forrás: M1/Unió28
A bevándorlás problémája mellett az Európai Unió másik nagy gondja, hogy ismét virágzik az embercsempészet. A két jelenség szoros összefüggésben áll egymással, ráadásul hatalmas pénzeket mozgatnak meg: az ezredforduló óta annyi bevételük volt az embercsempészeknek, amennyiből három évig lehetne finanszírozni a teljes magyar nyugdíjrendszert.
Az EU legnagyobb problémája jelenleg az a bevándorlási hullám, amely az elmúlt hónapokban indult Európa felé, miközben a kontinensre az Európai Unió vezető politikusai szerint is ki lehetne tenni a „Megtelt” táblát. A népvándorlással pedig egy újabb illegális üzletág is felvirágzott, az embercsempészet.
Nem új keletű jelenség ez, hiszen a korábbi évtizedek konfliktusai, mint például a jugoszláv vagy a korábbi iraki válság, már „kitermelték” ezeket az illegális hálózatokat, épp csak most ismét működésbe lendültek. Ugyanazokat a kapcsolatokat és útvonalakat használják most is, csak a kiszolgált érdekek változtak, valamint az, hogy most még több embert csempésznek be Európába. És ki Európából.
Ugyanis nemcsak arról van szó, hogy az embereket becsempészik Európába, adott esetben a másod- és harmadgenerációs, radikalizálódott fiatalokat ki is viszik Szíriába, Irakba és egyéb konfliktuszónákba.
Jól jövedelmező biznisz
Ahhoz hogy valaki segítséget kapjon a bűnözőktől, magától értetődően rengeteg pénzt kell nekik fizetni. Sokan mindenüket eladják szülőhazájukban, hogy kifizethessék őket. Német becslések szerint 2000 óta 16 milliárd euró bevételre tettek így szert az embercsempészek. Ez nagyjából 5000 milliárd forintnak megfelelő összeg, a magyar állam például ennyiből három évig tudná finanszírozni a nyugdíjakat.
Az embercsempészet által kínált gyors meggazdagodás reménye sokakat arra késztet, hogy az illegális útra lépjenek. Például a rendőrségi gyanú szerint a Jobbik egyik korábbi meghatározó emberét, a Magyar Gárda egykori kapitányát is.
Ez még csak a kezdet?
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint ez még csak a kezdet.
„Jelenleg a migránsok első hullámával állunk szemben, és Európa ezzel sem tud mit kezdeni. A második hullám ennél sokkal nagyobb lesz, és belátható rövid időn belül el fogja érni a kontinenst” – fest nem túl biztató jövőképet Nógrádi.
A szakértő szerint a migránsoknak négy célirányuk van: Ausztrália, ahova nem tudnak bejutni; az Egyesült Államok, ahova délről lehetne bemenni, de kétezer kilométeres fal épült a mexikói határon; a harmadik a gazdag arab országok, ahova bemehetnek, dolgozhatnak, de nem kapnak állampolgárságot; és a negyedik Európa. A négy célterület közül csak Európa nem tudja megvédeni magát a bevándorlók tömegével szemben Nógrádi György szerint.
„A probléma az, hogy az Európai Unió 28 állama rendkívül lassan és problematikusan lép bármit is, jelenleg ott tartunk, hogy abban egyetértünk, fel kell lépni. A ‘hogyan?’ és a ‘hogyan tovább?’ tekintetében azonban stratégiai különbségek vannak” – állítja a szakember.
Ma már az unió vezetése is egyetért az olasz miniszterelnök háromlépcsős stratégiájával – mely a megfelelő hírszerzésben, a csempészek hajóinak elsüllyesztésében és Líbia stabilizálásában látja a megoldást -, ám azt még nem tudják, hogy jogilag mindezt hogyan lehetne megvalósítani. Addig pedig biztonságot csakis a határoknál épülő ideiglenes határzárak és a fokozott hatósági felügyelet adhat.
