A rendőrség a sajtót eddig a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) irányította, mert az ügyészség vizsgálódik az ügyben, ám érdekes módon a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium végül mégis úgy érezte, reagálnia kell az esetre.
„A tárca kénytelen sokadszorra leszögezni: országgyűlési képviselőt a rendőrség – így a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztálya – nem figyelhet meg, tehát nem figyel meg. A képviselők munkásságának figyelemmel kísérése a választópolgárok, és nem a rendőrség feladata” – írta szerda esti közleményében a Belügyminisztérium, amivel a Blikk cikkére reagált, amelyben lapunk kiderítette: az elmúlt években a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Felderítő Főosztályának nyomozói engedély nélkül figyelhettek meg embereket, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
A rendőrség a sajtót eddig a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) irányította, mert az ügyészség vizsgálódik az ügyben, ám érdekes módon a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium végül mégis úgy érezte, reagálnia kell az esetre. Eközben a KNYF szóvivője, Dr. Kovács Katalin szóvivője azt közölte lapunkkal, hogy az ügyészség egy másik, folyamatban lévő ügyhöz kapcsolódóan vizsgálja Hadházy érintettségét és esetleges megfigyelésének jogszerűségét is.
https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/566013734886925
Hadházy Ákos egyébként állampolgári jogaira hivatkozva betekintést kért a Felderítő Főosztálytól az őt érintő iratokba, és a napokban fog lejárni a válaszadási határidő. Információi szerint más képviselő is érintett volt és erre most már komoly bizonyíték is van, amit a KNYF nem is tagadott egyetlen alkalommal sem.
„A Belügyminisztérium sajnálattal veszi tudomásul, hogy a média rendre az egyértelmű képtelenségek árnyékára figyel. (…) Figyelemre méltó, hogy ezeknek az ügyeknek a szereplői azonosak, állítólagos ügyeiket ugyanazok hozzák nyilvánosságra” – fogalmazott kissé homályosan a közlemény, arra utalva, hogy a tárca szerint nem zajlott engedély nélküli megfigyelés.
A Belügyminisztérium a közleményében még azt írta, a leplezett és a titkos információgyűjtésre alkalmas eszközök alkalmazásának szabályai Magyarországon egyértelműek, nyilvánosak, és azokat a tárca irányítása alatt álló szervek maradéktalanul betartják. Magyarországon a titkos információgyűjtés alapvetően bírói engedéllyel végezhető, de bizonyos esetekben elegendő az ügyészi engedély vagy az igazságügyi miniszter engedélye.
blikk
