Negyedóra hosszat tárgyalt az amerikai és az ukrán elnök a lehetséges békemegállapodásról a vatikáni Szent Péter bazilikában. Kiszivárgott hírek szerint Zelenszkij állítólag kompromisszumként kész elismerni a Krím feletti orosz ellenőrzést.
Az ukrán elnökkel folytatott negyedórás vatikáni megbeszélése jelentős nyomot hagyhatott Donald Trumpban, ugyanis nem sokkal azután, hogy befejezték a rövid megbeszélést, szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, és kétségeit fejezi ki az iránt, hogy Vlagyimir Putyin valóban hajlandó-e befejezni az ukrajnai háborút.
Trump a Rómából az Egyesült Államokba visszatérő repülőútján azt írta online szócsövén, a Truth Socialon, hogy Putyinnak semmi oka nem volt arra, hogy az elmúlt napokban rakétákat lőjön Ukrajna civil területeire, városaira és falvaira.
Ez elgondolkodtat: talán nem is akarja befejezni a háborút, hanem csak húzza az időt – és más bánásmódra van szükség vele szemben
– írta Trump.
Az amerikai elnök példaként másodlagos szankciókat említett, tehát az Oroszországgal továbbra is üzleti kapcsolatban álló harmadik országok, vállalatok vagy személyek elleni intézkedéseket – ebbe ezek szerint Magyarország is beletartozhat. Utalt arra is, hogy Oroszországot még jobban el akarja vágni a nemzetközi bankrendszertől.
Egy nappal korábban Trump még úgy vélekedett, hogy Putyin épp elég nagy engedményt tesz azzal, hogy megállja egész Ukrajna meghódítását.
Ez volt az első találkozó a két elnök között a Fehér Házban kirobbant februári botrány óta, amikor Trump és JD Vance alelnök kamerák előtt vádolta meg Zelenszkijt azzal, hogy nem hálás az amerikai támogatásért. Trump szóvivője, Steven Cheung úgy nyilatkozott, hogy a találkozó „nagyon produktív” volt, maga Zelenszkij azt írta, „lehet hogy történelmi” jelentőségű volt a megbeszélés.
Az ukrán média fotókat tett közzé a Szent Péter-bazilikában tartott találkozóról, amelyeken Trump és Zelenszkij székeken ülve, beszélgetésbe merülve látható. Az ukrán elnök szóvivője szerint a két államfő a gyászszertartás kezdete előtt egy rövid, mintegy 15 perces beszélgetésre találkozott, tanácsadók nélkül. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség a kijevi elnöki hivatalra hivatkozva közölte, hogy a két vezető a mai nap folyamán további megbeszéléseket folytat az ukrajnai konfliktusról.
Előtte több lap is arról írt, hogy egyre több jel utal arra, hogy hamarosan megállapodás születik Oroszország és Ukrajna között.
Alig szállt le az amerikai elnök gépe péntek este Rómában, Trump máris elővette a mobiltelefonját, és a Truth Social platformján a következőket posztolta: „Jó nap az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott tárgyalásokra és találkozókra. Közel állnak a megállapodáshoz, és mindkét félnek most a legmagasabb szinten kell találkoznia, hogy véglegesítsék az alkut. A legtöbb fontos pontban már megállapodtak. Állítsák le a vérontást, MOST!”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jelek szerint kész jelentős engedményekre a békemegállapodás elérése érdekében. Zelenszkij pénteken elismerte, hogy az ukrán hadsereg jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy visszaszerezze a Krím feletti ellenőrzést. Ez nyilvánvalóan válasz volt Donald Trump amerikai elnöknek, aki nemrég azt mondta, hogy a Krím Oroszországnál marad.
„Igaz, amit Trump mond, hogy nincs elég fegyverünk – fegyverek, nem emberek – ahhoz, hogy fegyveres erővel visszaszerezzük a Krím feletti ellenőrzést” – mondta Zelenszkij újságíróknak Kijevben, miközben bejárta azt a lakóházat, amelyet a héten egy 12 halálos áldozatot követelő orosz támadásban megrongáltak. „De fennáll a szankciók, más gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlás lehetősége”.
Lapjelentések szerint Kijev ellenjavaslatot dolgozott ki a túlságosan Putyin-barátnak tartott amerikai béketervre, amely teret enged az esetleges kompromisszumoknak – írja a Welt. A The New York Times birtokába került terv nem tesz például említést arról, hogy Ukrajna az összes Oroszország által elfoglalt területet visszakapja. Ukrajna állítólag nem ragaszkodik már ahhoz sem, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.
Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Moszkvában immár negyedszer találkozott az új elnök beiktatása óta. A washingtoni javaslatok között szerepel a Krím 2014-es orosz annektálásának elismerése és a háború nagyrészt a meglévő frontvonalak mentén történő befagyasztása. Putyin így megtartaná az ellenőrzést Kelet- és Dél-Ukrajna egyes részei felett – jelentette a Bloomberg. Kijevnek le kellene mondania arról a céljáról is, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.
