, 2001 /Forrás: Zolcer János archívumaBarbara és George Bush, Walker’s Point, 2001 /Forrás: Zolcer János archívuma

– Hát, nekem ilyen nincs – mondja Gorbacsov eléggé elcsodálkozva a rengeteg juttatáson.

– És neked, Mihail, neked mennyi a nyugdíjad? – kérdezi meg Bush volt kollégáját.

– Kilencszázötven dollár – mondja egykedvűen Gorbacsov. Bush hirtelenjében nem érti, rákérdez újra:

– Mennyi?

– Kilencszázötven dollár – erősíti meg Gorbacsov.

Bush számolgatni kezd, majd feleségéhez, Barbarához fordul, megismétli a számot:

– Kilencszázötven dollár?! Hogy van ez? Naponta, hetente? Vagy hogyan kell ezt számolni? – értetlenkedik Bush.

A tolmács aprólékosan lefordítja Gorbacsovnak Bush szavait, és megjegyzi: Bush elnök úr nem érti, hogy Mihail Szergejevics mennyi időre kapja ezt a pénzt.

Gorbacsov határozottan válaszol:

– Egy hónapra!

– Mennyire? – kérdez rá tágra nyitott szemekkel Bush.

– Egy teljes hónapra – ismétli meg Gorbacsov. – És kapok még egy Volgát, két testőrt, meg használhatom a régi villámat (dácsát). Ennyi!

Gorbacsov elkezd számolni: tehát ő kap havi kilencszázötven dollárt, Bush pedig havi tizenhatezer-hétszáz dollárt. Összehasonlíthatatlan a két összeg. Az egyéb juttatásokról már nem is beszélve.

– George, akkor ezt a mai vacsorát te fizeted – mondja Gorbacsov a tőle megszokott humoros hangon és mosollyal.

– Semmi gond – válaszolja Bush. – Kérünk még valamit?

Nem kértünk. Megittuk az italokat, szedelőzködtünk, és a Secret Service autóin elhajtottunk szállásunkra.

Előtte Bush fizetett. Sikerült meglesnem a számlát: öt személyre 246,20 dollárt tett ki az összeg. Gorbacsov a nyugdíjából közel négy ilyen vacsorát fizethetett volna ki! Bush meg mennyit is? Hatvanhetet! Hát, igen! A kettő között van némi különbség.

UTÓIRAT:

Miután Gorbacsov 1991. december végén leköszönt elnöki hivataláról, és Borisz Jelcin lett az utódja. Meglehetősen nehéz évek következtek számára. Úgy mondott le, hogy kérése ellenére nem kapott „elnöki mentelmet”, azaz elnöki garanciát arra, hogy lemondása után politikai tevékenysége miatt nem állíthatják őt bíróság elé. (Amikor Jelcin lemondott, utódja, Vlagyimir Putyin törvénybe iktatta a volt elnök védelmét. Sőt, Jelcin kapott egy saját múzeumot [amerikai elnökök mintájára], és alapítványának minden költségét az állam fizeti…

Zolcer János és Mihail Gorbacsov, Németország, Berlin, 2001 /Forrás: Zolcer János archívumaZolcer János és Mihail Gorbacsov, Németország, Berlin, 2001 /Forrás: Zolcer János archívuma

Gorbacsov akkori nyugdíja átszámolva 2 USD (azaz kettő amerikai dollár) volt!

Lemondása után 24 órával el kellett hagynia az elnöki villát (dácsát). Visszaköltözhetett abba az állami villába, ahol 1978-tól főtitkárrá történő megválasztásáig lakott. De egyéb intézkedések sorát is meghozták ellene. Jelcin parancsba adta, hogy a moszkvai és a vidéki állami vezetők nem találkozhatnak Gorbacsovval. Sőt, amikor 1996-ban választási körúton járta a vidéket, és találkozni akart emberekkel, akkor ezt a helyi állami apparátus bojkottálta. Bevonták az útlevelét, nem utazhatott külföldre, még Willy Brandt volt német kancellár temetésére sem engedte el őt Jelcin. Később, amikor külföldi politikusok nyomására visszakapta az útlevelét, egyetlen orosz nagykövetségre sem tehette be a lábát. Emlékszem, 2001-ben Berlinben sétáltunk az utcán, és megálltunk Gorbacsovval a szovjet nagykövetség épülete előtt:

– Amikor újra utazhattam, első utam Berlinbe vezetett. A nagy- követség egyik, általam korábbról jól ismert munkatársa tudatta velem: ne próbáljak bejönni az épületbe, mert nem fognak beengedni, csak kellemetlenségem lesz belőle. Aztán ugyanez volt Rómában, Washingtonban, mindenütt…

Jelcin ötmillió dollárért felbérelt egy amerikai nyomozóirodát, hogy derítsék ki Gorbacsov külföldi bankszámláit: de semmit sem találtak. Aztán jött Vlagyimir Putyin, némileg változott a helyzet, de szorosabb kapcsolat nem alakult ki köztük.

Néhány évvel ezelőtt rákérdeztem, hogy milyen a viszonya Putyinnal. Szomorúan válaszolta:

– Kétszer is kerestem, de nem hívott vissza!

(A teljes történet elolvasható a Gorbacsov titkai c. könyvben – További részletek a gorbititkai.hu-n)

blikk

Hirmagazin.eu