16.7 C
Budapest
2022. szeptember. 30. péntek

Érik a vályogház-botrány: valahol pénzt adnak rá, valahol lebontatnák.. Ti mit döntenél? Adnál pénzt a vályogházak lakóinak a felújításra? Írd meg kommentben!

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Előzmények: Kimondták a halálos ítéletet a vályogházakra: ha nem lépnek, elvész az ősi tudás..

Még több gazdasági hír itt!

Kimondták a halálos ítéletet a vályogházakra: ha nem lépnek, elvész az ősi tudás

A globális felmelegedés okozta klimatikus változások miatt is azt látni, hogy egyre többen fordulnak vissza, és keresik a hagyományos, fenntarthatóbb élet lehetőségeit.

A koronavírus-járvány miatt is megindultak a magyar emberek kifelé a városból. Tömegesen vesznek olyan régi parasztházakat, amikben 30-40 éve nem laknak már, ezeket próbálják felújítani, de már nincs hozzáértő ember, aki helyreállítsa őket.

Egyik-másik vályogház olyan rossz állapotban van, hogy szinte menthetetlen, de nagy részük még javítható lenne. Ezek a régi épületek azonban másfajta szakértelmet és technikákat igényelnek, mint a mostanság épülő új otthonok. Ezért is nagy kár, hogy lassan elveszik mindaz a tudás, ami több ezer éve a magyar ember sajátja is volt: a vályogvetés tudománya.

Még több gazdasági hír itt!

Ezért is figyelemreméltó az a kezdeményezés, aminek nagykövete és vándortanítója Lénárt István, aki augusztus elején egy héten át a Vas Skanzenben vályogvetésre és egyéb nép építészeti praktikákra tanította az érdeklődőket. A nyolc hallgató olyan kétnyelvű okleveles képzést kapott, amellyel tipikus javítási munkákat is elvégezhetnek vályogházakon. (Az EUREVITA Pannonia határon átnyúló projekt célja a hagyományos mesterségek újjáélesztése és az építő technikák megőrzése. A program az INTERREG Ausztria Magyarország határon átnyúló program keretében valósul meg – a régi, kihalófélben lévő mesterségre.)

A hivatalos álláspont szerint a vályogházat nem érdemes felújítani

2021. július 1-jén jelent meg Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS), amely halálos ítéletet mondott mintegy 600 ezer vályogházra és háztartásra, ez több, mint 1 millió embert érint hátrányosan. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium álláspontja szerint ugyanis a vályogházakat:

nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. (…) A nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort (…) Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

Még több gazdasági hír itt!

A Környezettudatos Építők Szervezete, amelynek tagja Lénárt István is, azonban tételesen cáfolja a stratégiában a vályogházzal kapcsolatban leírtakat. Állításuk szerint a vályogházak – legyen szó döngölt falakról vagy vegyes falazatokról – egészséges és fenntartható otthont adnak, ha megfelelő szakértelemmel és hozzáállással nyúlunk hozzájuk. A meglévő vályogfalazatú épületállomány energetikai, műszaki korszerűsítése is megoldható és elérhető.

Ma is minden tizedik ház vályogfalazatú

Magyarországon a használatban lévő (lakott) vályogfalazatú lakóépületek száma napjainkban is jelentős. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a hazánkban található 2 702 183 db lakóházból – ideértve a családi házakat és a többlakásos lakóházakat is – 674 009 db vályogfalazatú. Az összesen 3 912 429 db lakott lakás közül pedig 583 489 db épült vályogfalazattal, melyekben 1 396 396 ember, a lakásban élő lakosság 14,4%-a lakik.

A 2015. évi lakásfelmérés szerint 2 675 300 db lakóépület 21%-a, azaz 561 813 db vályogfalazatú. A 2016-os mikroncenzus számai szerint a 624 350 db vályogfalazatú lakás közül 502 095 db lakott.

Még több gazdasági hír itt!

A “Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia (HTFS)” becslése szerint a 2020-ban Magyarországon lakott mindösszesen 274 149 410 m2 alapterületből 35 362 470 m2, tehát csaknem 13% vályogfalazatú.

Fakwerk ház, 1781-s építésű, és még menthető volt. (Fotó: Lénárt István)
Kár lenne veszni hagyni ezeket az épületeket (Fotó: Lénárt István)

Nagy az igény erre a hagyományos tudásra

Lénárt István vályogvető vándortanító szerint vétek lemondani a vályogházakról:

Aki ezzel foglalkozik, az ki meri jelenteni, hogy a vályogházak 5-10 százaléka ugyan tényleg menthetetlen, amire kár is az időt pazarolni, de a nagy részükről nem kéne lemondani. Ha nem esnek át még a holtponton, akkor igenis, érdemes velük foglalkozni!

A vályogháznál a szakember szerint a legelső, hogy a tető jó legyen, mert ha nem ázik be, akkor a vályogfal korlátlan ideig áll. Több ezer éves a vályogtechnika, nem most találták fel, a lényege pedig az, hogy mint a puskaport, ezeket a házakat is mindig szárazon kell tartani:

Ha a vályogházak rendszeresen karban vannak tartva, korlátlan ideig állni fognak! Évente azért két meszelés nem árt. De az a baj, hogyha nem lakják, nem szellőztetik és nem fűtik, sokkal több nedvesség gyűlik bennük össze, akkor tényleg kicsapódik bennük a pára. Mindig az mondom, nem szabad magára hagyni ezeket az épületet, mert élnek, és az élőt gondozni kell! A karban tartott vályogházzal semmi probléma, az olyan klímát tud biztosítani, amilyet semmi más! Nappal nem engedi át a meleget, éjszaka pedig visszasugározza a hőt. Ha ezt cementes réteggel bárhol lezárjuk, akkor a fal nem tud tovább élni, ezért sem mindegy, ki milyen szakmai tudással a háta mögött áll neki a vályogházak felújításnak.

Még több gazdasági hír itt!

Viszont – teszi hozzá Lénárt István – a Környezettudatos Építők Szervezeténél vannak már olyan szakemberek, akik meg tudják állapítani, érdemes-e megvásárolni a kinézett vályogházat, hozzá lehet-e nyúlni, és arra is kaphatunk tanácsot, hogyan lehet biztonsággal felújítani.

De hogyan lesz valakiből vályogvető vándortanító?

Lénárt István – ahogy meséli – eredeti szakmáját tekintve lótenyésztő, Bábolnán végzett, aztán vadőr lett. Pest megyében, a Dunakanyar felett, Szokolyán született, de mindig is a paraszti munkák érdekelték: „gyermekorom óta gazdálkodnom kellett, túrni a földet és sarazni, valahogy a véremben ez volt” – teszi hozzá. Az első saját földjét, amit művelni kezdett, még a rendszerváltás utáni években kárpótlásban kapta vissza a családja. A Börzsöny alatti fennsíkon az elmúlt évtizedekben, szinte a semmiből (felségével, aztán fiaival együtt) önfenntartó paraszti gazdaságot hoztak létre, ahol mi másból is építkeztek volna, mint vályogból. Ez lett az anyai nagyapjáról elnevezett Kacártanya:

Szokolya felett egy fennsíkon 9 hektár földet kaptunk vissza, de nagyon rossz volt a minősége, mindössze 2 aranykorona értékű. Ehhez vettünk még 5 hektár legelőt a birtok melletti domboldalon. Fáradságos munkával elkezdtük művelni, állatokkal, sekélyen szántani, és ahogy a régiek, vetésforgót alkalmazni. Nagy szenvedések és lemondások árán, tegyük hozzá, mert hiába gyönyörű a táj, nem a legideálisabb a földművelésre. Rossz a talaj és állandóan fúj a szél. Lovakkal szántottunk, kézzel vetettünk és arattunk, csépeltük a búzát, építettünk széldarálót is. Eljutottunk odáig, hogy mindenünk megvolt az önellátó élethez: az állatok, a szerszámok és az önfenntartáshoz szükséges tudás is

– meséli István, aki közli még, hogy közben 16 féle mesterséget is sikerült elsajátítania, aminek nagy része a népi építészethez kapcsolódik.

Olyannyira üres területet kapott ugyanis vissza, hogy se egy épület, se egy istálló nem volt rajta, szinte a nulláról kellett mindent felépítenie – valahol itt kezdődött a népi építészet iránti rajongása:

Kezembe akadtak a néprajzos könyvek, ahol nem csak le volt írva, de is le is rajzolták a régi paraszti gazdasági épületeket. Ezeket kezdtem aztán újra megépíteni. Megpróbáltam az eredetit visszaállítani, olyat építeni, amilyet az őseink. Az építészek között van egy ilyen mondás, hogy az első házadat tervezd mindig az ellenségednek, a másodikat a barátodnak, a harmadikat pedig magadnak. Annyit változtattam én ezen, hogyha gazdálkodást folytat az ember, először építse meg a disznóólat, aztán a górét majd az istállót, utána már nyugodtan nekifoghat a házának, mert a kisujjában van tudás.

Még több gazdasági hír itt!

István szerint sok mindent el lehet sajátítani a néprajzi könyvekből és a gyakorlatból is, de ha valaki egy döngölt vagy vetett falnak nekiáll, vannak alapszabályok, amiket be kell tartani. István ezeket próbálta, még az utolsó utáni pillanatban, öreg mesteremberektől és vályogvetőktől, első kézből elsajátítani:

Igyekeztem idős embereket faggatni, de sokan nem akarták már átadni a tudást, vagy nem szántak rám elég időt. Szerencsére ellenpélda is akadt, aki vette a fáradságot, de ez volt a legritkább. Egy részét újra ki kellett találni.

Lénárt István vályogvető és vándortanító
Lénárt István vályogvető és vándortanító

Nem elég egyszer, másodszor is felépített egy tanyát

A család pár éve úgy döntött, hogy Tengődre települnek át, otthagyták a Kacártanyát. Ahogy István magyarázza: “Somogy megyében jobb a klíma és a talaj, befogadóbbak és nyitottabbak is az emberek. Ott is a nulláról, egy lepukkant istállóval és egy leégett pajtával kezdték.”

Tengődön aztán a helyi önkormányzattal közösen elhatározták, hogy építenek egy tájházat, csinálnak egy élő skanzent. Lénárt István alapító tagja ugyanis a magyarországi tájházak szövetségének is. Ahogy meséli, Magyarországon már 424 tájházat tartanak számon, de kevés köztük a valóban „élő”:

Még több gazdasági hír itt!

Vagy be lehet jutni, vagy nem… Berendezik őket, felakasztanak szerszámokat a falra, de nincs benne állat, nincs benne tudás. Ki fogja a következő gereblyét felakasztani, ha a most meglévő szétesik? Én azt mondom, csak az élő tudást vagyok hajlandó ápolni, díszletként ne építsünk tájházakat! Ezért is egy élő skanzent akartunk Tengődön, hogy aki odajön, ne csak a tárgyakat, hanem a bennük lévő tudást is lássa!

Tengődön ezért is szeretnének egy akkreditált iskolát csinálni, ahol el lehetne sajátítani a kihalófélben lévő népi építéshez kötődő mesterségek tudásanyagát. Ehhez kapcsolódik az egyesületük is, Környezettudatos Építők Szervezete, ami 2 éve alakult, és szintén azon dolgozik, hogy a népi építészetet felkarolják.

Az ára miatt senki se álljon neki vályogból építkezni

Lénárt István szerint azonban, mielőtt bárki nekiállna – hacsak nincs kéznél a pincéből frissen kiásott anyag és az istállóban a szalma, és egy lelkes baráti társaság – jó ha tudja, hogy vályogból építkezni nem olcsó mulatság.

Még több gazdasági hír itt!

Nem ezért kell vályogból építkezni, hanem azért, mert a vályogházak – legyen szó döngölt falakról vagy vegyes falazatokról – egészséges és fenntartható otthont adnak. Szalmabála hőszigetelésű termikus burkokkal akár passzívház minősítésű épületek valósíthatóak meg, a kenderházak hőtároló- és hőszigetelőképesség aránya is kitűnő.

Egyre fontosabb szerepe lehet a vályognak

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az ehhez szükséges energiahatékonyság szempontjából kiemelt fontosságúak napjainkban a 2000-es évek előtt épült lakóépületek – véli a Környezettudatos Építők Szervezete. A vályogfalazatú házak túlnyomó többsége is ebbe a kategóriába tartozik. Az energetikai korszerűsítésük ezért is mindenképpen indokolt lehetne.

Lénárt István is cáfolja azt a köztudatban elterjedt vélekedést, miszerint a vályogfalazatú épületek nem, vagy csak irreális anyagi ráfordítás által korszerűsíthetők, szerinte ez nem igaz, ugyanis ezeknek a vályogfalazatú épületeknek a “közel nulla” vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületté történő fejlesztése műszakilag megoldható.

Munka közben / Fotó: Pais-H Szilvia
Munka közben / Fotó: Pais-H Szilvia
A vályog nem egy idejétmúlt építőanyag

A vályogépületek sok esetben meghatározó elemei településeink arculatának is. Nem csak a természeti környezet tekintetében kedvező hatásúak, hanem a benne lakók szempontjából is. Olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől. Ezért is gondolja úgy a Környezettudatos Építők Szervezete, Lénárt Istvánnal egyetértésben, hogy a vályog nem egy idejétmúlt építőanyag. Felújításra és új építésre is alkalmas mind az elvárt műszaki teljesítmények, mind az esztétikai, formai szempontok tekintetében.

Még több gazdasági hír itt!

Végezetül Lánárt István megmutatta, azt a magyarországi fakwerk ház fotóját is, ami 1781-s építésű, és még menthető volt:

Ez is vályogból van (Fotó: Lénárt István)
Fakwerk ház, 1781-s építésű, és még menthető volt. (Fotó: Lénárt István)

600 ezer háztartást és így több mint 1 millió vályogfalazatú házban élő embert hagytak az út szélén, ezúttal a hosszú távú épületfelújítási stratégiáján keresztül. A nyáron született állásfoglalás szerint ugyanis a vályogházak esetén csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt. Pedig szakszerű felújítással megmenthetőek a régebbi vályogházak is, ráadásul van olyan bank, ami nem zárkózik el ezektől az épületektől sem. Két építész szakemberrel, Bihari Ádámmal és Radev Gergővel ezt a témát jártuk körbe.

Még nyár elején jelent meg Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS), amely kemény ítéletet mondott mintegy 600 ezer vályogházra és háztartásra, amely több, mint 1 millió magyart érinthet hátrányosan. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott álláspont szerint ugyanis a vályogházakat:

Még több gazdasági hír itt!

nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. (…) A nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort (…) Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

A Környezettudatos Építők Szervezete tételesen cáfolta a stratégiában a vályogházzal kapcsolatban leírtakat – nemrégiben Lénárt István vályogvető vándortanítóval is beszélgetett lapunk.

Az egyesület álláspontja szerint ugyanis a vályogházak – legyen szó döngölt falakról vagy vegyes falazatokról – egészséges és fenntartható otthont adnak, ha megfelelő szakértelemmel és hozzáállással nyúlunk hozzájuk. A meglévő vályog falazatú épületállomány energetikai, műszaki korszerűsítése is megoldható és elérhető.

Most a Környezettudatos Építők két másik szakemberével, Bihari Ádámmal és Radev Gergővel beszélgettünk arról, hogy dózer helyett mit is kezdhetnénk ezzel az örökségünkkel, a vályogházakkal. Mindketten okleveles építészmérnökök, elkötelezett „hagyományos” és környezettudatos házépítők. A fiatal szakemberek saját tervezőirodáikban jórészt vályogházak felújításával, átalakításával, és az újak tervezésével-kivitelezésével foglalkoznak:

A fentebb említett stratégia kimondja: nem érdemes felújítani a vályogházakat, holott közel 1 millió ember él ilyen falazatú otthonokban. Mit gondolnak erről, Magyarország miért mond le ezekről a házakról?

Bihari Ádám: Ez egy stratégiai állásfoglalás, ami alapján később lehet majd döntést hozni, de az még nem született meg. Így korai lenne kijelenteni, hogy Magyarország lemondott volna a vályogházakról, csupán azt mondhatjuk, hogy a stratégia készítői (akik valószínűleg energetikusok és nem építészek voltak) ezt gondolják. Másrészt az is látszik, hogy ez a stratégia társadalmilag nem volt kellőképpen előkészítve.

Még több gazdasági hír itt!

Más kérdés, hogy ez az irányelv önmagában is káros a vályogházakra nézve. Ebben a 130 oldalas állásfoglalásban azonban elsősorban energetikai korszerűsítésekről esik szó, és minösszesen 4 helyen beszélnek a „vályogról”. Megállapították, hogy a vályogházak energetikailag korszerűtlenek. Ez tény, ezzel senki sem vitatkozik, ahogy az is, hogy az ebben a korszakban épült házak jelentős része szintén energetikailag korszerűtlen. Téves viszont az a megállapítás, hogy különösebben extra költség lenne a vályogházakat felújítani, és hogy erre nincsen szaktudás.

Sokan azért is félnek a vályogházaktól, mert nem tudják, ezekre igénybe lehet-e venni a CSOk-ot és/vagy a felújítási támogatást?

Bihari Ádám: Ha egy vályogház statikailag rendben van, nem ázik be, akkor van rá lehetőség, hogy állami támogatásokat igényeljünk rá. Vannak olyan bankok, amelyek a vályogfalból épült házakra is megadják az államilag támogatott hiteleket is. Ezeknek a hitelfelvételeknek a feltételei között nem szerepel az, hogy milyen építőanyagból legyen a fal, de statikai, építészmérnöki szakvéleményt kell kérni hozzá.

Radev Gergő: A vályog kapcsán érdemes az elején megjegyezni, hogy ez egy roppant tág fogalom. Sok esetben a szerkezetük és a tetőfedés is a „hagyományos” téglaházakkal azonos, egyedül a fal az, ami vályogból van. A jobb kivitelezésűek tégla- vagy betonalappal készültek, de léteznek olyanok, amelyeknek nincsen alapozásuk. Ezért sem olyan fekete-fehér, hogy az összes vályogház rossz lenne, mer vannak olyanok, amelyek kevésbé jó kivitelezésűek, ezeknél azonban szakértők (építészek és statikusok) meg tudják állapítani, hogy érdemes-e belevágni a felújításba vagy sem.

Felújítás után (Bihari Ádám munkája)
Felújítás után (Bihari Ádám munkája)

Mi a tapasztalat, a régebbi vályogházak közülük hány százalék, ami megmenthető?

Bihari Ádám: Mindketten járunk vályogházakat felmérni, és terveket is készítünk a felújításukhoz. Ezek a vályogházak általában a koruknak megfelelő állapotban vannak, de a felújításukkor nem csupán gazdasági, hanem nemzetgazdasági szempontokat is figyelembe kellene venni.

Még több gazdasági hír itt!

Radev Gergő: A saját tapasztalatom az, hogy a felújításra szoruló vályogházaknak a 80%-a megmenthető. Tényleg igaz, hogy nagyon sok háznál kívülről meg sem lehet mondani, hogy miből épült. Főként igaz ez a Kádár-kocka jellegűekre.

Olykor a tulajdonos is meglepődik, amikor megbontjuk a falat, és kiderül, hogy ez vályogfalú. Sok esetben a helyi kőművesek építették, olyan technológiával, amivel ők tudtak építeni. Valahol téglából, máshol vályogból készültek el ezek a típustervek, beton- vagy tégla alapra, de jellemzően elég jó minőségben építették meg őket. Jelentős részük a magyarországi házaknak ilyen típusú. Ezek a Kádár-kocka vályogházak ugyanúgy folytathatóak, mint bármilyen más falazatú régi típusú épület.

Bihari Ádám: Hozzáteszem azt is, hogy az elmúlt években nem egy, alapozás nélküli vályogházakat is felújítottunk már, és nagyon jól sikerültek. Sok családnak kifejezetten segítség az, hogy telekáron hozzájuthatnak egy ilyen, három helyiséges ingatlanhoz, aminek lehet, hogy nincs épített alapja, és ki kell cserélni a nyílászárókat is, meg a padlórétegrendeket, de van egy falazata, ami óriási segítség.

Még több gazdasági hír itt!

Radev Gergő: Én azt is látom, hogy a legtöbben azért viszonyulnak negatívan a vályogházakhoz, mert nem ismerik a lehetőségeket, hogy ezzel mi mindent lehet kezdeni, hogyan lehet belevágni a felújításukba. Lehet az is, hogy rossz tapasztalatuk volt egy korábbi kivitelezővel, de ez nem azt jelenti, hogy a vályogházak rosszak és nem korszerűsíthetőek.

Felújítás után egy vályogház (Radev Gergő  munkája)
Felújítás után egy vályogház (Radev Gergő munkája)

Tény, hogy egy használt ingatlan értéke jóval alacsonyabb, ha vályogból épült. Sokan mind a mai napig a szegények építőanyagának tartják…

Bihari Ádám: Mi a magunk részéről ezen csak jót röhögünk. A legfrappánsabb válaszom erre az, hogy az idei évben Magyarország egyik leggazdagabb emberének a luxuslakásaiba vályogvakolatot készítettünk, amit egy belsőépítész tervezett, mert ez most a trendi. Ma már, ahogy az étkezésünknél, úgy a lakhatásunknál is egyre fontosabb szerepet tölt be az egészség, mint szempont. Tény, hogy a legegészségesebb lakhatás az, ha természetes anyagokkal vesszük körbe magunkat. Ez nem egy ezoterikus valami, hanem ezt tudományos kutatások sora is bizonyítja. Aki felszínesen tájékozódik, az még találkozhat azzal, hogy a vályogház rossz építőanyag, vizesedik és dohosodik. De ez hazugság, nem azért dohosodik, mert vályogház, hanem azért, mert szakszerűtlenül újították fel.

Még több gazdasági hír itt!

Radev Gergő: Nekünk annyival könnyebb, hogy mi, fiatalabb generáció, már nem kapcsolunk feltétlenül negatív képet vagy életmódot ehhez a témához. Mi csak azt nézzük, hogy itt van egy egészséges lakófunkcióra kiváló helyi építőanyag, remek tulajdonságokkal. Környezetbarát, fenntartható, újrahasznosítható, mi ezt tartjuk szem előtt, és nem a hozzá párosított negatív előítéleteket. Azon dolgozunk, hogy ez a megítélés minél szélesebb körben megváltozzon.

Arról azért lehet hallani, hogy Nyugat-Európában már jóval felkapottabb így építkezni.

Bihari Ádám: Németországból vannak erre számok is: az elmúlt tíz évben ott egyről tíz százalékra nőtt a természetes építőanyagok piaci részesedése az építőanyag-kereskedésekben, és ez a tendencia még korántsem állt meg. Aközben itt Magyarországon az állam önti a pénzt a CSOK-os házakba, de nem nézi, milyen minőségű épületek készülnek el. A CSOK-ból épülő hazai lakóingatlanok ugyanis szinte kivétel nélkül a német vagy osztrák multiknak az ott már nem eladható, nem környezetbarát építőanyagaiból épülnek, amelyekről sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy egészségesek lennének.

Radev Gergő: Nálunk még ez nem annyira kiforrott, mint nyugaton, de látjuk már, hova lehet eljutni. Másrészt, ezt is érdemes megjegyezni, az sem baj, hogy nem minden feltétel nélkül támogatják a vályogházak korszerűsítést. Ugyanis hatalmas hiba lenne az is, ha minden vályogházra, mert épp arra van támogatás, felkerülne például a műanyag hőszigetelés. Így legalább nem lesznek elrontva ezek a házak! Nyilván jó lenne őket támogatni, de egy megfelelő keretrendszer szerint, műszaki vagy szakmai alapokon, azt hasznosnak tartom, de csak úgy, az alapján, mi a legolcsóbb, semmilyen téren.

Új építésű házak esetében mennyire jellemző, hogy valaki vályogban gondolkodik?

Bihari Ádám: Mindkettőnknek van egy építészirodája, és foglalkozunk azzal is, hogy fiatal pároknak, vagy vidékre vagy városba költözőknek vályogházakat építünk. Mert tényleg van olyan bank, ami nem zárkózik el a vályogépületektől.

Radev Gergő: Fontos megjegyezni, hogy a korszerűség nem anyagfüggő, hanem szemléletfüggő, és mi ezt képviseljük. Ehhez keressük a megfelelő anyagokat, mert számunkra fontos a fenntarthatóság, másrészt az is, hogy egészséges otthonokat építsünk.

Még több gazdasági hír itt!

Ha valaki ma vályogot szeretne beépíteni a házába, annak mértéke teljesen testreszabható lehet. Van, aki csak a vakolatot, mások egy-egy helyiséget, vagy az egész falazatot természetes anyagból szeretnék, ezért is próbálunk minél több helyre eljutni, és ezekkel az lehetőségekkel megismertetni az embereket.

Olcsóbb vagy drágább vályogból építkezni?

Bihari Ádám: Viccesen ezt szokták mondani: „Ingyen van, vagy kicsivel olcsóbb is”, persze ez nincs így. Két oldalról közelíteném meg, egyrészt ez olyan, mint műanyag evőeszköz helyett rendes evőeszközökkel enni. A tucattermék sosem lesz egy szinten, egy minőségen a kézműves termékekkel. Más nézőpontból pedig, egy új építésű, 100 négyzetméteres ház falazata az összköltség maximum 15 százaléka. Egy 40-50 milliós ház esetében is mindössze ebben a 15 százalékában van mozgástér akkor, ha arról döntünk: például kerámiatéglából vagy vályogtéglából legyenek a falak. Ezért, nem is fedezhető fel kardinális különbség, mert a vályog, mint anyag könnyen beszerezhető és olcsó, viszont több a munka vele, az meg drágább. Összességében végül ugyanott vagyunk vele.

Vályogból is bármekkora ház építhető?

Bihari Ádám: Ha van teherhordó szerkezet, ami lehet akár vasbeton vagy fa is, akkor a határ a csillagos ég. Nekem titkos álmom egy felhőkarcoló Dubajban, természetesen vályogból. Jellemzően a vályog, mint építőanyag az alacsony sűrűségű kertvárosi építéskultúrában jelenik meg. Városban, sűrűn lakott területeken, jellemzően vakolat formájában tudjuk behozni. Ez szintén nagyon praktikus tud lenni, mert már 2-3 cm vakolatnak is remek a páragazdálkodó képessége. Ezek a felületek ráadásul nagyon nem mindegy, mit párologtatnak ki magukból. Például a műanyag festékek “illata” az általuk kibocsátott méreganyagok szaga, amely több évig is “új ház illatot” kölcsönök a lakásoknak. A természetes anyagoknál ilyen kipárolgás nincs, teljes mértékben egészségesek.

Sokan attól is félhetnek, hogy a vályogból nem építhető akármi, hogy lekorlátoz.

Bihari Ádám: Ilyen nincs, bármilyen felületet és színt meg tudunk csinálni belőle. Van olyan, hogy nemesanyag vakolat, úgy kell felhordani, mint a festéket. A vályognak kétféle megközelítése lehet: egyrészt tekinthetünk rá, mint népi építészeti örökségünkre, amiből sokat lehetne tanulni. Ilyen szempontból a vályog igazi hungarikum is lehetne akár. De meg lehet közelíteni kortárs oldalról is, hiszen külön tudományterület lett, ahol az anyag fizikáját, az építés biológiáját, az épületszerkezetet vizsgálják a kortárs vályogépületekben.

A hazai építőiparban most az egyik legnagyobb probléma, hogy az alapvető munkákra nincs elég szakember. Ilyen speciális szaktudása hány kőművesnek van?

Bihari Ádám: Azért vannak, de nem elég sokan, ezen az ügyön is sokan dolgozunk. Én egy országos egyesület, a Környezettudatos Építők Szervezetének vagyok az elnöke, ahol egy nyitott, professzionális képzésrendszert kívánunk létrehozni szakmai és civil közönség számára is. Ennek alapjai a természetes anyagok, hagyományos építési technológiák, kétkezi munka és az emberi kapcsolatok.

Még több gazdasági hír itt!

Radev Gergő: Mi idén alapítottuk meg a Vándor Építőmester Alapítványt, melynek célja hogy a fialat generációknak bemutassuk ezeknek a mesterségeknek a jövőjét, piaci versenyképességüket, választási lehetőséget adva nekik – illetve szintén fő csapás az ,hogy az öreg mesterembereket átvezessük az oktatási szférába. Mindketten azért dolgozunk, hogy társadalmi hatást fejtsünk ki ezen a területen, felgyorsítva ezzel az építőipar reformját, egy fenntarthatóbb irányba való elmozdulását.

 hellovidek

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Bagdad bekérette Irán nagykövetét a halálos áldozatokkal járó iráni dróntámadások miatt

Az iraki külügyminisztérium közleménye szerint bűncselekmény történt, mert a halálos áldozatok között polgári személyek is voltak. A legfrissebb hírek...

Kunhalmi: Ha a Fidesz azt hiszi, hogy ettől több gyermek fog születni, akkor téved!

Az MSZP-s politikus a szülészetek rendbetételét követelte a kormánytól. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, szerdán tüntetést szervezett több, az...

Megvádolták Amerikát, az USA lenne a felelős a gázszivárgások miatt?

Az Északi Áramlat vezetékeivel kapcsolatos incidens Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében történt, amelyet teljes mértékben az amerikai...

Eltűnt az idős úr, Makai Antal, rendőreink a lakosság segítségét kérik..

Kisteleki rendőreink az állampolgárok segítségét kérik egy 61 éves kisteleki férfi megtalálásában. A Kisteleki Rendőrkapitányság 06060-157/177/2022 számon körözési eljárást...