Aki naponta küzd vele, úgy érezheti, hogy a zsíros bőr egy valódi átok, mely nem szűnő mitesszerekkel, mindig a legrosszabbkor előbukkanó pattanásokkal, állandó púderezésre ítélt fénylő arccal, és kitágult pórusokkal keseríti meg az ember életét.
Ám eljön az a pillanat, amikor jutalmat nyer a sok kínlódás: a zsírosságra hajlamos bőr ugyanis lassabban öregszik.
A zsíros bőrtípus alatt azt értjük, amikor genetikai tényezők és hormonok következtében áll fenn a fokozott faggyútermelés, vagyis semmilyen zavar és betegség nem húzódik meg mögötte. Persze, a zsíros bőr sokféle lehet, például vannak, akik a kamaszkor lezárulásával rögtön átugorják ezt a problémát, míg mások még a harmincas éveikben is pattanásokkal küzdenek.
Ugyanakkor sok múlik a megfelelő bőrápoláson is, hiszen a túlzott faggyútermelés nem zárja ki a felső bőrréteg kiszáradását és sérülékenységét. Ám bármilyen is legyen, tény, hogy a zsíros bőr nehezen kezelhető, olykor végtelennek tűnő macerával jár, így érthető, hogy bárki, akit ezzel áldott meg a sors, szabadulna tőle. Pedig a zsíros bőrtípusnak van egy nagyon értékes tulajdonsága, amivel kárpótolni tudja a sok bosszúságot: később jelennek meg rajta a bőröregedés tünetei, mint a száraz vagy normál bőrön.
Ez nem azt jelenti, hogy a zsíros bőr kevésbé ráncosodik, és ellenáll a megereszkedésnek, csupán arról van szó, hogy más ütemben öregszik, aminek nem csak a zsírréteghez van köze.
A bőröregedés általános tünetei
Hogy érthető legyen ez a belső folyamat, előbb nézzük meg, mi zajlik le a bőrben, ami miatt ráncosodni, nyúlni kezd. A bőrgyógyászok szerint 25 éves korban indulnak be azok az aprócska – még sokszor a szemnek láthatatlan – változások a bőrrétegekben, melyek az öregedés útjának kezdetét jelzik.
Ezt nevezik a ráncképződés előszobájának, ahol sok minden eldől. A genetikai kiváltságok ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy minél későbbre tolódjon a ráncok kialakulása, hiszen az ártalmas UV-sugárzás, az egészségtelen táplálkozás, a bőr helytelen kezelése, vagy épp az ápolásának elhanyagolása, a dohányzás, a tartós alváshiány és stresszes állapot, a légszennyezettség, valamint a rendszeres, vagy túlzott alkoholfogyasztás felülírhatja az örökölt előnyöket.
Vagyis minden, amit ebben az életszakaszban elkövetsz a bőröd és az egészséged ellen, később, a harmincas-negyvenes éveidben megbosszulja magát, és látványos nyomot hagy a bőrödön. 35 éves kor után a petefészkek folyamatosan öregszenek, ami egy lassú hormonváltozási folyamatot vonz maga után. Bár a változó kor valamikor az ötvenes évekre tehető, nem villámcsapásként éri az embert, hanem a test apránként felkészül rá.
Ez a hormonális folyamat a bőr struktúráját és működését is megváltoztatja: a dermális rétegben évről-évre fokozatosan csökken a kollagéntermelés, ezáltal romlik a bőr feszessége, rugalmassága, valamint a regeneráló és ellenálló képessége.
Az epidermiszben megcsappan a lipidtermelés, ami miatt könnyebben elpárolog a bőr nedvességtartalma, vagyis szárazabbá, érdesebbé, beesettebbé válik, mint korábban, és könnyebben kikezdik a külső környezeti hatások. A hámsejtek lassabban cserélődnek, így az epidermisz, vagyis a bőr felső rétege elvékonyodik, kevésbé áll ellen az UV-sugarak káros hatásainak, és ez bizony a ráncok, barázdák, pigmentfoltok megszaporodásával jár.
Miért maradhat tovább fiatal a zsíros bőr?
A fokozott faggyútermelés akkor jön majd jól, ha belépsz abba a korba, amikor az arcbőr veszíteni kezd zsírrétegéből. Az epidermisz szigetelése ugyanis zsírokból, és zsírsavakat tartalmazó lipidekből áll, melyek bizonyos szintig védelmet nyújtanak a bőrnek az olyan külső hatásokkal szemben, mint a hideg és az erős napfény, illetve megakadályozzák, hogy a bőr rétegeiből elpárologjon a nedvesség.
Lehet, hogy amikor mások már a bőröregedéssel járó száraz, rugalmatlan hámréteggel fognak küzdeni, a te arcbőrödet még kipárnázza a zsír, így kevésbé rögzülnek benne a mimikai rácok. Ám ehhez olyan vakszerencse kell, mintha ruletten játszanál. Hiszen drasztikus arctisztítási szokásokkal, szárító hatású kozmetikumokkal, valamint nem a bőrtípusnak megfelelő ápolással könnyen tönkre lehet tenni a bőrfelszínt védő savköpenyt, valamint az epidermisz lipidrétegét. Ha ezek a védelmi vonalak sérülnek, a bőröregedés felgyorsul.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egyes bőrtípusok másként reagálnak a külső behatásokra. A kreol bőr például, hajlamos a zsírosodásra, viszont kevésbé ég le, és az epidermisze nem vékonyodik el egykönnyen. Ennek ellenére szüksége van fényvédelemre, mégis könnyebb megóvni a külső bőrkárosító tényezőktől, és pigmentfoltok is lassabban alakulnak ki rajta.
A pattanásra hajlamos bőr tényleg ellenállóbb?
Néhány évvel ezelőtt már végeztek kutatásokat olyan célból, hogy bebizonyítsák, a zsíros, aknéra hajlamos bőr valóban később öregszik. Arra a következtetésre jutottak, hogy igen, de ennek oka nem a faggyútermelésben, inkább a sejtekben keresendő. A vizsgált személyek eredményeiből kiindulva, a jelenség összefüggésbe hozható azzal, hogy a zsíros bőrűek esetében hosszabbak a kromoszómát óvó telomerek.
A DNS a sejt genetikai információit hordozza, ami egy makromolekulában, a kromoszómában foglal helyet. A kromoszóma két végén telomer szakasz biztosítja, hogy osztódáskor a sejtek génkészlete ne sérüljön. Valahányszor egy sejt osztódik, a telomer szakasz rövidebb lesz. Így tulajdonképpen a telomerek hossza határozza meg a sejtek élettartamát, mert amíg a telomer szakasz rövidül, a DNS nem károsodik.
A telomer hosszát ma már mérni tudják, ez az adat pedig képet ad a biológiai életkorról. A kutatásokban zsírosodásra hajlamos, és normál bőrű egyéneket vizsgáltak, az eredmények szerint pedig a zsíros bőrtípusúak táborában a telomer szakasz hosszabbnak bizonyult. Hogy valóban ez lenne a válasz a pattanásra hajlamos bőr egyetlen előnyére, az még nem teljesen bizonyított. Eddig nem vizsgáltak elég embert ahhoz, hogy az összefüggés megállja a helyét, ráadásul más kutatások a zsíros bőrt okozó hormonális eltérésekben keresik az okokat.
femina, Hirmagazin.eu
