A 2025-ös kémiai Nobel-díjat három kiemelkedő kutató – Susumu Kitagawa, Richard Robson és Omar Yaghi – kapta, akik olyan új, rendkívül porózus szerkezetű anyagokat hoztak létre, amelyek alapjaiban változtatják meg a modern kémiát és a környezetvédelemmel kapcsolatos technológiákat.
Az általuk kifejlesztett úgynevezett fémorganikus vázak (MOF-ok) képesek gázokat megkötni, vizet szűrni, sőt, a levegőből szén-dioxidot kivonni – ez pedig hatalmas áttörés a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Mitől különleges ez a felfedezés?
A MOF-anyagok apró, kristályos szerkezetek, amelyek sok milliárd mikroszkopikus pórust tartalmaznak. Ezek a pórusok hihetetlenül nagy belső felületet biztosítanak – egyetlen teáskanálnyi anyag belső felülete akkora, mint egy futballpálya! Ez teszi lehetővé, hogy szelektíven megkössék és tárolják a gázokat, például a szén-dioxidot, hidrogént vagy metánt.
A jövő anyagai: tiszta levegő, tiszta víz
A tudósok szerint ezek az új anyagok hamarosan az iparban és a környezetvédelemben is megjelennek.
- Vízszűrésre: képesek eltávolítani a nehézfémeket és szennyezőket.
- Levegőtisztításra: szűrik a káros gázokat és megkötik a CO₂-t.
- Energiatárolásra: új lehetőséget kínálnak a hidrogén tárolására, ami a jövő energiaforrása lehet.
A díjazott kutatók
- Susumu Kitagawa (Japán): a porózus anyagok szerkezeti kémiájának úttörője.
- Richard Robson (Ausztrália): a MOF-ok első generációs kristályszerkezeteinek kidolgozója.
- Omar Yaghi (USA): a nanoméretű rácsszerkezetek és az energiahasznosítás úttörője.
A három tudós közös munkája összeköti a kémiát, a fizikai anyagtudományt és a környezetvédelmet – ezért nevezik őket „a jövő mérnökeinek”.
A Nobel-bizottság indoklása
„A fémorganikus vázak forradalmasították a molekuláris szerkezetek gondolkodásmódját, és új lehetőséget teremtettek az emberiség számára a tisztább jövő felé vezető úton.”
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted valóban ezek az anyagok hozzák el a klímaváltozás megoldását?
