Építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószinűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben.
Egy 1270 évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II.András halálakor (1235) már állt.
A vár 1235 előtt a király, II András birtokába került. IV. Béla 1262-63 körül egyik lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát.
1264-ben IV.Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva a királyhoz hű Anna hercegnő füzéri birtokát és a várat elvette.
IV.Béla megpóbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Endre fia Mihály a támadást visszaverte.
Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Endre fia Mihálynak és testvérének adományozta.
1285 után a vár Aba Amadé birtokába került.
A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert az Amadé fiaktól a várat elkobozta és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.
Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.
A Perényiek a XV.és a XVI.században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren.
A Perényi család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került.
Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és Perényi Istvánt kiűzte a füzéri várból. Mátyás később István fiának, Perényi Imre nádornak visszaadta a várat.
1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy a koronát szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, azt Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette.
Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.
1567-ben Perényi Gábor halála után a Báthoriak szerezték meg a birtokot.
1603-ban Báthori Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott.
1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg.
1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre ,majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott.
A Wesselényi-összeesküvésben mind Nádasdy Ferenc, mind Bónis Ferenc belekeveredett, ezért 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat is elkobozták, és az a királyi kincstár kezelésébe került.
A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erősség állapotával.
Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta.
Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat.
Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.
1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello, majd 1992-től Simon Zoltán vezetésével feltárási és helyreállítási munkákat végeznek Füzéren.
Cím: FüzérVárhegy
Tel: (+36) 30 663-8802
E-mail: fuzer@enternet.hu
Web: http://www.fuzer.hu/
