A líbiai parlament elutasította a tripoli kormány és Törökország megállapodását, és megszavazta, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal.
Kadhafi bukása óta már a harmadik polgárháború zajlik Líbiában. Fájez al-Szárrádzs kormánya katonai támogatást kért a nagyhatalmaktól. Ankara azonnal élt is a lehetőséggel, védelmi megállapodást kötött Tripolival, a török törvényhozás pedig jóváhagyta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök csapatokat küldjön Líbiába. A líbiai parlament azonban elutasította a tripoli kormány és Törökország megállapodását, megszavazta, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és hazaárulás vádjával indítsanak eljárást Szarrádzs ellen.
Törökország a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány kérésére katonákat küld Líbiába. Ankara szerint az akció célja a fegyverszünet biztosítása, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése. A döntés bírálói szerint a lépés csak tovább mélyíti a konfliktust az észak-afrikai országban, ahol a 2011-es arab tavasz és Moammer Kadhafi megbuktatás óta teljes a káosz.
Három polgárháború is végigsöpört Líbián
Kadhafi bukása óta a harmadik polgárháború zajlik Líbiában. A két szembenálló fél a tripolii székhelyű és nemzetközileg elismert egységkormány, amelyet Fájez al-Szárrádzs miniszterelnök vezet, illetve az ország keleti területeit ellenőrző Líbiai Nemzeti Hadsereg Halifa Haftar tábornok vezetésével.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az M1 Világ című műsorában elmondta „2019 áprilisában Halifa Haftar tábornok, a keleti területeket uraló hadúr, akinek semmilyen hivatalos pozíciója nincs az országban, támadást indított Tripoli ellen azzal a szándékkal, hogy elfoglalja a várost, és kész helyzet elé állítsa mind a líbiai népet, mind pedig a nemzetközi közösséget.”
Hozzátette, a villámháború kudarcot vallott, nyolc hónapja zajlanak a harcok az országban. Marsai Viktor kiemelte, a tripolii kormány többször is felszólította a nemzetközi közösséget, hogy aktívabban lépjen fel Haftar tábornokkal szemben.
Katonai segítséget kértek
A hathatós segítség elmaradt, és a harcok tavaly év végén fellángoltak. Fájez al-Szárrádzs kormánya így gyakorlati katonai támogatást kért a nagyhatalmaktól. Ankara azonnal élt is a lehetőséggel, védelmi megállapodást kötött Tripolival, a török törvényhozás pedig jóváhagyta, hogy
Recep Tayyip Erdogan csapatokat küldjön Líbiába.
A katonák áttelepítése már megkezdődött. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója szerint azt még nem lehet tudni, hogy csak támogató szerepkörben érkeznek, vagy beavatkoznak a harcokba.
Líbiában erős a megosztottság
Líbia megosztottságát jól jelzi, hogy a parlament elutasította a tripoli kormány és Törökország megállapodását, megszavazta, hogy
szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal,
és hazaárulás vádjával indítsanak eljárást Szarrádzs ellen.
A török katonák betelepítését többek között Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió és az ENSZ is elítélte. A nyilatkozatok alapján úgy tűnhet, hogy Líbiában kizárólag helyi erők harcolnak egymással, ez azonban nem így van: mindkét oldalt több külföldi hatalom is támogatja.
Több külföldi hatalom is beavatkozott
Marsai Viktor kiemelte, a konfliktusos helyzet eszkalációja április óta folyamatos, egyre több külső szereplő avatkozik be a küzdelembe. Hozzátette, a beavatkozást mindenki tagadja, de mind nyugati, mind arab országok, illetve Oroszország jelenléte is megfigyelhető, akár fegyverek, akár kontraktorok formájában. „Haftar tábornok mögött elsősorban az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Oroszország, illetve különféle hírek szerint Franciaország jelent meg. Miközben a tripolii egységkormány mögött a már említett Törökország, illetve Olaszország segítségét láthatjuk” – mondta Marsai Viktor.
A helyzet a nemzetközi szereplők miatt csak még zavarosabbá vált.
Moszkva és Párizs például úgy nyújt támogatást Haftarnak, hogy a Szárrádzs által vezetett kabinetet ismerik el Líbia törvényes kormányának. Ráadásul a konfliktusban két uniós tagállam, Franciaország és Olaszország szembekerült egymással. Marsai Viktor arra figyelmeztet, hogy a líbiai polgárháború Európa biztonságát is veszélyeztetheti.
A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi szereplők többször is felszólították a feleket arra, hogy üljenek le tárgyalni, de a hasonló jellegű erőfeszítések eddig eredménytelennek látszanak. „Haftar tábornok legutóbbi, decemberi offenzívája éppen arra irányult, hogy a tervbe vett, berlini konferenciát ne lehessen megvalósítani, hanem addig esetleg sikerüljön döntési helyzetet elérni a csatatereken” – fogalmazott Marsai Viktor.
Egy évekig elhúzódó, az egész országra kiterjedő líbiai polgárháborúnak súlyos következményei lesznek Európára nézve. Az egyre súlyosbodó harcok és a békés rendezés egyre fogyatkozó esélye miatt bevándorlók újabb tömegei indulhatnak el a líbiai menekülttáborokból a Földközi-tengeren át az Európai Unió felé.
A címlapfotó illusztráció
M1, Hirmagazin.eu
