Az Európai Bizottság helyett a belügyminiszterek tanácsára bízná a migráció kezelését Orbán Viktor miniszterelnök.
Ezt a feladatot az övezethez tartozó nemzetállamok képviseletében a belügyminiszterekre kellene bízni, akik személyes felelősséget viselnek az adott ország belső biztonságáért. Ez a politikai felelősség, ha szakértelemmel és megfelelő hatáskörrel párosul, akár jól működő döntési mechanizmust is hozhat.
A magyar miniszterelnök még március elején hangsúlyozta: „az Európai Bizottság évek óta nem tud megbirkózni a migrációs válsággal, ezért a bevándorlásból fakadó közös kérdéseket el kell venni a testülettől.” Orbán Viktor a német Die Welt című újságnak adott interjúban kifejtette, létre kell hozni egy külön testületet, amelyet kizárólag a schengeni övezet belügyminiszterei alkotnának.
A belügyminiszterek alkotta testület irányíthatná a migrációs kérdéseket, amely egy rendkívül kompromisszumos és előrelépő megoldás lenne – mondta Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője az M1 Unió28 című műsorában. Szerinte ennek két fontos tényezője van. Az egyik, hogy európai szinten nyújtana megoldást, a másik pedig, hogy az államokat tagállami szinten vonná be, és tartalmazná a legfőbb érdekeket és igényeket.
Nincs egységes európai menekültügyi rendszer
A korábban nyitott kapuk politikáját folytató német CDU szakpolitikusa, Armin Schuster jó javaslatnak tartja a belügyminiszterekből álló testület létrehozását. Szerinte ugyanis sok a hiányosság a belső határok nélküli uniós térség működtetésében, ráadásul egységes európai menekültügyi rendszer sincs.
A 2015-ös migrációs válság tetőzése óta az Európai Bizottság folyamatosan azt próbálja elérni, hogy ne a tagállamok döntsenek a migrációs kérdésekről. Amikor a bevándorlók kötelező elosztásáról kialakult a vita, a brüsszeli testületek azt szorgalmazták, hogy ne a nemzetállamok döntsenek, hanem Brüsszelből különböző automatikus kvóták alapján határozzák meg a folyamatokat – mondta Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.
Nem teljesítették a kötelező kvótát a tagállamok
A kötelező kvótát először 2015-ben szavazták meg az Európai Unió Tanácsában. Akkor 120 ezer migránst kellett átvenniük a tagállamoknak. Magyarország és Szlovákia bíróságon támadta meg a döntést. Az Európai Bizottság 2017-ben bevezette az önkéntes kvótát, amit végül egyik tagállam sem hajtott végre maradéktalanul, még Németország is csak a töredékét teljesítette vállalásainak.
A dublini rendszer reformjának is része lenne egy felső létszámkorlát nélküli kötelező betelepítési rendszer. Attól a tagállamtól pedig, amely nem vesz át migránsokat, megvonnák az uniós támogatások egy részét. A tervezetet az Európai Parlament szakbizottsága már elfogadta.
Orbán Viktor javaslatát a németek jelentős többsége támogatja
Az elmúlt évek eseményei, köztük a nyugat-európai nagyvárosokban elkövetett migrációs hátterű terrortámadások azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság nem kezelte megfelelően a migrációt – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója. Úgy véli, jelenleg az Európai Bizottságnak meglehetősen szélesek a jogkörei, és nagy a beleszólása a migrációs politikába, de jól látható, hogy a bizottság nem adott megfelelő válaszokat a migrációs kérdésekre. Megjegyezte, ezért is lenne célszerű átgondolni, hogy miként lehetne elvenni az Európai Bizottságtól ezeket a jogosultságokat.
Orbán Viktor javaslatát a németek jelentős többsége is támogatja. A Die Welt felméréséből kiderült, hogy az olvasók 81 százaléka látja úgy, hogy a belügyminiszterek tanácsa jobban kezelné a migrációt.
Forrás: M1
