Gerde bemutatkozása

A települést először 1216-ban említette oklevél Guerdei formában. 1232-ből ismert a Guredey megnevezés is. Az alapszó: Gerd, régi magyar személynév és az é-képző révén az az értelme, hogy egy Gerd nevű emberé ez a terület. Van, aki a szláv ágyás, dűlő jelentésű gréda szóból eredezteti a földrajzi jelölést. A népi hiedelem azt állítja, hogy egy Gerede nevű bajvívó bajnok (lovag) lakott e tájon, és az ő neve maradt fenn a falujelölésben. őskori, például kő- és rézkori településnyomokról nem tudnak a határban a helyi kutatók. Így Kozma Józsefné és Balázs Anna sem. Annál gazdagabb viszont a középkori felszíni régészeti leletanyag. Például az Aga-rétben a hódoltság idején törökök éltek egy helységben. Kisebb vár állt itt, malomköveket és tégladarabokat lehet erre találni. Gerde ősi területe a Téglás-dűlőben, az Acsóta- és a Füzes-víz összefolyásánál, a mai falutól nyugati irányban egy mocsár övezte kiemelkedő háton keresendő. Itt révhely létezett és magasodott egy templom. Egyes szakértők szerint a helység a Velény nevű híres birtoktesthez tartozott és az Árpád-kor alatt gazdag köznemesek birtokolták a részeit. Feltehető, hogy az 1929-ben Gerdével egyesített Kisvarjas és Rugásd faluhelyek is középkori eredetűek. Egyik elődfalura utal a mai címer egyik jelképe: a tölgy tetejében ülő rigó. Más régi helység is létezett a mai közigazgatási területen, mint a Füzesd vagy a Körös, de ezekről már csak törött cserepek vallanak. Az utóbbi területén monostor is épült. Történelmi értékű határrész-megnevezések a következők is: Borotfa, Szentiváni mező, Török föld, Vaskapu, Bököny. Ez utóbbi egy darabja sírkert volt.

Cím: Gerde Fő utca 7.
Tel: +36 (73) 570 184
E-mail:
Web:

Exit mobile version
Megszakítás