2018 alapvetően nem volt rossz éve a világgazdaságnak. Bár a fejlett országok lassulásnak indultak, az éves átlagos GDP-növekedés globálisan így is az egyik legmagasabb lesz a válság utáni időszakban.
Ennek ellenére továbbra is vannak olyan helyek a világon, ahol az idén hírből sem ismerték a gazdasági prosperitást. Humanitárius katasztrófák, gazdaságpolitikai hibák, külső sokkok okozta recessziókat egyaránt találunk. A 10 legnagyobb gazdasági visszaesést felmutató országok listája következik.
10. Puerto Rico: -2,3%
Az ország már tavaly is szerepelt a kétes dicsőségű listán. 2017-ben az egyébként is súlyos adósságválsággal küzdő Puerto Rico szigetét térdre kényszerítette a Maria hurrikán, de a gazdasága az idén sem állt talpra. Ez nem meglepetés, már korában is írtunk az ország rossz kilátásairól. A szélsőséges törvényi szabályozás először befektetői paradicsomot csinált a szigetből, hogy aztán az adókedvezmények eltörlése után a cégek és a lakosság egyszerre fogja menekülőre a dolgot. Jelenleg a lakosság több mint 40%-a él a szegénységi küszöb alatt, akik megtapasztalhatták: bár könnyen az országba csábíthatók a nagyvállalatok, ez önmagában kevés ahhoz, hogy a helyi közösség érdemben profitáljon jelenlétükből. Megfelelő üzleti környezet hiányában (infrastruktúra, oktatás minősége és ezzel összefüggésben a munkaerő képzettsége, jogbiztonság) mindez inkább csak a vállalati adóelkerülést segíti, mintsem a gazdaságfejlesztésen keresztüli tartós felzárkózást a célország számára.
9.: Szudán: -2,3%
Az ország kettészakadása óta Dél-Szudánnak bérelt helye van ezen a listán, ezúttal azonban az északi rész is felkerült. Az etnikai villongásoktól sújtott, olajfüggő, óriási egyenlőtlenségeket felmutató szegény ország képtelen megszervezni a gazdálkodását, valutája folyamatosan veszít az értékéből, az emberek pénzrendszer iránti bizalma pedig tragikus. A 60% felett infláció már csak hab a tortán.
8. Nauru: -2,4%
A lista legegzotikusabb tagja a foszfátexportból, halászatból (és egy kicsit „offshore banki szolgáltatásokból”) élő kis óceániai sziget, Nauru. Az ország hosszabb ideje küszködik problémákkal az ásványkincsek kimerülése és a termőföld szűkössége miatt, és alaposan rá van szorulva Ausztrália segélyeire és Tajvan hitelére. Az ország gazdasági kilátásai meglehetősen sanyarúak, hiszen a „foszfátkincs átka” magas korrupcióhoz, hibás gazdaságpolitikai döntésekhez vezetett, ami miatt az ország teljesen felkészületlen a nyersanyaggazdagság utáni évekre.
7. Argentína: -2,6%
A Portfoliót rendszeresen olvasók bizonyára Argentína listára kerülésén lepődnek meg a legkevésbé. A gazdasági összeomlás elől IMF-hitellel megmenekülő ország komoly árfolyamválságon esett keresztül az idén, a kamatok és az infláció is ez egekbe emelkedtek. A krízis oka részben az amerikai monetáris politika szigorodása (és az ezzel kapcsolatos tőkekivonás), részben pedig az ország gazdasági problémái, amelyek érzékennyé tették a külső sokkokra az országot. A gazdasági problémák főként az előző vezetés populista, a problémákat a szőnyeg alá söprő gazdaságpolitikájára vezethetők vissza, ami után költségvetési szigorral próbálja elkerülni a csődöt Maurico Macri kormánya.
6. Jemen: -2,6%
Évek óta dúl a polgárháború Jemenben, így igazából csak erős találgatásnak nevezhető, hogy az összeomlott gazdaság teljesítménye milyen is volt 2018-ban. Az IMF előrejelzése is inkább technikai kivetítésnek tekinthető, mondván, az elmúlt évekhez képest már csökkenhetett a visszaesés mértéke. Néhány év alatt így is felére zsugorodhatott a gazdaság. A szaúdiak aktív harcoló alakulatokkal is támogatják az ádeni kormányt, míg az ellenlábasaikat, a húti mozgalmat Irán pénzeli és látja el fegyverekkel. Az áttekinthetetlenül zűrzavaros politikai viszonyok valószínűleg kevésbé elszomorítók, mint a vízhiány, az éhínség, a malária, a mindennapi fegyveres erőszak. A legszegényebb arab ország helyzetét még az idén is leírhatjuk a humanitárius katasztrófa kifejezéssel.
5. Dél-Szudán: -3,2%
Aligha vigasz a világ egyik legszomorúbb helyének, hogy egyre hátrébb csúszik a listánkon. 2016-ban első volt, tavaly harmadik, az idén már „csak” ötödik. A GDP visszaesésének mértékét nyugodtan tekintsük hozzávetőleges becslésnek, hiszen a dél-szudáni állapotok nemigen teszik lehetővé normális statisztikai rendszer működtetését. Pedig a 2011-ben alakult ország a nyersanyagkincsei révén akár sikeres is lehetne, ám ehhez képest az országban katasztrofális állapotok uralkodnak – 6 év alatt az amúgy is szegény gazdaság a felére zsugorodott. Polgárháború, milliós otthontalan, menekülő embertömeg, az ENSZ békefenntartók teljes kudarca, és hozzá korrupt politikai vezetés, amely a legnagyobb nyomorban is lendületesen gazdagodik.
4. Nicaragua: -4%
Közép-Amerika legszegényebb országa nem tipikus szereplője a negatív növekedési rangsorunknak. A klasszikus nyersanyagexportőr gazdaság elmúlt évei viszonylag jól sikerültek, de a társadalmi és politikai feszültségek az idei teljesítményre nagyon rányomták a bélyegüket. Az elégedetlenség tüntetésekben és erőszakban ölt testet, ami természetesen rombolja az üzleti környezetet és a fogyasztói bizalmat. Ennek megfelelően az idegenforgalom és az építőipar is óriási visszaesést mutat-
3. Egyenlítői Guinea: -7,7%
Hatodik éve van recesszióban az afrikai ország, amely elkeserítő példája a kincsek átka jelenségének: hiába bővelkedik nyersanyagban Egyenlítői Guinea, a lakosság nagy része nyomorban él, a korrupció az egeket veri, az emberi jogok pedig még afrikai mércével mérve is kirívóan sérülnek. Amíg a politikai rendszer nem változik, nem nagyon látszik esély a felzárkózásra: az IMF még hosszú évekig gazdasági visszaesést jósol.
2. Dominika: -14,1%
A dominikai gazdaság idei mélyrepülését még egy tavalyi esemény, a 2017 őszi Maria hurrikán tarolása okozza. A termelő kapacitások pusztulása az adóbevételeket is visszavetette, így az állam erősforrásszűkében van. Persze az, hogy egy természeti katasztrófa ennyire megviseli a gazdaságot arra is rámutat, hogy versenyképesség, intézményi háttér, makrostabilitás területén is bőven van tennivalója az alig 70 ezer fős népességű karibi országnak.
1. Venezuela: -18%
És még mindig van lejjebb a világ legnagyobb olajkincsén ülő kommunista országnak, amely évek óta óriási gazdasági krízissel, hiperinflációval, a pénzrendszer teljes összeomlásával küzd. Energia- és áruhiány, a kommunista vezetés szerencsétlenkedése repíti hétről hétre a címlapokra Venezuelát, ahonnan milliók menekültek már el a szomszédos országokba a nyomor és az éhezés elől.
Forrás: portfolio.hu
