Home Főhírek Gazdaság Egész Európában nem volt akkora áremelkedés, mint Magyarországon

Egész Európában nem volt akkora áremelkedés, mint Magyarországon

fejermegyeiteszov

A KSH és az Eurostat közzétette a legújabb adatokat.

Fotó: Bálint Porneczi/Bloomberg via Getty Images

Egész Európában nem volt akkora áremelkedés, mint Magyarországon

A júniusi 2,9%-ról júliusra váratlanul nagyot ugrott az infláció itthon. A KSH és az Eurostat legújabb adatai alapján sehol a környéken nem drágult annyira az élet, mint a magyaroknál. Mit jelent ez a gyakorlatban, mely termékek és szolgáltatások ára emelkedett ennyire? Milyen tendencia látható az EU többi országában?

Mindenkit meglepett a múlt héten, hogy a júniusi 2,9%-ról 3,8%-ra ugrott az infláció Magyarországon. Az elemzők előzetesen 3,2-3,3%-os értékre számítottak, vagyis a tényadat jelentősen felülmúlta a prognózisokat, ekkora ugrást senki nem várt.

Szerdán az Eurostat is közzétette a harmonizált fogyasztói árindex júliusi statisztikáját. Ez minimálisan, néhány tized százalékponttal eltérhet a tagállamok inflációs adatától, azonban ezek összehasonlítható statisztikák. Magyarországon az Eurostat módszertana szerint 3,9%-os volt az áremelkedés tavaly júliushoz képest,

ENNÉL NAGYOBB DRÁGULÁST EURÓPÁBAN SEHOL NEM MÉRTEK, CSAK A LENGYEL ÉS A CSEH ADAT KÖZELÍTETTE MEG, UTÁNA KOMOLYABB SZAKADÉK JÖTT.

Persze nem rendkívüli az Európa-bajnok magyar infláció, már júniusban is dobogós volt a 2,9 százalékos drágulás a lengyelek és a csehek mögött. Júliusban annyi történt, hogy még őket is megelőztük. Ebből már sejthető, hogy a hó/hó alapú inflációban is kiemelkedett a mezőnyből Magyarország.

AZ EUROSTAT ADATAI SZERINT JÚNIUSHOZ KÉPEST 1,2 SZÁZALÉKOS VOLT A DRÁGULÁS ITTHON, AHOGY LÁTSZIK EZZEL MAGASAN VERTÜK A TELJES EURÓPAI MEZŐNYT.

Alapvetően egyébként az európai inflációt ritkán látható kettősség jellemezte, hiszen néhány országban az élelmiszerek áremelkedése dominált, ennek köszönhetően emelkedett az árindex, máshol viszont erősebb volt a válság dezinflációs hatása, a kereslet visszaesése miatt csökkentek az árak.

De minek az ára szállt el nálunk ennyire?

Az már a KSH adataiból sejthető volt, mivel lógott ki ennyire az európai mezőnyből a magyar infláció:

  • Egy hónap alatt az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3%-kal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta.
  • A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4%-os növekedését eredményezte.
  • A szolgáltatások 1,4%-kal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6%-kal magasabb lett.
  • A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1%-kal többe kerültek.

Utóbbi tétel kapcsán érdemes kiemelni, hogy az üzemanyagok esetében ez volt zsinórban a második hónap, amikor jelentős áremelkedést mért a statisztikai hivatal. A júniusi 9,3 százalékos drágulást azonban még egyedül az olajárak számlájára írta a KSH, ami pedig minden országban hasonló mértékben jelenik meg.

Vagyis a júliusi nagy havi drágulás az üzemanyagoknak, azon belül is a jövedéki adó emelésének volt köszönhető. Ezt pedig egy sajátos magyar szabály okozza, mely szerint tartósan 50 dollár alatti hordónkénti olajár esetén automatikusan emelkedik az adóteher.

A magyar kormány ugyanis 4 éve hozott egy olyan szabályt, ami alapján, ha a Brent típusú kőolaj világpiaci ára 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adójának mértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal emelkedik, amivel a benzinnél az adómérték literenként 125 forintra, a gázolajnál pedig 120,35 forintra nő.

A júniusi 343 forintos átlagos benzinárhoz képest csak a jövedéki adó emelése közel 1,5%-os drágulást indokolt, míg a gázolajnál ez 2,8 százalékos áremelkedést okozott egyetlen hónap alatt.

Ez ráadásul egy magyar-specifikus tényező, hiszen a jövedéki adó hasonló emelése nem minden országban történik hasonló képlet alapján, vagyis jó eséllyel

EZ OKOZHATTA A MAGYAR INFLÁCIÓ KIEMELKEDŐ UGRÁSÁT.

Címlapkép: Fejér Megyei TESZÖV

portfolio

Hirmagazin.eu

ElőzőA Vas megyei Horvátzsidányban támasztják fel a Bambi üdítőitalt
KövetkezőÖrdögék boltjának látogatói fittyet hánynak a szabályokra: így védik a birtokukat az akarattyaiak
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás