Moszkva — Még mindig használják a régi szovjet Gulag-táborokat! Többek között erre is fény derült azután, hogy csaknem két évvel ezelőtti letartóztatása óta először szólalt meg a kémkedéssel vádolt volt amerikai tengerészgyalogos.
Paul Whelan tagadja a kémkedést, először azt hitte, csak a barátai akarták megtréfálni/ Fotó: Profimedia
Paul Whelant (50) azért vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei, mert a vád szerint egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott. Még 2018. december 28-án ütöttek rajta egy moszkvai szállodában; először azt hitte, csak a bolondját járatják vele.
– Fogalmam sem volt arról, mi történik. Arra gondoltam, talán a barátaim próbálnak átverni, aztán hamar kiderült, mibe keveredtem – emlékezett vissza az ABC Newsnak a történtekről Whelan, aki azt állította, egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol a titkosszolgálat egyik őrnagya csapdába ejtette.
Úgy tudta, az adathordozó eszközön, amelyet orosz ismerősétől kapott, nyaraláson készült fotók voltak. Whelant a moszkvai városi bíróság kémkedésért végül 16 évre ítélte.
Az egykori amerikai tengerészgyalogos először 18 hónapot töltött előzetes letartóztatásban a korábbi KGB-börtönben, a moszkvai Lefortovo fegyházban, ahol mindenáron beismerő vallomásra akarták bírni.
– Nem vallottam be semmit, mert nem követtem el semmit. Az oroszok azt hitték, James Bondot kapták el kémkedés közben, holott Mr. Beant fogták el a vakációján – mondta korábban Whelan, akit júniusban bűnösnek találtak kémkedés vádjában.
Most egy korábbi Gulag-tábor barakkjában ül, amelyet eredetileg Joszif Sztálin (†74) rémuralma alatt a II. világháborús foglyoknak építettek a Szovjetunióban, az odahurcoltakat kemény fizikai munkára kényszerítették.
– Elég komor és romos ez a hely. Egy épületben ötvenen vagy hatvanan lehetünk. Egymás hegyén-hátán élünk – sorolta Whelan az ABC-nek, aki szerint nem sokat változott a helyzet a régi rendszer óta.
– A körülmények még mindig siralmasak, és végül is még mindig van kényszermunka. Nem vagyok elkülönítve a többi rabtól, akik közül néhány elítélt nemi erőszak és gyilkosság miatt ül.
Emeletes ágyakban alszunk, szépen sorban. Nincsenek mindig itt az őrök, a fogvatartottak lényegében maguk vezetik a dolgokat – magyarázta a férfi, aki hozzátette, minden reggel hatkor keltik őket, majd negyedórás kötelező testmozgás következik, mielőtt belevágnának a napi nyolcórás munkába: ruhákat készítenek egy műhelyben. Mint mondja, a barakkokban nincs meleg víz sem, kivéve akkor, amikor heti kétszer zuhanyozni viszik őket. Egyelőre nem tudja, mikor szabadulhat.
300 ezer magyar áldozat
A Gulag, a Javítómunka-táborok Főigazgatósága a sztálini Szovjetuniót behálózó kényszermunkatábor-rendszer volt.
Politikájának ellenzői, a hadifoglyok, a kulákok és a lakosság büntetése volt a célja, és a termeléshez olcsó munkaerőt biztosított 1930-tól 1960-ig. Napi 10-12-órát kellett dolgozniuk a foglyoknak.
Magyarországról legalább 700 ezer embert hurcoltak el, közülük 300 ezren meghaltak. Az összes áldozat száma 20 millió is lehet.
blikk
