A község délnyugati részén egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettős falgyűrűvel és egykor vizesárokkal övezett erősség.
A vár legkorábbi része a XI-XII. századi eredetű, a déli oldalon található 7,20 m átmérőjű, kör alaprajzú kőtemplom félkör alakú szentélye, melynek alapfalai a ma látható gótikus vártemplom alapfalai alatt rejtőznek. A XIII. század során a templom nyugati oldalát egy patkó alakú résszel bővítették és az északi oldalon felépítették a ma is látható kétemeletes palota helyén az udvarházat, a délnyugati sarkon a gazdasági célt szolgáló épületet s az egészet palánkfallal kerítették be. A bejárat a vár délkeleti sarkán volt, melynek biztosítására un púpos kváderkövekkel erősített kaputornyot emeltek.
A XIV. század végén, a XV. század elején megépült az igényeknek megfelelő, új két szobasorból álló emeletes palota, melynek egy része alatt kőboltozatos pincét alakítottak ki.
A régi körtemplomhoz új hajót és nagyobb, fél nyolcszögletű szentélyt emeltek, északi oldalán a sekrestyével. Az új szentély kriptájában temették el Kompolthy Lászlót, kinek 1428-as évszámmal ellátott címeres sírkövét a feltáráskor megtalálták.
A XV. század közepén építették ki a vár védelmi rendszerét. Kettős várfalat emeltek, az így keletkezett falszoros fontos védelmi szerepet töltött be a későbbiek során. A várat vizesárok vette körül, helyenként 35-40 m szélességben, mélysége ellenlejtőjének magasságához képest kb 5 m volt.
E terület az Aba nemzettség birtoka volt, majd e nemből származó Csobánka családé lett, és valószínűleg ők vetették meg a vár alapjait is, bár erre okleveles bizonyítékaink nincsenek.
A helység már a tatárjárás után feltűnik egy 1261-ben kelt oklevélben „Nana” alakban, lehet, hogy ekkor még csak falu, de az is lehet, hogy erődítés. Egy évtized múlva azonban „Csobánka” néven találkozunk vele és ekkor várnak nevezik.
Miután Csobánka Pál az akkori birtokosa 1312-ben Csák Máté pártján állt, Károly Róbert király a várat és tartozékait tőle elvette, majd az Aba nemzetségből származó Kompolthy Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta, aki ezt követően Nánainak nevezte magár. Halála után fiai 1325-ben osztozkodtak az örökségen és a várat uradalmával együtt Gergely kapta, a Domoszlay család alapítója.
Zsigmond király 1415-ben Domoszlay Mihály fia Lászlót – Kompolthy Lászlót – új adomány címén erősítette meg birtokaiban, köztük Nána várában is. Kompolthy Miklósé 1468-ban, majd kölcsönös örökösödési szerződés alapján 1522-ben a Guthy Országh, a Losonczy és a Tari család birtoka lett.
Losonczy István, aki már Országh László halála előtt megszerezte a várat, 1543-ban átengedte rokonának a hírhedt Móré Lászlónak. Móré Ferdinánd híve volt és miután ebben az évben a Pozsony vármegyei Vöröskő várát eladta Thurzó Eleknek, ide menekült. Móré állandóan zaklatta a törököket, sõőt egy ízben a Belgrádba menő kereskedőket is kirabolta. Az ezen felháborodott budai pasa csapataival ostrom alá vette a várat. Móré, miután látta, hogy a várat megvédeni nem tudja, menekülése érdekében aranyat, ezüstöt szóratott az ostromlók közé. A csel azonban nem sikerült, a török a várat elfoglalta, Móré Lászlót két fiával elfogta és Konstantinápolyba szállította, ott börtönbe zárták, ahol később meghalt.
A vár kölcsönös örökösödési szerződés alapján 1545-tõl Országh Kristóf, majd ennek halála után 1567-ben sógora, enyingi Török Ferenc birtoka lett. Eger elestekor 1596-ban ismét elfoglalta a török és ekkor tornyát kivéve földig rombolta.
Ezután többé mát nem épült fel. Újabb örökösödési szerződés alapján 1606-ban Nyári Pál egri várkapitány, 1648-ban Vámossy István Heves vármegyei alispán, 1693-ban Vay Ádám, majd 1742-ben ismét a Nyári család
lett a földesura. 1800-tól gróf Károlyi György vette meg, kitõl gróf Károlyi Mihály örökölte.
Cím: Kisnána3264 , Kisnána Béke utca 1
Tel: +36 -36-312-744
E-mail: varrom.kisnana@museum.hu
Web: http://www.kisnana.hu/index01.html
