„Hibernált állapot a tulajdonosi cél elérése érdekében, ezért nem lehet bevétele és költsége sem, így adóalapja sem”. Ez az első mondata a két talán legfurcsább magyar cég szó szerint megegyező 2023-as beszámolójának. A dokumentumok mindössze egyoldalasak, pedig lenne mit magyarázni az éves jelentésekben. A vállalatok ugyanis hivatalos céges irataik és beszámolóik alapján külön-külön is ezermilliárdos nagyságrendű vagyonnal rendelkeznek. Ráadásul a tulajdonosuk is ugyanaz, aki ez alapján Európa ötödik, a világ 36. leggazdagabb embere kellene, hogy legyen, akkora vagyonnal, ami másfélszer nagyobb, mint az ismert 100 leggazdagabb magyaré együttvéve.
Nem hiba
Ha nem is túl gyakran, de évről-évre rendszeresen előfordul, hogy egy-egy cég elvéti a nagyságrendeket a beszámolójában. Ilyenkor ráadásul jellemzően nem is egy nagyságrendet tévednek a könyvelők, hanem egyből hármat, általában azért, mert a kimutatások fejlécében szereplő ezer forintos mértékegység helyett forintban adják meg az érintett cég számait.
Egy-egy ilyen tévedés a vállalati rangsorokat is meg tudja borítani. Gondoljunk csak bele: még ha egy nem túl nagy, 300-400 milliós forgalmú cég játssza ezt el, a beszámolójában akkor is százmilliárdos nagyságrendű árbevétel jelenik meg, márpedig ilyen méretű vállalatból alig néhány tucat van az országban. Azaz egy társaság a semmiből ugrik a legnagyobb 50-100 magyar cég közé egy egyszerű elírás miatt.
Egy ilyen hiba volt az első gondolatunk, amikor megláttuk a korábban teljesen ismeretlen Donor Zrt. számait.
A vállalatban ugyanis a tavalyi beszámoló szerint 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt,
amivel, ha nem is a legnagyobb mérlegfőösszegű gazdasági társaság Magyarországon, de egész biztosan top 10-es. Mindezt úgy, hogy a céget tavaly november végén alapították, és egy zuglói ikerház egyik felébe van bejegyezve az M3-as bevezetője mellett. Ráadásul – ahogy a bevezetőben idézett mondatból is kiderül – bevételei, kiadásai, sőt a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. Hibernált állapot jogilag nem létezik, és erről az egyoldalas kiegészítő mellékletben is mindössze annyi derül ki:
„biztosítja, hogy a cégek ökológiai lábnyomai ZÉRÓK legyenek”
Mindezek alapján nagyon úgy tűnt, hogy a 6500 milliárd feletti vagyon csak valami elírás lehet. De nem az.
Ötezer milliárdos befizetés
A vállalatban ugyanis a cégbírósághoz leadott iratok szerint az egyedüli tulajdonos tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. Persze ez még mindig lehetne elütés, de a „négybillió-ötszázharminckétmilliárd-tizenötmillió” forintos összeg a vállalat alapító okiratában betűvel kiírva is szerepel, ami azért már nehezen lehet nyomdahiba.
A pénzt a cég egyetlen tulajdonosa ráadásul elvileg be is fizette: ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van róla, hogy a részvényes „a pénzbeli vagyoni hozzájárulást annak a társaság részére történő rendelkezésre bocsájtásával teljes mértékben teljesítette”. A befizetést a vállalat vezérigazgatója* is hivatalos – szintén ügyvéd által ellenjegyzett – iratban erősítette meg.
A 4532 milliárdos tulajdonosi tőke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszúlejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van. Ám az egyoldalas beszámoló szerint ez a pénz is az egyetlen részvényestől érkezett. Magyarul minden jel arra utal, hogy van egy cég, amelyikbe a tulajdonosa tavaly év végén különböző formában több mint 6500 milliárd forintot pakolt bele.
Van másik
A vállalkozónak ráadásul nem a Donor Zrt. az egyetlen ilyen érdekeltsége, van egy másik nagyon hasonló felépítésű cége is. A Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. eszközállománya durván 400 milliárd forinttal meg is még haladja a Donorét. Ebben a vállalatban is tavaly év végén emeltek tőkét, méghozzá 5099 milliárd forinttal, és elírásról itt sem lehet szó, hiszen az összeget ezúttal is kiírták betűvel. A különbség mindössze annyi, hogy a billió helyett az ezermilliárd kifejezést használták. Illetve kissé kevesebb, mindössze 1857 milliárd forintnyi a cég tartozása, ami azonban ugyanúgy a tulajdonos felé áll fenn.
Elvileg akár előfordulhatott volna, hogy a tulajdonos az egyik cégből a másikba pakolgatta a pénzt, de a jelek szerint nem erről van szó. Az ezermilliárdos összegek mind a két cég év végi beszámolójában szerepelnek, ráadásul a cégbíróság mindkét vállalat esetében be is jegyezte a hihetetlennek tűnő tőkeemeléseket. Tőkeleszállításnak pedig egyik társaság esetében sincs jele.
Az iratok alapján a két vállalatban így együttesen közel 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont tett be egyedüli részvényesük.
Csak összehasonlításképpen, Mészáros Lőrinc vagyonát „A 100 leggazdagabb magyar” legutóbbi kiadványában ennek alig több mint 7 százalékára, 990 milliárd forintra becsülték, de a rangsorban szereplő összes magyar milliárdos együttes vagyona is csak 9064 milliárd forint volt. A cégekben lévő összeg dollárba átváltva több mint 38 milliárdot jelentene, amivel éppen hogy csak nem lehetett bekerülni a világ 35 leggazdagabb embere közé a Forbes milliárdos listáján. A Mol piaci kapitalizációja ennek kevesebb, mint hatoda, és az OTP-jé is csak a szűk fele.
A cégek ráadásul nem nagyon diverzifikálták a portfóliót: ahogy a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. nevéből már következtetni lehet, elvileg a teljes pénzt brazil állampapírokba tették. Utóbbi céget egyébként eredetileg kft.-ként alapították, és csak tavaly év végén alakult át részvénytársasággá. A cégformaváltáshoz pedig leadtak egy vagyonleltárt, amelyben szerepel is 6957 milliárd forintnyi brazil államkötvény.
A Donor Zrt.-nél a beszámoló szerint ugyanez a helyzet. A kiegészítő mellékletben azt írták, hogy a vagyon egyetlen eleme itt is 2036-os lejáratú brazil állampapír.
Az értékpapírok lejáratának dátuma a cégek amúgy is nehezen hihető számait még gyanúsabbá teszi. Tizenkét év múlva kifutó brazil dollárkötvény ugyanis elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat. Bár vannak 15, 20, 25 és 30 éves brazil államkötvények is, pont azokban az években, amikor ezek kifutása 2036-ra esett volna, egyik fajtából sem szerveztek aukciót.
Mindenesetre, ha a cégek valóban ekkora összegben rendelkeznek brazil kötvényekkel, akkor tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezője.
A két társaságban lévő vagyon ugyanis a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg.
A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György. A vállalkozónak van máltai érdekeltsége is, az ottani cége azonban beszámolója alapján inkább csak a veszteséget termeli, érdemi vagyon nincs benne. Az üzletember neve ugyanakkor épp ezzel a máltai céggel már szerepelt a 13,4 millió dokumentumot tartalmazó offshore-befektetésekről szóló adatbázisban, az úgynevezett Paradise-iratokban is.
T. János Györgynél* érdeklődtünk vállalatairól. Kíváncsiak lettünk volna, hogy valósak-e a céges iratokban szereplő hatalmas összegek, valóban megtörtént-e, és ha igen, milyen formában az ezermilliárdos nagyságrendű befizetés, mi volt a forrása ennek a pénznek, illetve, hogy tényleg brazil államkötvényekben tartják-e a teljes összeget. Emellett rákérdeztünk a vállalkozó egyéb befektetéseire is. Kérdéseinkre azonban nem érkezett válasz. Szintén megkerestük a céges iratokat ellenjegyző ügyvédet, aki mindössze annyit írt, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem válaszolhat kérdéseinkre.
