A Majsai Kertben több generáció tudása különleges technológiával ötvöződik.
Az egyre hosszabbra nyúló magyar nyár egyik slágere a zöldségek között újra meg újra az orosházi paradicsom, amely az ízével a főváros több helyén is könnyedén veri a mezőnyt.
Ehhez persze kemény munka és több évtizedes, több generációs tapasztalat is kellett, ötvözve a legmodernebb technológiákkal.
Sokan kimondottan az orosházi paradicsom kedvéért keresnek fel egy-egy árusító helyet. Ilyen az Etele úti zöldséges is, ami fogalom Budapest legnépesebb kerületében: tulajdonosa a békési városból származik, onnan hozza napi szinten a friss árut. A többség a legismertebb áruházakban jut hozzá a Dél- Alföld egyik legjobb árujához, más kérdés, hogy csak annyit tud róla: magyar.
Hogy többet megtudjunk, a Majsai családhoz fordultunk, hiszen az orosházi paradicsom a Majsai Kertből származik.
Ha vicces akarnék lenni, azt mondanám, már az anyatejjel is a paradicsomtermesztést szívtuk magunkba, hiszen az édesapám, Majsai István is ezzel foglalkozott. De komolyra fordítva a szót, ő először hentes volt, csakhogy miután mindenét elvették, kertészkedni kezdett, mert nem volt más lehetősége. Nyolcvan éves koráig ezzel foglalkozott, közben én is fokozatosan belefolytam, mezőgazdasági mérnök lettem
– fogalmazott a most 65 éves Majsai Zoltán. Büszkén említi Balázs fiát, Szilvia lányát, Tamás vejét (Csizmadia Tamást), akik valamennyien növénytermesztéssel foglalkozó, idegen nyelvet beszélő mérnök emberek lettek. Sőt Majsai Zoltán felesége is ugyanúgy benne van a családi vállalkozásban.
Korábban pici területeken folyt a termesztés, a kárpótláskor azonban nagyobb földhöz jutottak, és minden pályázati lehetőséggel éltek és élnek.
Majdnem mindig nyernek is, 40-50 százalékban vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak. Így már 12 hektárnyi üvegházban találunk paradicsomot a Majsai Kertben, ahol a családfő elmondása szerint intenzív, fűtött termesztés adja az alapot.
Vízkultúrás rendszerben folyik a termesztés, vagyis nemhogy a földben, nem is a földön terem a paradicsom, hanem a föld fölötti kókuszrostban, tálcán. Mindent számítógép vezérel. A természeti erőt a napsütéses órák jelentik, amelyeknek Békés megyében magas a számuk. Tisztított vizet használunk és biológiai védekezést, azaz minimálisan nyúlunk növényvédő szerekhez. Nyolcféle paradicsomunk terem, a koktéltól a cherryn és a fürtösön át a bogyósig, de kígyóuborkát is termesztünk. Fajtától függően egy négyzetméteren 30-60 kiló paradicsom terem, mellé 70 kiló uborka
– mondta Majsai Zoltán.
Korábban őszibarackot és szilvát termesztettek, de mára maradtak a zöldségek. A nagy európai konkurencia miatt tavaly vágták ki az utolsó őszibarackot is, és nem bánták meg. A paradicsomhoz évente, kétévente új kókuszrostot használnak, a vetésforgó elvét figyelembe véve. Csakhogy itt nem a növényeket, cserélik, hanem a „földet”, pontosabban a kókuszrostot, a fertőző betegségek kiküszöbölésére. Így mindig újabb, steril anyagra van szükség, miközben az előző évi kókuszrostot máshol újrahasznosítják, például talajjavító anyagként.
A Majsai Kert 100 főt alkalmaz télen-nyáron, mint mondják, itt nincs megállás. Egységben az erő alapon, több kertészet összeállásával alakították meg a Trivega Termékértékesítő Szövetkezetet, amelyben így már összesen 40 hektárnyi üvegházban folyik a termesztés. A logisztikai háttér közös megteremtésével többek között Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban is értékesítik a zöldségeket; nagyobb üzletláncok vásárolják fel a 70 százalékát.
Szeretnénk a duplájára emelni a termesztést, de küzdünk munkaerőhiánnyal. Ez babra munka. Egy fürtnél többet nem kell megemelnie a dolgozóknak, ők fertőtlenített rekeszbe teszik a zöldséget, a rekeszt pedig nem kell már megemelnie senkinek, innentől automatizált a rendszer. Az a növény, amit novemberben ültetünk, egy évvel később, amikor kidobjuk, tíz-tizenkét méterre nő meg
– tájékoztatott Majsai Zoltán.
Kiemelt kép: majsaikert.hu
https://www.facebook.com/eteleutizoldseges/posts/1832813933649345
24
