A szakértők szerint akár többszázezren is lehetnek még a romok alatt a február 6-i földrengés óta, amely Törökországot és Szíriát érintette. A törmelékek alá szorult embereknek azonban vészesen fogy az idejük.
Van még esély túlélőket találni, egyáltalán meddig maradhat életben valaki a romok alatt? Elsősorban ezek azok a kérdések, amelyek legelőször felmerülnek az emberben az évszázad egyik legerősebb földrengése után, ami a hét elején történt még Törökország déli részén és Szíriában. A közös határszakasz közelében több száz kilométeres körzetben dőltek össze kártyavárként az épületek, maguk alá temetve több ezer védtelen embert és házikedvencet, akik a romok alatt az életükért küzdenek.
A mentés még mindig zajlik, Magyarországról is több humanitárius és civil kutyásmentő szervezet utazott a helyszínre, ahol eddig több, mint 40 embert szabadítottak ki a romok közül, élve. Az elmúlt napokban négy órás váltásban dolgoztak a magyar szakemberek keresőkutyáikkal, akár a mínusz 9 fokos éjszakai hidegben, akadozó áram- és vízellátás mellett, tartva az utórengések okozta mozgásoktól. A legfontosabb támpont a keresőkutyák jelzése, akik fáradhatatlanul kutatnak az emberek után, kétségbeesve várják azt, hogy kiszabadítsák őket a romok fogságából.
A legfrissebb hírek itt!
Pokoli napok: Étlen és szomjan, pánikban, félelemben
A képen látható török hölgy és férje négy napot töltött a romok alatt, mire megtalálták őket. Azaz a földrengés utáni sokkot felváltotta a 109 órán át tartó félelem élelem és víz nélkül. A kétségbeesést csak fokozta, hogy érezték az utórengéseket is a törmelékek közé szorulva, éjszakánként sötétben és fagyban. A házaspárhoz hasonlóan, akár sérüléseket is szenvedve, tízezrek járhattak még így.
Eddig bírja egy ember a romok közé szorulva
Azt, hogy egy áldozat meddig képes életben maradni a törmelékek rabságában, sok minden befolyásolja. A Metropolnak Dr. Simani Silva belgyógyász beszélt az emberi szervezet legkritikusabb pontjairól, az áldozatok túlélési esélyeiről.
Mivel testünk 60 százaléka víz, ennek hiánya és pótlása fontosabb, mint az élelmiszeré, amely nélkül hosszabb ideig túlélünk, hiszen szervezetünknek tartalékai vannak. Ilyen a belső glucose illetve a keton testek alakulata, mely energia forrást jelentenek. Ennek köszönhetően kibírunk akár 30-35 napot is idegrendszeri károsodás nélkül, a vég ilyenkor általánosságban 45-60 nap után következik be. Szervezetünk folyadék igénye viszont teljesen más. A sejteknek nagyobb szüksége van a víz pótlására. Enélkül csak 4-5 nap a túlélési esély, így akit a romok alatt, csak a 4-ik vagy 5-ik napon találnak meg az addigra vélhetően kiszárad, összezsugorodnak a sejtjei, az elektrolit háztartása felborul és így beállhat a halál
– mondta el kérdésünkre a belgyógyász, aki hozzátette, hogy ennél is jóval árnyaltabb a kérdés:
A romok alatt lévők esetben ez mind változhat, az ember szervezetétől függ, hogy hogyan. Számít a kor, hogy vannak e betegségei. Minél idősebb és több betegsége van egy törmelékek közé szorult, mozdulatlan embernek – pl cukor betegség-, annál rövidebb a túlélés esélye.
Az is nagyban gyengítheti a túlélést, ha a földrengés során kisebb vagy nagyobb sérülést szenvedett az illető. Vérveszteség esetén a túléles még a 24 órát sem éri el. Befolyásolhatja az is, hogy milyen az időjárás. Ha a földrengés nyáron történik 40 fokos melegben, a túléles keskenyebb skálát mutat. Természetesen a fagyos idő is rossz, most ez utóbbival néznek szembe az áldozatok Törökországban és Szíriában.
– jelezte az orvos.
A legfrissebb hírek itt!
Folyadékhiány, véráramlás csökkenés, szervkárosodás, vérnyomás leesés, szervelégtelenség: ez mind fatális végkimenetelt eredményez, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb kimentsenek mindenkit a romok alól.
