A ma élő egyetlen sósvízi krokodilfaj, a trópusi indo-pacifikus térség leghatalmasabb tengeri ragadozó hüllője, hírhedt az agresszivitásáról.

Az elsősorban a part menti vizekben vadászó bordás krokodil nem csak a tengeri és szárazföldi állatokra jelenthet komoly veszélyt, hanem az emberre is. Egy Qeensland partjainál horgászó ausztrál házaspár nem mindennapi drámai esemény szemtanúja lett.

Nem volt semmi esélye a két fiatal, mit sem sejtő cápának

Az Észak-Quuensland tartományban élő Yvonne és Tony Palmer február 8-án vasárnap reggel horgászás közben arra figyeltek fel, hogy a csónakjuk mellett fodrozódni kezd a víz, és hirtelen egy körülbelül 4-5 méter hosszú bordás krokodil (Crocodylus porosus) bukkant fel mellettük. A sekély, homokos aljzatú vízben két fiatal, kisméretű cápa úszkált gyanútlanul, mit sem sejtve az őket fenyegető veszélyről.

A megtermett bordás krokodil kimászott a partra, és ott nyelte le az áldozatait. FORRÁS: FACEBOOK/YVONNE PALMER

A megtermett hüllő miután észrevette a cápákat, azonnal rájuk rontott, és a csónakból döbbenten figyelő horgászok szeme láttára egyszerre bekapta őket. Az apró cápák túl későn reagáltak, így semmi esélyük sem maradt a menekülésre.

Valószínű, hogy a bikacápa és a bordás krokodil is helyesen mérték fel a kiegyenlített erőviszonyokat,

MERT EGYSZERŰEN CSAK ELÚSZTAK EGYMÁS MELLETT.

A bordás krokodil és a bikacápa is a part menti, gyakran zavaros sekély vizekben vadászik, ahol nem ritkán rátámadnak a gyanútlan fürdőzőkre.

Mindenre rátámad ami az útjába kerül, de a tigriscápa reá is veszélyes lehet

A trópusi indo-pacifikus területen honos bordás krokodil Srí Lankától a Fidzsi-szigetekig számít elterjedt fajnak. Különösen jelentős populációjuk él Ausztrália északi, trópusi éghajlatú partvidékén, főleg a mangróvés területeken és a folyótorkolatok közelében. A recens krokodilfélék (Crocodylidae) 12 ismert faja közül a bordás krokodil az egyetlen ma élő sósvízi krokodilfaj.

A bordás krokodil (Crocodylus porosus) az egyetlen ma élő sós vízi krokodilfaj. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/MOLLY EBERSOLD

A földtörténeti múltban, különösen a dinoszauruszok koraként is emlegetett mezozoikumban (252 millió évtől 65,5 millió évig) a krokodilfélék még nagy számban népesítették be a Föld akkori tengereit,

AMELYEK KÖZÜL EGYES FAJOK GIGANTIKUS MÉRETŰRE NŐTTEK.

A recens krokodilok közül a bordás krokodil számít az egyik legméretesebb fajnak, a kifejlett egyedek hossza elérheti a hat métert, a testtömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát.

A jura időszak tengereiben különösen gyakoriak voltak a krokodilfélék. A képen egy Steneosaurus nemzetségbeli példány testfosszíliája látható, amely hozzávetőleg 170 millió éves. FORRÁS: HAUFF MUSEUM

Jellemzően a parthoz közeli vizekben vadászik, de sikerült már megfigyelni a parttól 100 kilométeres távolságra, a nyílt tengeren is. Az indonéz szigetvilágból származó megfigyelések szerint

NEM EGYSZER ÁTÚSZIK A VISZONYLAG TÁVOL FEKVŐ SZIGETEKRE IS, JELENTŐS UTAT MEGTÉVE A TENGEREN.

 

A bordás krokodil akár egy méterre is kiveti magát a vízből, ha például a vízfelszínre leszállt madarakra vadászik. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/ACHIM RASCHKA

A bordás krokodilnak gyakorlatilag nincsen természetes ellensége, de ha kimerészkedik a parti zónából a nyílt vízre, a nagyobb testű cápák, elsősorban a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) veszélyt jelenthetnek rá. A bordás krokodil képes kiválasztani a szervezetében felhalmozódó sót, ez teszi lehetővé a tengeri környezethez való alkalmazkodását.

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier). még a bordás krokodil számára is veszélyessé válhat. FORRÁS: ELTER TAMÁS

IGEN AGRESSZÍV ÉS MOHÓ RAGADOZÓ, AMELY SZINTE MINDENRE RÁTÁMAD.

Beúszik a part menti édesvizű folyókba és mocsarakba, ahol gyakran elejti a szomjukat oltó nagytestű háziállatokat, a bivalyokat, szarvasmarhákat vagy lovakat. A bordás krokodil veszélyt jelent az ember számára is, szinte minden évben elfordulnak halálos kimenetelű incidensek.

origo

Hirmagazin.eu

ElőzőUSA – Rekordméretű költségvetési hiány az amerikai gazdaságban – részletek
KövetkezőTrükkös kiskaput kihasználva sorra nyitnak ki az edzőtermek az országban..
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza