Haza akarja küldeni a területétől megfosztott Iszlám Állam külföldi harcosait Törökország. Őket eddig az észak-szíriai kurd erők tartották táborokban, de most a törökök azzal szembesülnek, hogy nekik kell dönteni sorsukról.
Élesen bírálta az európai országokat a török belügyminiszter, amiért szerinte „elfogadhatatlan és felelőtlen” módon nem foglalkoznak a Szíriában elfogott 10 ezer külföldi ügyével, akik vagy az Iszlám Állam oldalán harcoltak, vagy
A harcosok jelentős része európai országból érkezett, ott született és felnőtt muszlim volt, akiket a saját társadalomban megtapasztalt ellenségesség, az életcél keresése és a dzsihadisták intenzív propagandája indított útnak.
Körülbelül 800 dzsihadista fogolynak sikerült megszökni az észak-szíriai török hadművelet idején, amikor kiszorították a térségből a korábban az amerikaiakkal szövetséges kurd erőket. Volt, akit időközben ismét elfogtak – így két olyan britet, akiket amerikai túszok megölésével gyanúsítanak.
„Nem vagyunk szálloda. Visszaküldjük az elfogott Daes-tagokat az országaikba”
– mondta Süleyman Soylu török belügyminiszter, a brutalitásáról elhíresült Iszlám Állam arab nevét használva.
Korábban a szíriai amerikai kontingens nagy részét kivonó Donald Trump elnök is azt sürgette, hogy az európai országok fogadják vissza az egykori kalifátusba érkezett harcosaikat.
„Ha nem veszik vissza, akkor valószínűleg a határra visszük őket, és akkor újra el kell majd fogniuk ezeket az embereket” – tette hozzá. Trump kizárta azt is, hogy a Kuba csücskén található, guantanamói amerikai támaszponton tarthatnák fogva az Iszlám Állam-harcosokat.
„Azt kérdezik tőlünk, miért nem tartjuk fogva őket ott 50 évig és miért nem költünk rájuk dollármilliárdokat? És én erre azt mondom, nem, ti vegyétek vissza őket!”
– mondta még.
Egyes szakértők azt mondják: mivel a térségben nincsenek európai diplomaták, nehéz meghatározni, hogy egy-egy fogoly mely országból érkezett, és nehéz őket elvinni, mivel nincsenek kiadatási szerződések. „Ez nem olyan könnyű dolog, mint ahogy Amerikában képzelik” – idézte az Independent című lap Heiko Maas német külügyminisztert.
Közben a belga és brit hatóságok megismételték, hogy szerintük szélsőséges állampolgáraikat Szíriában és Irakban kell bíróság elé állítani. A nyugat-európai országok hozzáállása eddig jobbára az volt, hogy nem veszik vissza sem a harcosokat, sem feleségeiket. A brit belügyminisztérium az Euronewsnak válaszolva azt írta: „a prioritás a brit polgárok védelme, aki a Daes oldalán harcolt, azt lehetőség szerint azon a joghatósági területen kell bíróság elé állítani, ahol elkövette a bűncselekményeket”. Ezt úgyis lehet értelmezni, mintha a britek által diktatúrának tartott szíriai Aszad-rendszer dolga lenne az igazságszolgáltatás.
Ellentmondásos az is, hogy nemrég a brit terrortörvények alapján otthon elítéltek egy brit férfit, aki az Iszlám Állam ellen, a kurd erők oldalán harcolt Szíriában.
