Niedermüllerék hűségesküt tettek az amerikai nagykövetnek
– adta hírül a PestiSrácok.hu.
Ahogyan elnézem ezt a fényképet, ezt a tülekedést, amint Niedermüller Péter DK-s polgármester beleragad, beleliheg az új amerikai nagykövet, David Pressman nyakába, bizony letagadhatatlan az a szolgalelkűség, a feltétel nélküli kiszolgálása idegen érdekeknek az ott dörzsölődő László Imrén, Baranyi Krisztinán át Szaniszló Sándorig, mint egykor szellemi vagy vérbeli elődeik a szovjet elvtársak s..g.t nyalták.
Niedermüller közösségi oldalán dicsekedett el azzal, hogy végre egy képre kerülhetett az amerikai politikussal. David Pressman amerikai nagykövet fogadásán ott voltak a többi között Márki-Zay Péter, Iványi Gábor Szabó Tímea és az összes baloldali polgármester is. Ez a fotó kísértetiesen emlékeztet egy 42 évvel ezelőtti (1990) fogadásra, amikor is az Egyesült Államok budapesti nagykövete fogadást adott zugligeti rezidenciáján, a rendszerváltás hajnalán szintén csak liberálisoknak, ál-antikommunistáknak. Mező Gábor kutatásaiból tudjuk, -ami a PestiSrácok.hu online felületen jelent meg-, hogy Mark Palmer hogyan képzelte el a rendszerváltást az amerikai és a magyarországi hálózat segítségével. Palmer a nyolcvanas években Magyarországra érkezve először a Szabad Kezdeményezések Hálózatának tagjaival, a két későbbi SZDSZ-essel, Kis Jánossal és Rajk Lászlóval ült le. Egész ittléte alatt az SZDSZ-t támogatta. 1989 végén váltott, Soros, Munk és Lauder tanácsára üzletember lett. Médiavállalkozásával Csehországban, Ukrajnában és Romániában is a piac fontos szereplője lett, Magyarországon Baló Györggyel próbálkoztak, de Horn Gyula nem kért belőlük. Nem akart egy SZDSZ-es, amerikai tévét. Partnere volt még a Wallis, azaz Bajnai Gordon. Utóbbi tüntette ki 2009-ben.
Nos, ezen a fogadáson a többi között részt vett Pető Iván, Rajk László, Kis János, Magyar Bálint, Haraszti Gyula, Demszky Gábor, azaz a kemény mag.
Palmer CIA-s volt? Ki tudja. Az biztos – Mező Gábor kollégánk szerint -, hogy a „békés átmenet” és a „békés átmentés” egyik kulcsfigurája volt, az SZDSZ erős háttérembere, ahogyan azzal már szinte nyíltan kérkedett.
Ő volt az, aki személyesen megfenyegette a radikális rendszerváltás kevés, de annál kitartóbb hívét, mondván: itt már minden meg van beszélve. Lapítsatok, kussoljatok, asszisztáljatok! Persze nem mondhatta ki az azóta nyilvánvalót: az amerikai hatalom és pénzügyi hálózat összeállt a régi káderek és ÁVH-s főtisztek gyerekeivel, a külkeresek, jogászok, közgazdászok és ál-filozófusok csapatával (Pető Iván, Konrád György, Rajk László, Heller Ágnes, Demszky Gábor, Surányi György stb.) akiknek vezetői csak névleg voltak antikommunisták. Ahogyan az amerikaiak meg csak névleg demokraták.
A legfrissebb hírek itt!
A rendszerváltáskor a szabaddemokraták bevontak ingadozókat is. Így került a meghívottak listájára például Kupa Mihály-az Antall-kormány rövid ideig regnáló pénzügyminisztere-, aki aztán meghálálta az amcsi és az SZDSZ-es simogatást, mert az 1994-es országgyűlési választásokon részese volt a jobboldali győzelem félre siklatásában.
Nem véletlenül ezek a fotók sokat mondanak. Például Niedermüller fotója azt, hogy folytatni fogjuk a haza elárulását bármi áron, mert csak így tudunk hatalomba kerülni. Demokratikus választásokon a kommunisták sohasem tudtak hatalomba kerülni, csak a szovjet fegyverek árnyékában, mint 1948-ban Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Farkas Mihály pajtások, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtása után Kádár János, Apró Antal, Münnich Ferenc, Marosán György és Biszku Béla elvtársak. Bocsánat, azért van kivétel, méghozzá Horn Gyula, a pufajkás és pártja a szocialisták 1994-ben, amikor az MSZMP nomenklatúra, a 98 százalékát uraló kommunista sajtó lejáratta a parlamentáris demokráciát, a szabadon megválasztott Antall József kormányát s ezzel félrevezette a magyar választókat. Így tudtak győzni a komcsik és a liberálisok az MSZP és az SZDSZ-, de ezt is hatalmas nyugati média-,politikai és anyagi támogatások révén.
Az tény, hogy amikor Kun Béla, Szamuely Tibor és a Lenin fiúk ivadékai hatalomra kerültek iszonyú mészárlást hajtottak végre a magyar nép között. A kommunista rémuralom, a Katonapolitikai Osztály (Pálffy György…), az ÁVO, az ÁVH ( Zöld Sándor, Rajk László, Péter Gábor…) Kádár pribékjei 1945-től 1965-ig nem kegyelmeztek. Erről a megkínzottak és megalázottak sok száz emlékezése részletesen beszámol. Magyarország bolsevizálásában a szovjet NKVD és KGB élszerepet játszott, erről írt Fehérváry István a Börtönvilág Magyarországon és a Szovjetvilág Magyarországon című könyvek szerzője. A repülős hadnagyot tizenöt év kényszermunkára ítélték el a Magyar Közösség koncepciós perben Rákosiék hóhér bírái. Azok közé a sok tízezer letartóztatott, internált, kitelepített, börtönviselt katonatiszt, értelmiségi, munkás, paraszt közé tartozott, akik túlélték a borzalmakat. Dr. Susa Évával, az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala főigazgatójával beszélgettem 2016-ban és az akkori kutatások adatai szerint 1945-1963 között a büntetés végrehajtási intézményekben kivégzettek, elhaltak és jeltelen sírokban eltemetettek közül háborús bűnösként 292-en, politikai okból 479-en, köztörvényesként 168-an kerültek bitófa alá. Tudjuk azt is, hogy számos hazafit, forradalmár végeztek ki ,,köztörvényesként”, hogy szépítsék a statisztikát. Például Pongrátz Gergelyt távollétében, a nemrég elhunyt Wittner Máriát köztörvényesként ítélték életfogytiglanra. A főigazgató asszony adatbázisa még 159 embert említ, akik tisztázatlan körülmények között hunytak el. A kegyetlen megtorlások terén Európában csak Szovjetunió előzte meg a magyar kommunistákat.
A kirakatperek, a kíméletlen kivégzések, a halottgyalázó temetések pontos számát máig nem tudjuk, hiszen 1945 után az állítólagosan felszabadult polgári Magyarországon szabadon ítélkezhettek előbb az NKVD, majd a KGB magyarországi börtöneiben a szovjet katonai bírák, ahol kínoztak, agyonvertek embereket és ezekről a helyekről szállítottak el a malenkij roboton kívül ( 400.000) politikai rabokat (100.000 embert) Szibériába, a GULAG táboraiba.
De miért is jutott mindez eszembe?
Sógorom máig nem nyugszik abba bele, hogy megtudja hová temették édesapját és nagyapját. Sunyi bőrkabátosok címmel írtam (Megjelent: Ötvenhat lövészárkai című könyvemben) erről a családi – nem egyedülálló-tragédiáról, amikor is koholt kémkedés vádjával, koncepciós perben sógorom édesapját, K. Gézát, a 29 éves MÁV főtisztet 1953. augusztus 17-én kivégezték a Fő utcában és ugyanezen a napon, ugyanott felakasztották nagyapját K. Vince honvédőrnagyot. G. sógorom soha nem láthatta édesapját, hiszen a kivégzés után született meg. K. Gézáné soha nem tudhatta a kivégzés igazi politikai hátterét és hogy hol nyugszanak. A Rákosi-és Kádár korszak gyilkosság sorozatait titokzatosság vette körül. A tettesek igyekeztek minden nyomot eltüntetni. Beszélgetésünkkor ezt mondta sógorom édesanyja: ,,Elvették törvénytelenül, sunyi módon az ötvennyolc éves édesapám és a huszonkilenc éves férjem életét. Ezért a gyilkosok nem feleltek, még jelképesen sem bűnhődtek. Ezt sohasem tudom elfelejteni, megbocsátani.”
A legfrissebb hírek itt!
Most viszont újabb fejlemény történt csaknem hetven év után. Kapom a hírt, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában hosszú kutakodások után G. sógor bizonyítékot talált arra, hogy miként próbálta eltüntetni a kommunista rendszer a gyilkosságokat. Az ingyenes családtörténeti és leszármazási feljegyzésekben való nyomozás eredménnyel járt. Ugyanis előkerült egy halotti anyakönyvi kivonat , amit évek óta próbált megtalálni G., azaz, hogy hol lehet valójában eltemetve az apja. Senki nem tudott semmit mondani , mert a kivégzettek adatait megmásították eldugták, hogy ne legyen nyoma a kommunista bűnöknek. S lám beírták – lopva beszúrták- a fiatal MÁV főtiszt kivégzését az 1959-es halálesetek közé , és a halál okának cinikusan ” Fulladást ” írtak be. Nem azt, hogy felakasztották. Hány és hány ilyen magyar családdal történhetett meg ez a gazemberség.
A történet furcsaságai közé nemcsak a halál okának meghamisítása tartozik, de az is egyedülálló, hogy a folytatólagosan elkövetett hűtlenség okának -még a régi papírokon – az USA számára végzett kémkedést tüntették fel.
Miért írtam meg? Mi a köze a mosolygós Niedermüller képnek az amerikai nagykövettel a fulladáshoz? Az, hogy a ,,dollárbaloldal”, a ,,guruló dollár” kommunista, liberális művészei fennállásuk 1919, a Véres Kommün óta a Rákosi-és a Kádár rendszeren át pénzért árulták a hazát és szívesen vettek részt a magyarság ellehetetlenítésében, abban a bizonyos ,,fojtásban”, amely elvinné tőlünk az oxigént. Most már csak az az elgondolkodtató, hogy a több mint száz éve tartó illuzió – miszerint majd az amerikaiak segítenek, küldik a felmentő csapatokat… – mikor fog teljesen szertefoszlani. Addig is ezeknek a gyilkosoknak szellemi, vérbeli utódpártjait, akik egykor a szovjet bolsevizmust szolgálták ki -továbbra is pártolják sok milliárd dollárral külföldről. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy választói bizalom nélkül, 1 százalékos globalista pártok képviselői csücsülhetnek a magyar országgyűlésben.
Fotó: Facebook/Niedermüller Péter
