Az Európai Bizottság – átszámítva – több mint 17,5 milliárd forintot fizet Magyarországnak a déli határ védelmére. Ezzel, a kormány szerint elismerik, hogy Magyarország az unió külső határát védi a bevándorlási válság kezdete óta.
Hivatalosan nem a kerítésépítésre adják a pénzt, de azt mindenki tudja, hogy a déli határon a védelmi rendszer központi eleme a kerítés.
2015 nyarán előfordult, hogy naponta több ezer migráns lépte át illegálisan a magyar határt. Személyazonosságukat nem lehetett megállapítani, így azt sem, hogy honnan és miért érkeztek Európába – hangzott el az M1 Híradójában.
A kormány ezért is döntött úgy, hogy kiépíti a műszaki határzárat. 2015 októberére már kerítés védte Magyarországot a szerb és a horvát határszakaszon. 2017 tavaszára pedig elkészült a több mint három méter magas, helyenként NATO-dróttal megerősített második kerítés is, amely mintegy 155 kilométer hosszan húzódik a magyar–szerb határszakaszon.
Kezdetektől fogva bírálták a kerítést
A kerítés megépítése után szinte egyik napról a másikra 8–10 ezerről 10–20 főre csökkent az illegális határátlépők száma. A határzárat ennek ellenére kezdetektől fogva számtalan bírálat érte. Hazánkban a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek és a teljes baloldal is támadta.
Például Botka László, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy az első adandó alkalommal lebontaná a kerítést. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig arról beszélt, hogy a párt szerint szimbolikusan is elfogadhatatlan a kerítés.
Az unióban is ellenállásba ütközött a határvédelem
Az unióban is folyamatos ellenállásba ütközött a magyar határvédelem. „Nem kellene lezárni a határokat. Az Európa mint bevehetetlen erőd koncepciója nem működik és soha nem is működött. Falak és kerítések nem tartják távol az embereket” – tiltakozott Sophia In’t Veld holland liberális politikus.
A szociáldemokrata Tanja Fajon pedig úgy fogalmazott, a magyaroknak be kellene látniuk, hogy Európa migrációs kontinens. Sem határok, sem kerítések nem fogják megakadályozni a menekülteket, hogy ide jöjjenek – mondta.
A német szociáldemokrata Birgit Sippel pedig arról beszélt, hogy a kerítéstől a migráció még nem fog megállni, határzár helyett inkább meg kellene szervezni a bevándorlást.
Egyre többen támogatják a magyar álláspontot
Az uniós tagállamok közül azonban egyre többen foglalnak állást a határzár mellett. Bár Ausztria először úgy fogalmazott, hogy „építési jellegű munkálatok” kezdődtek, Werner Fayman korábbi kancellár pedig nem kerítésnek, hanem szárnyas kapunak hívta az osztrák–szlovén határon felhúzott határzárat, később a külügyminiszterből kancellárrá választott Sebastian Kurz már arról beszélt, a határzár hatékony megoldás a migráció megállítására.
„Az állam ismérve, hogy megvédi a külső határait” – fogalmazott a magyar határzárral kapcsolatban Orbán Viktor. A miniszterelnök többször leszögezte, hogy Magyarország a schengeni egyezményben foglalt kötelességeit teljesíti, amikor megvédi Magyarország és Európa külső határait.
A határvédelem ugyanakkor 2015 óta csaknem 300 milliárd forintba került Magyarországnak. A kormány ezért tavaly nyáron levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, kérve, hogy az Európai Bizottság fizesse ki Magyarország határvédelemre fordított költségeinek felét. Az EU azonban közölte, továbbra sem finanszírozza a kerítések építését.
Megtörtént az elismerés az unió részéről
„A bizottság Magyarországnak 54 millió eurót határvédelemre ki fog fizetni” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a Kormányinfón. Közölte, hogy az Európai Bizottság hozzájárul Magyarország határvédelmi költségeihez, bár a bizottság a kerítésépítést hivatalosan továbbra sem finanszírozza. A támogatást az általuk egyéb biztonsági kiadásoknak nevezett költségekre küldik.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy amikor a határkerítés építése elkezdődött, mindenki vitatta azt a ma már ténynek tekinthető állítást, hogy ezzel Magyarország nemcsak saját külső határait, hanem Európa egészét is védi. Az Európai Bizottság ezt most elismeri.
Forrás: M1
