Budapest, 2018. október 5. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint az emberi fogyasztásra előállított élelmiszer mintegy harmada landol a szemetesben minden évben.
Az élelmiszerveszteség és -pazarlás megdrágítja a termékeket, rontja a tápanyagban gazdag élelmiszerek elérhetőségét, csökkenti a családi gazdálkodók – a legfőbb élelmiszer-termelők – jövedelmét. Emellett hozzájárul a káros üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
Európában és Közép-Ázsiában, azon belül is főleg a nem-EU tagállamokban, ez egy kiterjedt, tartós és összetett problémát jelent, amely az értéklánc minden szereplőjét érinti és kihat a természeti erőforrások kezelésére is.
Ennek összetettségét tükrözi a FAO az élelmiszerpazarlás elleni globális SAVE FOOD kezdeményezése is, amit az Európa és Közép-Ázsia térségben a Budapesten dolgozó Robert van Otterdijk koordinálja.
A LIFE élelmiszerpazarlás elleni platform találkozó (Budapest, 2018. október 8-9.) apropóján beszélgettünk a holland szakértővel, aki maga is vesz részt a rendezvényen előadóként.
Honnan származik az élelmiszerveszteség és –pazarlás térségünkben?
A veszteség az aratás, betakarítás utáni szakaszban keletkezik. Fő oka a nem megfelelő hűtőrendszerek, tartósítási megoldások és feldolgozókapacitások, rossz tervezés és piaci folyamatok az eladók és vásárlók között.
Az értékesítéskor, vendéglátásban és a háztartásokban jelentkező élelmiszerpazarlás fő oka a hanyagság és a negatív hatások hiányos ismerete. Olykor rossz irányba hatnak a gazdasági ösztönzők is, amikor például olcsóbb kidobni valamit, mint eljuttatni a rászorulóknak, vagy épp az élelmezési, élelmiszeripari szabályozás és adózás.
Kinek lenne a dolga ezzel foglalkozni, az államnak? Vagy a magánszektor hatékonyabban tudna lépni?
Mivel a magánszektor és a háztartások a legnagyobb pazarlók, ők tudnak szignifikáns mértékben javítani a helyzeten. De ehhez az állami szereplőknek támogatólag és ösztönzőleg kell fellépniük.
Európában sok aktív szereplő van. Van köztük valamiféle együttműködés, és mit tesz a FAO?
A számtalan figyelemfelhívó kampánynak köszönhetően sok szervezet, intézmény és cég foglalkozik az élelmiszerpazarlással. Az élelmiszerlánc szereplőin kívül állami aktorok és a civil szféra is előjött a saját kezdeményezéseivel. Gyakran ezek össze is kapcsolódnak és az élelmiszergyártók, -kereskedők, adománygyűjtő szervezetek és élelmiszerbankok közösen dolgoznak azon, hogy mentsék, ami még menthető. Esetleg nyilvános rendezvényeket szerveznek vagy épp receptekkel állnak elő a maradék étel újrahasznosításához.
A FAO a SAVE FOOD kezdeményezésén keresztül segíti az összehangolt cselekvést, információt nyújt, bevált gyakorlatokat és megoldásokat gyűjt össze a világ minden pontjáról.
Mégis, mi jelenti ebben a legnagyobb kihívást?
Az idő és a pénz. Az élelmiszerveszteség és –pazarlás csökkentéséhez a magánszférának nagyobb felelősséget kell vállalnia, még ha az rövid távon költségekkel is jár, és nekünk, vásárlóknak is változtatni kell szokásainkon. Érdekes módon főleg a közepes és magas jövedelmű országok esetében, ahol pedig bőven lehetne forrást találni erre.
Mindez egy lassú folyamat, míg a SAVE FOOD partnerei és pénzügyi támogatói gyors eredményeket várnának.
A LIFE élelmiszerpazarlás platformról
Az október 8-9-én Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi találkozó házigazdája a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az eseményt Nagy István agrárminiszter nyitja meg, majd a NÉBIH képviseletében Kasza Gyula beszél a magyar tapasztalatról.
A rendezvény célja az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem lehetséges módjainak megvitatása, a szakpolitikai gyakorlat javltása.
FORRÁS ÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
PLÁNTEK LEA
Kommunikációs és ENSZ kapcsolattartó
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda
lea.plantek@fao.org
+36 1 461 2035
