Uncategorized

Exobolygó

2014-09-16

Exobolygó
Az idegen csillagok körüli bolygókat nevezzük extra-szoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak.

Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették, jelenleg (2009 áprilisában) mintegy 346 exobolygót ismerünk, 2007-ben több, mint 60 új felfedezés történt, ebből hét magyar. 2002 óta minden évben több mint húsz új exobolygót fedeznek fel, a keresésbe amatőr-csillagászok is bekapcsolódtak, idáig nyolc bolygót felfedezve. Eszközeink korlátai miatt jelenleg csak a legnagyobbak felfedezésére van lehetőségünk, többségük a Jupiterhez hasonló gázóriás. Feltételezések szerint a Naphoz hasonló csillagok legalább 10%-ának van bolygórendszere, de a valós érték ennél valószínűleg nagyobb. A bolygók felfedezése felveti a kérdést, hogy némelyiken esetleg kialakulhatott-e az élet.

Magyar csillagászok tervezték és üzemeltetik a Hartnert távcsőhálózatot és kutatási programot, ezzel már tíznél több fedési exobolygót fedeztek fel. 2009-től Magyarországon kutatócsoport működik az exobolygók tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a Piszkés-tetői Obszervatórium távcsöveit korszerűsítik, alkalmassá téve őket exobolygókkal kapcsolatos észlelési munkára.

Az exobolygók számos tulajdonságát teljes homály fedi, a legfontosabb három kérdés anyagi összetételük, van-e felszínükön élet, és az, hogy keringenek-e körülöttük holdak. A bolygók anyagi összetételére sűrűségükből következtethetünk, emellett néhány szerencsés esetben sikerült a bolygó színképét (nagyon kis felbontással) felvenni. Nagyobb részük a Jupiterhez hasonló gázóriás, a naprendszer hasonló bolygóinak mindegyike körül számos hold kering. Amennyiben a holdak képződése hasonlóan gyakori más rendszerekben, úgy a már felfedezett exobolygók körül is több ezer hold keringhet felfedezésre várva. Mivel ezen égitestek egy része a csillag körüli lakhatósági zónában kering, holdjaikon kialakulhattak az élet hordozására alkalmas feltételek, de az élet felfedezése ilyen égitesteken lehetőségeinket még messze meghaladja.