Turisták helyett legfeljebb már csak katasztrófaturisták lézengenek a kiszáradó Velencei-tó partján, ahol sem fociról, sem celebekről nem hallani egyetlen beszédfoszlányt sem, hiszen minden helyi azon kesereg a másiknak, mi történik gyönyörű környezetükkel, ami évek óta szórakozást és megélhetést jelent nekik.
Környezetvédők, lokálpatrióták és politikusok már hónapok óta kongatják a vészharangot, mondván, a veszélyesen alacsony vízszint miatt azonnali beavatkozásra lenne szükség. Ám kiáltásuk süket fülekre talált.
Mindenki ezt olvassa most!
A környék turisztikai jelképének számító Velence korzón sétálva az első benyomásunk az volt, jóval nagyobb a part, mint ahogy néhány évvel ezelőtti emlékeinkben élt, a probléma súlyossága azonban csak a vízben válik kristálytisztává.
Blaschek Ferenc, aki már négy évtizede tölti szabadidejét a velencei nyaralójában. Szerinte már három évvel ezelőtt kellett volna a kormányzatnak tudatosan beavatkoznia, nem érti, hogy nem érzékelték ezt korábban, azt pedig végképp nem, miért nem történik még most sem semmi.
– Lepusztul itt minden. Miközben ezermilliárdok mennek el erre meg arra, mégis hogy lehet, hogy nincs 40-50 milliárd forint egy ilyen nemzeti kincsre?
– fakadt ki az idős férfi, utalva arra a becslésre, amit a politikusok lobogtatnak mostanában.
A tó túlpartján sem sokkal szívderítőbb a látvány, ahol két helyi vitájába csöppentünk bele: egyik váltig állította, sokszor volt már ilyen alacsony a vízállás, “a természet majd megoldja”.
– Dehogy oldja meg a természet! ‘64 óta itt vagyok, ilyen rossz állapotban még nem volt a tó, már rég tenni kellett volna valamit –
vágott vissza a másikuk, Ferenc. Abban egyetértettek, hogy a víz felmelegedése óriási probléma, ez pusztítja ugyanis a halakat.
Ennek a szomorú folyamatnak ugyanakkor nem csak a horgászok látják kárát.
“Volt, hogy kicsit odébb sétáltunk, és éreztük a döglött halak szagát”
– ezt már egy gárdonyi büfé fiatal eladójától, Mónikától hallottuk, aki kollégájával, Borkával együtt arról beszélt, idén csak egy erős hétvégéjük volt, még június környékén.
Mindez annak fényében meglepő, hogy 2020-ban minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus. A helyi vendéglátósok viszont ebből semmit nem éreztek. Sőt! Egy másik bódénál azt mesélték, 80 százalékkal csökkent a forgalmuk, és kénytelenek lesznek lehúzni a rolót rövid időn belül.
Az egyik árus vendégeinek és a járókelőknek keserédes humorral egy segélykérő táblát lobogtatott, amelyre a számlaszámát pingálta fel.
A helyiek többsége már tényként kezelik azt az összeesküvés-elméletet, hogy szándékosan nem történik beavatkozás, így téve könnyebbé az olcsó felvásárlást. Ám azt sokan elismerik, hogy ez az elmélet sem tökéletes, hiszen a kormánynak nem jön jól a választások előtt a Velencei-tó lepusztulása, ráadásul korábban rengeteg pénzt pumpáltak beruházásokra, szállodákra és miegymásra a környéken, amik így mind-mind veszteségesek lesznek.
Sokakon már az apátia lett úrrá: ők már nem a politikától való félelem miatt nem beszélnek, egyszerűen úgy látják, nincs értelme, mert a döntéshozók a közvélemény nyomására sem tesznek semmit.
Hogy nekik lesz-e igazuk, hamarosan kiderül.
Megoldás lenne, pénz nincs
Tessely Zoltán fideszes képviselő, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos maga árulta el nemrég, hogy a vízpótlás megoldására nemrég készült egy terv, ám az előterjesztést a kormányülésen nem szavazták meg. Az indoklás állítólag az volt, hogy a probléma megoldása 40 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget pedig a kormány az ország jelenlegi helyzetében nem szeretne biztosítani.