A Dunántúl nyugati részén Zalaegerszegtől északra fekszik Egervár települése, melynek belterületén a házak közül már messziről láthatóan kimagasodik az egykori nemesi várkastély épülettömbje. Az eddig végzett régészeti feltárások és korabeli oklevelek alapján már tudjuk, hogy az évszázadok során három erődítmény váltotta egymást ezen a helyszínen.
Az első, korai erősség a mocsaras területből kiemelkedő kisebb szigeten az Árpád-korban készült el, nagy valószínűséggel a tatárjárás utáni várépítési korszakban emeltethette a helyi uradalom birtokosa. Pusztulása a XIV. század első harmadára, az országot újra egyesítő I. Károly seregének hadjárata idejére tehető, amikor a királyi katonaság ostromban vette vissza a Kőszegi nemzetség fegyvereseitől.
A környékbeli jobbágyfalukat magáénak mondó Egervári nemesi család a XV. század közepén kezdett hozzá a korábbi erősség helyén új rezidenciájának felépítéséhez, melynek az évek során fokozatosan épültek ki lakó- és gazdasági helyiségei. Mivel a talaj erősen mocsaras, süppedős volt, sűrűn egymás mellé levert 1,5 – 2 méter hosszú cölöpökre helyezték rá az alapköveket, arra fektetve a négyzetes alakú „castellum” kőfalait.
Mátyás király idején emelkedett hatalmának csúcsára az Egervári família, akik közül Lászlót az uralkodó horvát-szlavón-dalmát bánná nevezte ki, érdemei között méltatva, hogy saját vagyonából négyezer aranyat költött a török hódítók által fenyegetett délvidéki véghelyek megerősítésére.
A XVI. század elején, örökség révén Kanizsai László szerezte meg, majd a leányát, Orsolyát feleségül vevő Nádasdy Tamás tulajdonába jutott. Az országbírói majd nádori hivatalra emelkedett Nádasdy Tamás Egervár birtoklását később öccsének, Kristófnak adta át. Kristóf idejében, 1569 körül alakították át az akkoriban uralkodó reneszánsz ízlésvilág szerinti formájára, ezzel egy négyzetes alaprajzú, sgrafittos díszítésű, pártázatos nagyúri rezidenciát varázsoltak belőle a kiváló építőmesterek.
Ezen épületegyüttes a korszak háborús viszonyai miatt kiterjedt külső palánkvárral is rendelkezett, melyben egy 1680-as feljegyzés szerint ötven gyalogos és tizenhét lovas zsoldos katona állomásozott.
Az utolsó katonai jellegű összecsapások a Rákóczi-szabadságharcban zajlottak itt, mikor 1706-ban a kurucoktól vereséget szenvedő Heister tábornok seregének egy része Egervár falai közé húzódott, majd szabad elvonulás fejében kapitulált.
A szatmári békekötés után az északi épületszárnyat 1712-ben birtokosa lebontatta, hogy ezzel mentesüljön a feleslegessé váló magyarországi végvárak felrobbantását elrendelő császári parancs alól.
A következő évszázadokban a kastélyt többször átalakították, barokk árkádos folyosót emeltek lakószárnyai elé, majd lakóinak 1944-es elmenekülése után a modern műemlékvédelem szabályainak megfelelő megóvására 1960 – 1965 között kerítettek sort. Napjainkban a várkastély udvarán nyaranként szabadtéri színpadi előadásokat láthat a messzi földről összegyűlt közönség.
Cím: EgervárVár út. 1.
Tel: (+36) 92 364-015
E-mail: info@egervarivarkastely.hu
Web: www.egervar.hu
