Euróövezeti aggodalmak, kérdőjelek a Brexit körül, kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között – csak néhány téma címszavakban, amely a 2018-as évet jellemezte.
Az M1 Summa című magazinjában a világgazdasági folyamatokat vették górcső alá, külön hangsúlyozva azok magyarországi hatásait.
Lassul az euróövezeti növekedés
Tartós, de kevésbé dinamikus növekedés, nagy bizonytalanságok közepette – ezzel a címmel jelentette meg novemberben az őszi gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság. A bonyolult elnevezés mögött az állhat, hogy a testület szerint az euróövezeti növekedés a 2017. évi, 2,4 százalékos rekordszintről 2018-ban 2,1 százalékra lassul, majd tovább mérséklődik.
2019-ben például már csak 1,9 százalékos lesz a várt növekedés. Ez a trend a GDP-adatokon is látszik. Novemberben például, 2015 óta először, nem növekedett, hanem 0,2 százalékkal csökkent a német gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest.
A szakértő szerint Magyarország szempontjából ez azért fontos jelzés, mert a magyar export 30 százaléka Németországba irányul.
„Vigyázó szemünket mindenképpen Németországra kell vetnünk, továbbá a nagy gazdaságokra –Franciaországra, Olaszországra –, valamint a meghatározó felvevőpiacainkra. Nekünk ők a legfontosabbak. Olaszországban közismerten probléma van, az olasz kormány igyekszik úrrá lenni a problémákon, de ott nyilvánvalóan még eszkalálódik a helyzet” – nyilatkozta Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese.
Nyugtalanító jelek érkeztek Olaszországból
A németországinál is aggasztóbb jelek érkeztek idén Olaszországból, ahol az évek óta stagnáló gazdaság a III. negyedévben 0,1 százalékos visszaesést produkált, ami már recessziót jelent. Ráadásul a közelmúltban a Moody’s is leminősítette az országot, amely így most a befektetésre ajánlott kategória legalsó polcára került.
A helyzetet bonyolítja, hogy a tavasszal hatalomra került pártok heves kritikával illetik az eurót, amelyet sok olasz a gyenge gazdaság első számú okának tart.
A Liga és az Öt Csillag Mozgalom kritikus az euróval szemben. Ők azt mondják, ha Franciaország tíz évig, 2007-től 2017-ig, túlléphette a 3 százalékos deficithatárt, akkor ezt engedjék meg Olaszországnak is – közölte Kiszelly Zoltán politológus.
Az euró értékéről jelenleg ugyanolyan vita zajlik észak és dél között, mint amilyen zajlik kelet és nyugat között a nemzeti szuverenitás, vagy a kötelező betelepítési kvóta kapcsán – vélekedett.
Trump blokkolja a Brexit-megegyezést
2018-ban folyamatosan a gazdasági hírek fókuszában volt a brit uniós kilépés. Még mindig nem lehet tudni, hogy az európai közös piacot jelentő, úgynevezett „puha Brexit”, vagy a vámunió elhagyásával járó kemény, azaz „hard Brexit” forgatókönyve érvényesül.
Kiszelly Zoltán szerint ez utóbbit szeretné elérni az Egyesült Államok.
„Trump elnök azért blokkolja a Brexit-megegyezést, mert abban reménykedik, hogy „hard Brexit” lesz, és akkor az angolok inkább az USA-val kötnek egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, ami minta lehet más európai országok számára is, az Egyesült Államokkal bilaterális alapon, és nem uniós, multilaterális alapon kötött egyezményekre. Ez az amerikai mesterterv” – hangsúlyozta a politológus.
„Azonban azt látjuk, hogy Kínának a terjeszkedését megpróbálják Európában és Amerikában is lassítani. Most már nem szívesen látják, ha kínai cégek technológiai európai cégeket vásárolnak fel. A német KUKA robotgyártó volt az utolsó nagy akvizíció, amit még megengedtek a kínaiaknak” – fűzte hozzá.
Kereskedelmi háború Kína és Amerika között
A 2018-as év Kína és az Egyesült Államok között kirobbant kereskedelmi háborúról is szólt. Donald Trump elnök 2018-ban, két részletben, összesen 250 milliárd dollár védővámot vetett ki a kínai árukra, megelégelve azt a helyzetet, hogy tavaly az Egyesült Államok 130 milliárd dollár értékű terméket exportált Kínába, miközben onnan ennek közel négyszerese, összesen 506 milliárd dollár értékű import érkezett.
Peking sem maradt adós a válasszal, több amerikai terméket sújtott extra adóval. A szakértő bízik benne, hogy a nagyhatalmak gazdasági csatája nem fajul el még jobban.
2018 vége felé már nem történt újabb vámok kivetése, sem Amerika, sem az Európai Unió, sem pedig Kína részéről, így talán megnyugszik a hangulat – mondta Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa.
Békülékenyebb hangnem
Magyarország számára az jelent elsődleges kockázatot, ha az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló export kerül megvámolásra, komolyabb tételekben, mint az acél és az alumínium, ami Magyarország szempontjából nem egy lényeges exporttermék – tette hozzá a szakértő.
A békülékenyebb hangnemre utal, hogy Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök december elején megállapodott abban, hogy a következő 90 napban leállítják a vámtarifák növelésére irányuló amerikai terveket.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok 2019. január elsején nem léptet életbe újabb vámokat 200 milliárd dollár értékű kínai árura.
forrás: M1
