Történelem
Felsőtelekes a Galyaság déli peremén, Rudabányától kb. 4 km-re északra fekszik. Lakossága mintegy 800 fő. Határában van a 8-10 millió évvel ezelőtt élt ősmajom, a Rudapithecus hungaricus lelőhelye. Mivel azonban ezt a területet több mint száz évig a rudabányai vasércbánya használta, a híres leletet innen nevezték el.
A település közvetlen szomszédságában húzódik a rudabányai vasércvonulat, amely különösen rézásványai révén a korai idők emberének figyelmét is magára vonta. Ennek bizonyítéka, hogy Felsőtelekes közvetlen környékén réz-, bronz- és vaskori régészeti leletek kerültek elő, amelyek nyersanyaga a közeli bányákból származott.
A korai középkorban (IX-XII. század) vasolvasztó kemencék működtek a vidéken, ezekben valószínűleg szláv etnikumú vasművesek dolgozták fel a bizonyítottan rudabányai vasércet.
Felsőtelekes középkori történetéről nem sok adatunk van. ősi településmagvának kialakulása a XII-XIII. század fordulójára tehető. Első okleveles adatunk 1272-ből ered, Teresztenye határjárásban van a településről szó. Ekkor az Opuz (Apc) nemzetség birtoka.
Neve bizonyára a „szántásra alkalmas, trágyázott föld” értelemben használt magyar telek főnév -s képzős származéka. ( A Felső- előtagot a közelben levő Alsótelekestől való megkülönböztetés céljából kapta.)
1283-ban Zeres-i Tóbiás fia Simon fiai, Miklós, Tamás és Simon, valamint Desew és László testvéreik vásárolt telekesi földjük felét Kánó felől átadták nővéreiknek, Kátai Lőrincnének és Apc (Opuz) nembeli Dethmar fia Detricusnénak. 1291-ben az egész Telekest 160 márkáért eladták Kátai Lőrincnek és Apc (Opuz) nembeli Dethmar fia Detricusnak, a szomszédok: Erneyban fia István, Szuhai Demeter és Heem ispánok, valamint Kánói Fábián, Pouka és János beleegyezésével. 1317-19-ben dézsmáját az egri püspök átengedi a káptalannak.
Templomának védőszentje Szent György volt. Papja 1332-ben 6, 1334-ben szintén 6, 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett. A XV. században a csorbakői vár tartozéka. Zsigmond király zálogba adta Perényi Istvánnak és Jánosnak azért a 400 forintért, amelyet kölcsönvett tőlük. A beiktatás ellentmondás nélkül meg is történt, a következő évben pedig a Perényiek új adományt nyertek a községre.
1454-ben említik először Felsőtelekes néven a falut, és ettől kezdve többnyire így fordul elő a forrásokban. Zsigmond adománylevelét 1455-ben V. László is megerősítette, és a Perényiek maradtak a földesurai a következő században is. Ferdinánd megváltotta a birtokot Perényi Pétertől, s így a Pelsőczi Bebekek lettek az urak. Csorbakőn, s vele együtt Felsőtelekesen is, részbirtokosként pedig Horváthy Albertet is beiktatják. A községre azonban Horváthi Erzsébet révén a Lorántffyak is igényt emeltek, s ezután birtokban is vannak. A következő században a Lorántffy rokonság folytán I.Rákóczi György erdélyi fejedelem a földesura, zálogjogon pedig Losonczi Gyürki Pál. A szatmári béke után a szepesi kamara lefoglalta a Rákóczi-birtokot, és ebből hűséges szolgálataiért Nébest Györgyöt jutalmazta, a Gyürki-zálogban pedig csak úgy tűrte meg a zálogbirtokost, ha fizeti a zálogösszeg kamatait. Freundich Jánosról emlékeznek még meg az összeírások, aki ügyvédjének, Dobay Jánosnak zálogosította el birtokrészét, ez viszont a többi birtokkal 1737-ben a felsőtelekesi részt is átengedte gróf Gvadányi Ádámnak, a többi rész pedig a Csákyak birtokába jutott s az is maradt a múlt században is.
Felsőtelekes is hódoltsági terület volt, és Alsótelekessel együtt egy török úr birtoka lett. Eger eleste után csak egy kősó, 2 pint méz és vaj volt az adója, és valami kis ajándék, de aztán 27 forintot, 20itce mézet és vajat kellett fizetnie, a császár adója 8 forintot tett ki, azon felül volt 1 pint méz és vaj.
A reformáció nem terjedt el Felsőtelekesen, lakói mindvégig megmaradtak katolikusoknak, de az egyház a török veszedelem miatt nem egyszer leányegyház szintjére süllyedt. Egyébként a XVIII. században a Felvidékről telepesek érkeztek ide a korábbi évtizedek háborús viszonyai miatt megfogyatkozott lakosság pótlására, amelynek emlékét például a családnevek is őrzik. A Pesty Frigyes-féle 1864. évi földrajzinév-gyűjtés Felsőtelekesről is tartalmaz adatokat, amelyek legtöbbje csak ebből a forrásból ismert. Igaz, hogy téves állítások is vannak benne, ezért kritikával kezelendő.
Fényes Elek „Magyarország geographiai szótára” (1851) című munkájában a következőket olvashatjuk Felsőtelekesről: „Tót falu Borsod vármegyében, Borsod, Gömör és Torna megyék határa összejövetelénél hegyek közt, Alsó-Telekestől 1/16 állomásra, Mártonyi, Alsó-Telekes, Rudóbánya s Gömör és Torna vármegyék határától környékezve. Határkiterjedése 1912 hold, ebből 24 hold belsőség, 456 hold szántóföld, 395 hold rét, 1019 hold erdő, 18 hold használatlan úrbériség, 8 negyedik osztályú telek. Lakház van 55, lakos 313, ebből 268 róm. kat. Szuhogyhoz tartozó leányegyházzal, 39 gör. kat., 6 zsidó. Földesura gr. Csáky.”
Összehasonlításul nézzük meg, hogy mit ír Felsőtelekesről az 1939-ben megjelent Borsod vármegyei monográfia: „A 98 házban lakó 601 lélek (303 férfi és 298 nő) közül 599 magyar. Vallásra nézve 476 rk., 68 ref., 52 gk., 4 ág. ev. és 1 zsidó. Az összes földterület 1470 hold, amiből 849 szántó, 94 rét, 133 legelő, 324 erdő, 28 kert és 42 terméketlen terület. Ezt a birtokállományt 93 gazda birtokolja és 1 bérlő, aki egymaga 678 holdon gazdálkodik. A törpebirtokosok 85-en összesen 439 holdat mondhatnak magukénak. Középbirtokos 3 van, 894 hold területtel, 20-50 hold közötti kisbirtok pedig csak 5. A gazdák közös erdőtulajdont is birtokolnak. Orvos Rudabányán van, szülésznő helyben. Egy tanerős r.k. iskolája mellett az iskolánkívüli népművelés is mintaszerű. Állatállománya: 40 ló, 217 hazai pirostarka szarvasmarha és 117 mangalica sertés. Iparos 2, kereskedő (italméréssel) 2 van. Működik azonban egy mezőgazdasági szeszgyár is.
A világháborúban a felsőtelekesiek 72 katonája közül elesett 18, hadirokkant lett 5, vitézzé avatott 2. További fejlesztési tervek: kultúrház építése, ami a lakosság áldozatkész magatartása révén már a közeljövőben megoldható lesz.”
A község közép- és újkori története szorosan összefüggött a rudabányai ércbányászattal, bár erről a források keveset mondanak. Kétségtelen, hogy telekesi területen is voltak bányák és folytak más műveletek (pl. kohászat) is.
A falu lakóinak egy része bányamunkásként kereste kenyerét azokban az időkben, amikor az érctermelés virágzott, vagyis a XIII-XIV. században, valamint a külszíni nagyüzemi vasércbányászat 1880-tól 1985-ig tartó korszakában. ( Az 1860-as és 70-es években a Magyar Államkincstár kolóniát létesített Felsőtelekesen, amelyben a tervezett vasércbánya-nyitáshoz idetelepített szakemberek laktak. Innen ered azoknak az épületeknek az elnevezése, amelyeket a helybeliek ma is Kincstárként emlegetnek. Sajnos a vasútvonal sem került kiépítésre, mivel az nagyon költséges lett volna.
Az állam többszöri próbálkozása kudarcot vallott, a telekesi bányászatot nem sikerült megindítani. Emellett a 20. század második felében a Sajó-balparti szénmedence bányáiba is eljártak dolgozni a falubeliek, és sokáig adott munkát a helyi termelőszövetkezet is.
Ma főként a mezőgazdasági háztáji gazdálkodás a jellemző, emellett az önkormányzati intézmények, az erdőgazdaság, az alsótelekesi gipszbánya, a kazincbarcikai Borsod-Chem és a még néhány működő szénbánya a legfontosabb munkaadók, vagyis az aktív korú lakosság ingázni kényszerül.
Sajnos magas a munkanélküliek aránya.
Az ország gazdaságpolitikájának, a kistelepülések és a kisvállalkozások működését segítő pályázati rendszereknek köszönhetően, a viszonylag emelkedő keresetek, támogatások biztosítják az egyre javuló életszínvonal emelkedést. Felsőtelekes az elmúlt harminc évben sokat fejlődött, lakói egyre komfortosabb házakban, egyre korszerűbb infrastruktúrát használva élnek. Víz, szennyvíz, és telefon szinte minden épületben van. A napi megélhetéshez szükséges szolgáltatások helyben elérhetők, az igényesebb, illetve magasabb szolgáltatásokhoz a távolsági közlekedés megfelelő.
Idegenforgalom
Felsőtelekes települést 3 irányból lehet megközelíteni. Keleti irányból Szuhogy, nyugati irányból Kánó és déli irányból Rudabánya települések határolják. A falu elején nagy terjedelmű díszes tábla fogadja az oda érkezőt „Üdvözöljük községünkben” felirattal, valamint az utcák és közintézmények feltüntetésével.
Kánó irányából érkezve a 8 tantermes iskola épülete fogadja az ideérkezőt. A főbejáratnál a buszmegálló mellett esőbeálló készült.
Az iskola melletti utca a Szabadság utca, amelyről a sportpálya is megközelíthető.
A Szabadság utcáról a település központjába érkezünk, ahol a Szendrői ÁFÉSZ Vegyesboltja található, innen két irányba vezet az út tovább Szuhogy és Rudabánya felé.
A bal oldalon lévő hirdetőtábla másik oldalán az Alsótelekesen lévő Lovas centrum útirány jelzése látható.
Alsótelekes-Szuhogy irányába halad a Fő utca, itt az alábbi különlegességek találhatók:
A 70 évvel ezelőtt épült turulmadaras homokkőből készült hősi emlékmű, amely fel lett újítva a 2000. Millenniumi év tiszteletére, bogácsi mészkőből.
Keresztcsűrös (a település fő útján jellemző épület) porta nyári konyhája látható, a végén elhelyezkedő istállóval.
A Fő utcán új épületek is épültek, itt látható egy földszintes családi lakóház a temető felé vezető út szomszédságában.
A Fő utcába torkollik a Csaba utca, ahol a település egyetlen temploma, a római katolikus templom található, melynek a 70-es években épült, valamint a közvetlen csatlakozásánál a hősi emlékmű foglal helyet.
A Rudabánya irányából érkezőket Felsőtelekes határánál csodálatos panoráma fogadja. A Szlovák hegyvonulatok között tiszta időben a Tátra hegysége is látható.
A Fő utcán Rudabánya irányába barangolva található az 1970-es években épült József Attila Művelődési Ház, amelynek belső és külső felújítása 2007. évben fejeződött be. A Művelődési Ház a helyi rendezvények, bálok, kiállítások központi helye.
A Fő utca és Táncsics utca torkolatánál ugyancsak egy régen épült gangos (tornácos) családi ház látható.
A Fő utcáról a Táncsics utcára érve Rudabánya irányában található balkézre az 1994. évben épült és 1998. évben felgyújtott és csaknem teljesen leégett Polgármesteri Hivatal, amelynek újraépítése 2001. évben fejeződött be.
Néhány lakással távolabb Rudabánya irányában található az Idősek Klubjából kialakításra került vendégház, és mellette a Napközi Otthonos Óvoda.
Ugyancsak a Fő utcához merőlegesen csatlakozik a Dózsa György utca, amelyen a régi családi házak mellett az itt látható új (az elmúlt 15 évben épült) lakások épültek.
Ezzel az utcával szemben található a Kossuth utca, amelyen a családi házak mellett 4 db bérlakás (régi bányász kolónia) található meglehetősen lepusztult állapotban, ezek a lakások komfort nélküliek és felújításukra egyenlőre nincs anyagi lehetőség.
Látnivalók:
1. Előember lelőhely
Azt is tudni kell, hogy a világhírű Rudapithecus előember lelőhelye Felsőtelekes közigazgatási területén található. Ez lehet egy kitörési pont a turizmus irányába, mert a szép látványt nyújtó tórendszer megközelítése Felsőtelekesről is megvalósítható. Talán innen nyújtja a legpompásabb látványt az ide érkezők számára. Remélhetőleg hamarosan elkészül az erdei tanösvény, amely jobb és közelebbi útvonalat fog biztosítani.
Rendezvények:
* Február – Farsang
* Február – Jótékonysági bál az iskolában.
* Február – Jótékonysági bál az óvodában.
* Április – Fáklya gyújtás, gázhálózat átadása.
* Május 1-4. Természetvédelmi és Környezetvédő tanárok találozója.
* Július – 1976-90 között végzett diákok iskolai találkozója.
* Augusztus – Falunap
* Szeptember – Nyár búcsúztató.
Vendéglátás
A településre érkező vendégek részére a Polgármesteri Hivatalban történő előzetes egyeztetést követően a település konyhájáról az étkezési lehetőség megoldható.
A településen helyi sajátos ízvilágú bortermelés folyik csak házi szükségletre, vendégek kínálására.
Szálláshelyek
1. Falusi pihenő és Galéria /Gulyás Pálné/
* 3735 Felsőtelekes, Petőfi u 5.sz.
* Fax.: 06-1-408-495
Tájjellegű régi bútorokkal berendezett Pihenő, melynek bővítése folyamatban van.
Forrásvíz
A település belterületén bevizsgált, nagyon finom forrásvíz található, mely a kirándulók , a vendégek kedvelt üdítője.
Vadászat
A település határában kedvező vadászati lehetőség van.
Cím: FelsőtelekesTáncsics út 1/A
Tel: +36 (48) 568 258
E-mail: felsotelekes@t-online.hu
Web: http://www.felsotelekes.hu/
