Eger Heves megye székhelye, az egyik leglátogatottabb magyarországi város. Szépen újjáépített belvárosa, templomai, programjai, éttermei, a török időkből itt maradt minaret mind-mind turistacsalogató látványosság. Fő nevezetessége azonban kétségkívül a vár. A még mindig tekintélyes méretű erődítmény puszta bejárása, a vártörténeti kiállítás, a képtár, a séta a kazamatákban, a panoptikum, a kínzókamra, a pénzverde, a fegyvergyűjtemény megtekintése egész napos családi program.
Eger a Szent István király alapított egyházmegye központjaként korán jelentőssé vált. A jelenlegi várhegyen székesegyház épült, a munkálatokat a hagyomány szerint az uralkodó személyesen figyelte a Királyszéknek nevezett dombról. Az épület fokozatosan bővült, magába fogadva 1204-ben Imre király holttestét is. A tatárjárás során azonban a város a székesegyházzal együtt elpusztult. IV. Béla király 1248-ban engedélyt adott arra, hogy az újjáépítés során az egyházi épületet kőfal vegye körül. Később az Almagyar-hegy felőli – legveszélyeztetettebb – oldalon külső várat is létesítettek a XV. század során.
A mohácsi csata után a török veszély közeledtével előbb Varkoch Tamás majd Dobó István várkapitányok igyekeztek korszerűsíttetni a védműveket. „És következett az 1552. esztendő.” – írta Gárdonyi Géza az Egri csillagok című művében. Az Ahmed pasa által vezetett birodalmi hadak és Ali budai pasa csapatai – melyek addig külön-külön is győzelmet győzelemre halmoztak – egyesültek, és szeptember 9-én körülzárták Egert. A vár mintegy 2000 fős helyőrsége azonban a 39 napos ostrom alatt a támadók minden próbálkozását – a pusztító tüzérségi tüzet, a nappali és éjszakai gyalogsági rohamokat, az aknaásási kísérleteket – visszaverte.
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó győzelem után Dobó – aki már az ostrom előtt sem kapott pénzügyi és katonai segítséget – lemondott, mert a vár helyreállítására nem látott reményt. A helyére lépő Bornemissza Gergely és utódai alatt azonban mégis építési és korszerűsítési munkálatok indultak el. A megerősített és jól felszerelt vár azonban mégsem tudott ellenállni 1596-ban a III. Mohamed szultán vezette hadaknak. Eger így török kézre került.
A felszabadító háború során 1687 decemberében hosszú blokád után török helyőrsége a várat feladta Doria János hadainak. Bár 1702-ben a külső védműveket császári parancsra felrobbantották, Rákóczi Ferenc fejedelem seregei – ismét csak hosszas blokád után – 1704-ben elfoglalták és egészen 1710-ig birtokukban tartották.
Ezt követően a vár hadi jelentősége megszűnt, falainak anyagát építkezésekre használták. A közvélemény érdeklődése 1899 után fordult újra felé, amikor Gárdonyi Géza már fent idézett halhatatlan – az egri hősök méltó emlékét felidéző – regénye megjelent. A nemzeti emlékhellyé vált vár területén előbb helyi kezdeményezéssel – Pataki Vidor tanár vezetésével – került sor régészeti kutatásokra, majd az 1960-as évektől napjainkig tartó munkálatok során az erődítmény egyre nagyobb része várja feltárt, helyreállított állapotban a látogatókat.
Cím: Eger3300 Vár 1.
Tel: +36 36/312-744
E-mail: varmuzeum@egrivar.hu
Web: www.egrivar.hu/magyar.html
