Turisták helyett legfeljebb már csak katasztrófaturisták lézengenek a kiszáradó Velencei-tó partján, ahol sem fociról, sem celebekről nem hallani egyetlen beszédfoszlányt sem, hiszen minden helyi azon kesereg a másiknak, mi történik gyönyörű környezetükkel, ami évek óta szórakozást és megélhetést jelent nekik.
Környezetvédők, lokálpatrióták és politikusok már hónapok óta kongatják a vészharangot, mondván, a veszélyesen alacsony vízszint miatt azonnali beavatkozásra lenne szükség. Ám kiáltásuk süket fülekre talált.
Ez itt nem plázs és nem homokos tengerpart, hanem csak a szárazra került tómeder. A víznek ott kellene kezdődnie, ahol a kép jobb szélén a köves partszakasz látszódik / Fotó: Zsolnai Péter
Mindenki ezt olvassa most!
A környék turisztikai jelképének számító Velence korzón sétálva az első benyomásunk az volt, jóval nagyobb a part, mint ahogy néhány évvel ezelőtti emlékeinkben élt, a probléma súlyossága azonban csak a vízben válik kristálytisztává.
Blaschek Ferenc nem érti, miért nem jut pénz a tó megmentésére / Fotó: Zsolnai Péter
Blaschek Ferenc, aki már négy évtizede tölti szabadidejét a velencei nyaralójában. Szerinte már három évvel ezelőtt kellett volna a kormányzatnak tudatosan beavatkoznia, nem érti, hogy nem érzékelték ezt korábban, azt pedig végképp nem, miért nem történik még most sem semmi.
– Lepusztul itt minden. Miközben ezermilliárdok mennek el erre meg arra, mégis hogy lehet, hogy nincs 40-50 milliárd forint egy ilyen nemzeti kincsre?
– fakadt ki az idős férfi, utalva arra a becslésre, amit a politikusok lobogtatnak mostanában.
Ha fürdőzőkkel nem is, legalább kutyát sétáltató helybéliekkel még összefuthat az ember a parton / Fotó: Zsolnai Péter
A tó túlpartján sem sokkal szívderítőbb a látvány, ahol két helyi vitájába csöppentünk bele: egyik váltig állította, sokszor volt már ilyen alacsony a vízállás, “a természet majd megoldja”.
– Dehogy oldja meg a természet! ‘64 óta itt vagyok, ilyen rossz állapotban még nem volt a tó, már rég tenni kellett volna valamit –
vágott vissza a másikuk, Ferenc. Abban egyetértettek, hogy a víz felmelegedése óriási probléma, ez pusztítja ugyanis a halakat.
Ferenc 47 éve él a tó mellett, de nem emlékszik ilyen alacsony vízszintre / Fotó: Zsolnai Péter
Ennek a szomorú folyamatnak ugyanakkor nem csak a horgászok látják kárát.
“Volt, hogy kicsit odébb sétáltunk, és éreztük a döglött halak szagát”
– ezt már egy gárdonyi büfé fiatal eladójától, Mónikától hallottuk, aki kollégájával, Borkával együtt arról beszélt, idén csak egy erős hétvégéjük volt, még június környékén.
Mónika és Borka büfések azt mondják, az idei szezonban talán ha egy erős hétvégéjük volt, elmaradtak a vendégek / Fotó: Zsolnai Péter
Mindez annak fényében meglepő, hogy 2020-ban minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus. A helyi vendéglátósok viszont ebből semmit nem éreztek. Sőt! Egy másik bódénál azt mesélték, 80 százalékkal csökkent a forgalmuk, és kénytelenek lesznek lehúzni a rolót rövid időn belül.
Az egyik árus vendégeinek és a járókelőknek keserédes humorral egy segélykérő táblát lobogtatott, amelyre a számlaszámát pingálta fel.
Nem csoda, ha ez a látvány nem hozza meg az ember kedvét a csobbanáshoz / Fotó: Zsolnai Péter
A helyiek többsége már tényként kezelik azt az összeesküvés-elméletet, hogy szándékosan nem történik beavatkozás, így téve könnyebbé az olcsó felvásárlást. Ám azt sokan elismerik, hogy ez az elmélet sem tökéletes, hiszen a kormánynak nem jön jól a választások előtt a Velencei-tó lepusztulása, ráadásul korábban rengeteg pénzt pumpáltak beruházásokra, szállodákra és miegymásra a környéken, amik így mind-mind veszteségesek lesznek.
Sokakon már az apátia lett úrrá: ők már nem a politikától való félelem miatt nem beszélnek, egyszerűen úgy látják, nincs értelme, mert a döntéshozók a közvélemény nyomására sem tesznek semmit.
Hogy nekik lesz-e igazuk, hamarosan kiderül.
Megoldás lenne, pénz nincs
Tessely Zoltán fideszes képviselő, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos maga árulta el nemrég, hogy a vízpótlás megoldására nemrég készült egy terv, ám az előterjesztést a kormányülésen nem szavazták meg. Az indoklás állítólag az volt, hogy a probléma megoldása 40 milliárd forintba kerülne, ekkora összeget pedig a kormány az ország jelenlegi helyzetében nem szeretne biztosítani.
Hiába költöttek milliárdokat a strandokra, most ki akarna itt nyaralni? / Fotó: Zsolnai Péter
blikk
