Egy korszak ért véget: Angela Merkel 16 év után adta át a kancellári stafétát.
Az egykori keletnémet kutató kancellársága négy amerikai és francia elnök, öt brit miniszterelnök és nyolc olasz miniszterelnök hivatali idejét fedte le. Rekord hosszúságú időt töltött el Németország élén, számos krízist kezelt, női példaképpé vált és a nyugati értékek védelméről sem feledkezett meg. Munkásságát dicséret mellett időnként kritikai is illette: a Euronews cikke legfontosabb örökségeit veszi számba.
Merkel volt az első keletnémet, egyben az első női kancellár: mindkét csoport meglehetősen alulreprezentált volt az országban. Merkel hatása tagadhatatlan arra, ahogyan ez megváltozott – az új német kormányban több lesz a női miniszter, és több a keletnémet is. A külügyi és a védelmi tárcát Annalena Baerbock és Christine Lambrecht révén nők irányítják majd.
Képzett krízismenedzser volt
„Hírnevet szerzett magának olyan emberként, aki nagyon jól felkészült, aki mindenkivel tárgyal és minden oldalt megdolgoztat, amíg egy konszenzusos megállapodás nem kerül az asztalra” – mondja Rafael Loss, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa.
„Ezt láthattuk a pénzügyi válság és a migrációs válság idején, de képes volt az európaiakat is egy oldalon tartani az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban a Krím annektálása és Ukrajna lerohanása miatt. Erre valószínűleg kevesen számítottak 2014-ben” – tette hozzá
Kritizálják ugyanakkor, hogy Emmanuel Macronnal szemben sosem artikulált víziót az unióról: nagyon jó taktikus, de stratégiai hozzáállás nélkül.
A menekültválság kezelése
A Deutsche Wellének adott interjújában arra a kérdésre, hogy mely válságok jelentették számára a legnagyobb személyes kihívást, Merkel a koronavírus-járványt és menekültválságot nevezte, melyet nem is szeret válságként aposztrofálni.
„Igen, megoldottuk” – mondta Merkel, és elismeri, hogy voltak olyan helyzetek, amelyek nem alakultak tökéletesen, de összességében elégedett azzal, amit a menekültekkel elért.
A politikai szélsőségek alól kihúzta a szőnyeget
Merkel egyik gyakran figyelmen kívül hagyott öröksége, hogy a politikai szélsőségek mindkét oldalon teret vesztettek kancellársága alatt: az idei szeptemberi választáson
mind a szélsőjobboldali AfD, mind a szélsőbaloldali Die Linke képviselői helyeket veszített a parlamentben 2017-hez képest.
Matthias Matthijs, a Johns Hopkins University professzora szerint Merkel racionális, konszenzusorientált politikai stílusa megmagyarázza, miért nem oly vonzó már sok honfitársának a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal.
„Megtalálta azt a kormányzási stílust és kormányzati utat, amely szerintem a legtöbb német számára elfogadható volt” – mondja. A CDU-n belül ugyanakkor töréseket okozott a menekültekhez való hozzáállása.
Kritika is illette
Gyakran kritizálják ugyanakkor azért, hogy az autokrata vezetőket túlságosan elfogadta, legyen szó Oroszországról vagy Kínáról. Ugyanígy Európán belül is szemet hunyt ezen irány fölött: inkább egyben akarta tartani a blokkot. Szociális ügyekben hazáján belül nem tett nagy előrelépéseket, klímapolitikája pedig kezdetben nagyon szigorúnak tűnt, de később ebből visszakozott jócskán.
Scholz tovább viszi örökségét
A szakértők szerint Olaf Scholz készen áll arra, hogy stílusában és tartalmában is átvegye Merkel örökségének nagy részét.
„Ha az utódját nézzük, szerintem ez a legnagyobb bók örökségének. Scholz egy másik pártból érkezve alakította magát olyanná, hogy méltó örököse legyen'” – jegyzi meg Matthijs. Még Angela Merkel jellegzetes, maga előtt összekulcsolt kezei által fémjelzett pózát is felvette egy magazin fotózása kedvéért.
Loss szerint
azokat a trendeket fogja tovább vinni, melyek Merkel kancellárságának utolsó négy évében jelentek meg. Távolodik Kínától és az orosz energiafüggőségtől, a klímavédelem fontosabb lesz és a bankunió is lehetségessé válhat személye által.