A rendőrség a sajtót eddig a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) irányította, mert az ügyészség vizsgálódik az ügyben, ám érdekes módon a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium végül mégis úgy érezte, reagálnia kell az esetre.
„A tárca kénytelen sokadszorra leszögezni: országgyűlési képviselőt a rendőrség – így a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztálya – nem figyelhet meg, tehát nem figyel meg. A képviselők munkásságának figyelemmel kísérése a választópolgárok, és nem a rendőrség feladata” – írta szerda esti közleményében a Belügyminisztérium, amivel a Blikk cikkére reagált, amelyben lapunk kiderítette: az elmúlt években a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Felderítő Főosztályának nyomozói engedély nélkül figyelhettek meg embereket, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
A rendőrség a sajtót eddig a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) irányította, mert az ügyészség vizsgálódik az ügyben, ám érdekes módon a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium végül mégis úgy érezte, reagálnia kell az esetre. Eközben a KNYF szóvivője, Dr. Kovács Katalin szóvivője azt közölte lapunkkal, hogy az ügyészség egy másik, folyamatban lévő ügyhöz kapcsolódóan vizsgálja Hadházy érintettségét és esetleges megfigyelésének jogszerűségét is.
Hadházy Ákos egyébként állampolgári jogaira hivatkozva betekintést kért a Felderítő Főosztálytól az őt érintő iratokba, és a napokban fog lejárni a válaszadási határidő. Információi szerint más képviselő is érintett volt és erre most már komoly bizonyíték is van, amit a KNYF nem is tagadott egyetlen alkalommal sem.
„A Belügyminisztérium sajnálattal veszi tudomásul, hogy a média rendre az egyértelmű képtelenségek árnyékára figyel. (…) Figyelemre méltó, hogy ezeknek az ügyeknek a szereplői azonosak, állítólagos ügyeiket ugyanazok hozzák nyilvánosságra” – fogalmazott kissé homályosan a közlemény, arra utalva, hogy a tárca szerint nem zajlott engedély nélküli megfigyelés.
A Belügyminisztérium a közleményében még azt írta, a leplezett és a titkos információgyűjtésre alkalmas eszközök alkalmazásának szabályai Magyarországon egyértelműek, nyilvánosak, és azokat a tárca irányítása alatt álló szervek maradéktalanul betartják. Magyarországon a titkos információgyűjtés alapvetően bírói engedéllyel végezhető, de bizonyos esetekben elegendő az ügyészi engedély vagy az igazságügyi miniszter engedélye.
blikk
