A Sóstó egy megmaradt oázis, amit sikerült megmenteni és tényleg működik, aminek a csodájára járnak a természetvédelmi szakemberek is.
Szerencsére nagyon sok fehérvári és a városba látogató jár ki a Sóstó Természetvédelmi Területre. Ma pedig már nem pusztán a beruházásról van szó már, hanem az ökológiai tapasztalatokról és azokról az élőlényekről, melyek otthonra leltek a város szívében található természetvédelmi területen – mondta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere.
Csete Gábor a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője mindig rendkívüli lelkesedéssel beszél arról, hogy milyen csodálatos madarakkal lehet találkozni a Sóstón. Mint mondja az első teljes vegetációs év után látszik, hogy a rehabilitáció után fantasztikusan működik az „élővilág” és minden várakozásunkat felülmúlja, mint amilyennek megálmodtuk. Ennek egyik jelzése, hogy komoly természetvédelemmel foglalkozó egyesületek, mint a Magyar Madártani Egyesület vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park már fokozottan védett területté szerette volna minősíteni. A terület diverzitása pedig nagyon közel van a Velencei-tavi rezervátuméhoz, vagy akár a Dinnyési-fertőhöz. Mindez azért van, mert a Sóstó egy olyan megmaradt élőhelyfolt a Sárvíz és a Velencei-tó között, amit nagyon kedvelnek a vízimadarak és egyéb élőlények is.
Amikor a Virágos Magyarország zsűrije néhány éve Fehérváron járt és meséltünk nekik a Sóstóról, akkor még nehezen hittek abban, hogy megvalósulhat a természetvédelmi terület ilyen sikeres rehabilitációja – mondta Mészáros Attila alpolgármester. A szerdai zsűrizés alkalmával azonban kisebb csodának nevezték azt, ahogyan sikerült megmenteni a Sóstó Természetvédelmi Területet.
Teljes mértékben lehet tekinteni úgy a Sóstóra, mint a Kis-Balatonra, ami hasonlóan mozaikos elrendezésű, lagúnás védett övezet. Nagyon változatos élőhelyek vannak itt, amiből sokszor csak a tavat látjuk, de valójában ez egy 218 hektáros természetvédelmi terület.
Két hete 6-7 fokozottan védett fajt figyeltünk meg az ökotúrán, melyből öt biztosan költ a területen, amire nem volt még példa a Sóstón. Tavaly rendkívüli esemény volt, amikor a gázlómadarak közül a fokozottan védett gólyatöcs megjelent és azóta a fekete nyakú vöcsök, üstökös gém és törpegémek mind-mind itt vannak a Sóstón. Az összes gémféle és kócsag visszatért, mert van táplálék. A ragadozó madarak közül pedig az egerészölyv költ a Sóstón, illetve a barna rétihéja költ még a belső lagúnában.
szekesfehervar.hu