Számos galaxis figyelhető meg a Fornax galaxishalmaz legújabb, elképesztően részletgazdag felvételén. Néhány közülük csak apró fényfoltnak tűnik a háttérben, míg mások beragyogják a kép előterét. Egy közülük az NGC 1316 lentikuláris galaxis.
A galaxis heves múltja különböző ívek, hurkok és gyűrűk aprólékos szerkezetét hagyta hátra, amelyeket a csillagászok minden korábbinál nagyobb felbontásban örökítettek meg a VLT Survey Telescope (VST) segítségével. Ez a megdöbbentő mélységű kép láttatni enged számtalan halvány galaxist, valamint a még halványabb, úgynevezett halmazközi anyag(2)(intracluster medium) fényét.
A Fornax galaxishalmaz az egyik leggazdagabb és legközelebbi galaxishalmaz a Tejúthoz. A felvétel 2,3 gigapixeles (több mint 6 GB) eredeti változata az egyik legnagyobb kép, amelyet az ESO valaha is kiadott.
Ez a VST felvétel a Fornax Deep Survey részeként az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Paranal Obszervatóriumában készült. A csapat, amelyet Enrichetta Lodice (INAF – Osservatorio di Capodimonte, Nápoly, Olaszország) vezetett, korábban már megfigyelte ezt a területet a VST-vel, és feltárta azt a halvány anyaghidat, amely az NGC 1399 és a kisebb NGC 1387 galaxisok között található. A VST-t kifejezetten arra tervezték, hogy nagyszabású felméréseket végezzen az égen. Hatalmas látómezőjével és a neki specifikált 256-megapixeles OmegaCAM CCD-detektorral a VST nemcsak nagy égterületről képes felvételt készíteni, de igen gyorsan is teszi ezt. Ezen túlmenően mélységében (határfényességben) is figyelemre méltóan részletes képet ad, az egyedi objektumok finom részleteinek vizsgálata azonban a még nagyobb távcsövekre marad (mint a mellette lévő Very Large Telescope array – VLT távcsövei).
Forrás: eso
