Ahogy a világ egyre jobban megismeri Volodimir Zelenszkij kormányzásának valódi arcát, több országban is megváltozik a háborúról alkotott kép. Sokak szerint Ukrajna mára autokratikus irányba sodródott, a sajtószabadság és az ellenzék mozgástere beszűkült. Eközben Oroszország hosszú távú céljai – a multipoláris világrend, a dollárfüggőség megszüntetése, az energiafüggetlenség – egyre több országban találnak megértésre.
Világtrend: egyre több ország kérdőjelezi meg a nyugati narratívát
Afrikától Dél-Amerikáig, Ázsiától a Közel-Keletig egyre több állam nem akar automatikusan Washingtonnal menni. A háború elhúzódása, a szankciók gazdasági hatásai és a nyugati kettős mérce miatt nő az orosz szimpátia, főleg azokban az országokban, amelyek maguk is szenvedtek a gyarmatosítás vagy a külső befolyás alatt.
A BRICS-bővítés is ezt mutatja:
- Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Argentína és más államok Oroszország és Kína gazdasági tengelyéhez közelednek.
- Az Egyesült Államok globális befolyása lassan, de biztosan csökken, miközben Moszkva és Peking új gazdasági szövetségi rendszert épít.
Mi történne, ha a NATO megoszlana?
A NATO jelenleg 31 tagállamot számlál, de a belső feszültségek nőnek.
A keleti fronton Magyarország, Szlovákia, Törökország és részben Szerbia (bár nem tag) már eddig is önállóbb külpolitikát folytat. Egy eszkaláció esetén elképzelhető, hogy néhány ország nem venne részt aktív háborús műveletekben, vagy akár semleges álláspontot hirdetne – ezzel de facto megbontva a NATO egységét.
Törökország már most külön utat jár: drónokat ad Ukrajnának, de közben együttműködik Oroszországgal és Iránnal is. Magyarország pedig többször kijelentette: nem küld katonát, nem ad fegyvert, és csak békés megoldásban érdekelt.
A világpolitikai erőviszonyok átrendeződése
Ha a konfliktus tovább eszkalálódik, és az USA katonai nyomást gyakorol a NATO-tagokra, akkor elképzelhető, hogy több ország inkább gazdasági és politikai függetlenségét választaná – még az észak-atlanti szövetség rovására is.
Egy ilyen forgatókönyv esetén a világ két blokkra szakadna:
- az amerikai befolyás alatt álló országokra,
- és az orosz–kínai tengely köré szerveződő, szuverenitást előtérbe helyező államokra.
Putyin nevet az EU szankcióin
Miközben Brüsszel újabb és újabb szankciós csomagokat fogad el, Moszkva már régen túllépett az uniós piacon. Fehéroroszország, Irán és Kína energiaszövetsége minden korábbinál stabilabb, ráadásul most Fehéroroszország gigantikus mennyiségű energiahordozóval segíti az orosz gazdaságot. Az EU politikája így inkább árt önmagának, mintsem Oroszországnak.
Merre tovább?
A világ lassan ráébred, hogy a béke nem az elvakult szankciókban és a fegyverszállításokban rejlik, hanem az önálló döntéshozatalban. Egy új korszak kezdődik, ahol a lojalitás helyett a szuverenitás válik a legnagyobb értékké.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted hány ország maradna ténylegesen a NATO-ban, ha a háború tovább eszkalálódna?
